I. József

[Magyar lap]

magyar király 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

I. József
I. József német-római császár, Ausztria uralkodó főhercege, magyar és cseh király portréja
Magyar Királyság királya
I. József
Uralkodási ideje
1705. május 5. – 1711. április 17.
Koronázása	1687. december 9.
Elődje	I. Lipót magyar király
Utódja	III. Károly
Német–római Birodalom császára
I. József (Joseph I.)
Uralkodási ideje
1705. május 5. – 1711. április 17.
Elődje	I. Lipót német-római császár
Utódja	VI. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg–ház
Született	1678. július 26. Bécs
Elhunyt	1711. április 17. (32 évesen) Bécs
Házastársa	Vilma Amália braunschweig-lüneburgi hercegnő
Gyermekei	Mária Jozefa főhercegnő(1699–1757) Mária Amália főhercegnő(1701–1756)
Édesapja	I. Lipót (1640–1705)
Édesanyja	Pfalz–Neuburgi Eleonóra(1655–1720)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. József témájú médiaállományokat.

I. József (Bécs, 1678. július 26. – Bécs, 1711. április 17.); a Habsburg-házbólszármazó osztrák főherceg, I. Lipót császár és Pfalz–Neuburgi Eleonóra császárné legidősebb fia, 1705–1711 között német-római császár, Ausztria uralkodó főhercege, magyar és cseh király.

Neveltetése

A tehetségét korán eláruló gyermeket Salm herceg és Rummel világi pap nevelték fel, a jezsuiták befolyásától mentesen. Még apja életében, 1687.december 9-én, a kilencéves Józsefet Széchényi György esztergomi érsekmagyar királlyá koronázta. 1690-ben lett római király.

1699-ben feleségül vette a jezsuiták befolyása alatt levő Braunschweigi Vilma Amália hercegnőt, akitől két leánygyermeke született, Mária Jozefa és Mária Amália főhercegnők. A Pragmatica sanctio az ő trónöröklési jogaikat is biztosította.

József nem volt híve a Lipót császár tanácsosai által képviselt politikának. Aspanyol örökösödési háború kitörése után nagy lelkesedéssel csatlakozott a háborút kedvelő franciaellenes párthoz, amelynek legfőbb szószólója Savoyai Jenő herceg volt. 1702-ben már maga is hadvezérként vett részt Landauostromában. József 27 évesen lépett a trónra 1705. május 5-én, I. Lipót császár elhunytával.

Nagy tervei

Az ifjú József, német-római császári koronázási díszruhában.

Az ifjú fejedelem sok nagy tervet forgatott agyában. Mind a katonai, mind a polgáriközigazgatás hibáin változtatni akart, újabb, életképesebb rendszerre törekedve. Szabályozni szándékozott a Német-római Birodalom ügyeit is.1706-ban megfosztotta méltóságuktól a hűtlenségbe esett s a birodalom ellenségeivel szövetkezett bajor és kölni választófejedelmeket. De az uratlanná vált Bajorországnak Ausztriához való csatolása, magának az országnak és a többi államnak ellenállása miatt, csak félsikerre vezetett.

Nem sokkal több eredményt hozott az a törekvése, hogy a német birodalmi gyűlés szervezetén javítson, és rendet hozzon a birodalmi törvényszék zűrzavaros tevékenységébe. Szerencsésebb volt a rómaiSzentszékkel szemben. A franciabarát XI. Kelemen pápával kitört viszályban (1706–1709) végül is erélyesen tudta érvényesíteni császári jogait.

József új erővel folytatta az I. Lipót által elkezdett spanyol örökösödési háborút is. A nagy befolyással rendelkező Savoyai Jenő herceg és John Churchill, Marlborough hercege fényes győzelmet arattak a franciákon Itáliában és Németalföldön;XIV. Lajos francia király 1707-ben lemondott Észak-Itáliáról; a pápa kénytelen volt József öccsét, Károlyt Nápoly királyának elismerni. Dél-Németalföldet (a mai Belgiumot) is visszaadták a Habsburg Birodalomnak, a végül is meghódítottBajorországot pedig feldarabolták.

A háború zavartalan folytatását kockáztatta, hogy a diadalmasan előtörő svéd király, XII. Károly svéd király,Lengyelországból Szászországba vonulva hitsorsosainak, az üldözött sziléziai protestánsoknak védelmére sietett. Marlborough-nak sikerült XII. Károllyal megegyeznie az altranstädti szerződésben (1706), ezt követően a svéd király visszavonult. XIV. Lajost az oudenard-i (1708) és a malplaquet-i (1709) vereségek annyira megtörték, hogy a hajlandónak mutatkozott a béketárgyalásokra. A győztesek megalázó feltételeit azonban nem fogadhatta el, a háború tovább folyt.

József magyarországi politikája

Arany pénzérme, József római és magyar király arcképével.

Trónra lépésekor őszintén kívánta a békét II. Rákóczi Ferenccel és a kurucokkal, de ez nem jöhetett létre. Rákóczit 1705-ben megválasztották magyar és erdélyi fejedelemnek. A harc változó szerencsével folyt tovább. Egész magyarországi uralmára rányomta bélyegét a Rákóczi-féle felkelés.

XIV. Lajos francia király ösztönzésére a rendek az ónodi országgyűlésen (1707. június 17-én) aHabsburg-házat és Józsefet trónvesztettnek nyilvánították, és kijelentették, hogy a királyi szék üres marad mindaddig, míg a jövő országgyűlésen nem választanak új királyt. Ezt követően a felkelőket elhagyta a hadiszerencse.

1710 szeptemberében József császár leváltotta a magyarországi császári haderő parancsnokát, az élesen magyarellenes Sigbert Heistert, helyére gróf Pálffy János horvát bánt állította. Őt azzal bízta meg, hogy törekedjék előmozdítani a békét. Ekkor már a magyar rendek is hajlottak erre. ALengyelországba távozott Rákóczi helyett vezére, Károlyi Sándor folytatta a békealkudozásokat (1711). Miután az engedékeny József császár amnesztiát szándékozott adni és ígérte a vallásszabadság, az alkotmány helyreállítását, a sérelmek orvoslását, Károlyi Sándor, Rákóczi akaratának ellenére, az egybegyűlt rendek beleegyezésével Pálffyval megkötötte a szatmári békét (1711. május 1.).

De József ezt már nem érte meg, 1711. április 17-én Bécsben meghalt himlőben. Korához képest eléggé felvilágosodott és emberséges uralkodó volt, aki visszaszorította a jezsuiták befolyását és könnyíteni igyekezett a jobbágyok terhein. Ugyanakkor meglehetősen élvhajhász személyiségnek írták le. Számos nőhöz fűzte viszony, akikről sok pletyka keringett, és ez nem tett jót uralkodói hírnevének.

Fejlemények elhunyta után

József halála után öccse, Károly főherceg lett Ausztria uralkodó főhercege, magyar és cseh király, majd német-római császár. Károly ebben az időben Katalóniában harcolt a spanyol trónért, Bourbon vetélytársának, V. Fülöp spanyol királynakhadai ellen. József halálával a diplomáciai helyzet gyökeresen megváltozott: a Nagy Szövetség államai, akik addig Károlyt támogatták Fülöp ellenében, most nagyobb kockázatnak ítélték a spanyol királyság és a Habsburg Birodalom egyazon uralkodó alá kerülését, mint egy francia Bourbon spanyolországi uralkodását. 1711 végén a szövetségesek a korábbinál kedvezőbb békefeltételeket kínáltak XIV. Lajosnak. Az 1712 végén kezdődő béketárgyalásokon Károly tiltakozása ellenére V. Fülöpöt ismerték el Spanyolország királyának, 1714-ben maga Károly is kénytelen volt lemondani spanyol trónigényéről és csatlakozni az 1713-ban megkötött utrechti békeszerződéshez.

További információk

•  A német Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók I. József magyar király témában.

Előző uralkodó: I. Lipót

Ausztria uralkodó főhercege 1705 – 1711

Következő uralkodó: II. Károly

Előző uralkodó: I. Lipót

Magyarország uralkodója 1705 – 1711

Következő uralkodó: III. Károly

Előző uralkodó: I. Lipót

Csehország uralkodója 1705 – 1711

Következő uralkodó: II. Károly

Előző uralkodó: I. Lipót

Német király 1705 – 1711 Német-római császár 1705 – 1711

Következő uralkodó: VI. Károly