Amikor a Gellért-hegy szobrairól beszélünk, mindenkinek azonnal a Citadella mellett álló Szabadság-szobor vagy az Erzsébet híd vonalában lévő Gellért püspök szobra jut eszébe. Pedig a Gruber József víztároló tetején, az Orom utcánál immár húsz éve áll Wagner Nándor szoborkompozíciója, a Filozófiai kert.
A Filozófiai kert című kompozíciót 2001. október 18-án avatták fel a Gellért-hegyen (Fotó: pestbuda.hu)
Ahogyan a szoborcsoport, úgy az alkotó sem túlságosan ismert. Ennek egyik oka, hogy Wagner Nándor nem kereste a rivaldafényt, szeretett anonim maradni, sok művét nem is jegyezte. A másik oka pedig az, hogy a művész az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült – Svédországba utazott –, így hazájában évtizedekre elfelejtették. A magyarok erkölcsi feltámadását ábrázoló Corpus Hungaricum című szobra például majdnem 45 éven keresztül egy múzeumi raktárban porosodott, és csak 1999-ban avatták fel Székesfehérváron.
A Svédországban eltöltött évek után Wagner Nándor feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel 1969-ben áttelepült Japánba, ahol elismert művészként tartották és tartják számon a mai napig is.
A világ szellemi irányzatainak bemutatása már a svédországi évek alatt megfogalmazódott Wagner Nándorban, de igazán csak 1977-től foglalkozott a Filozófiai kert megalkotásával. Ekkor minden más munkáját háttérbe szorítva csak erre a kompozícióra koncentrált. Feljegyzései között megmaradt a Filozófiai kert létrehozásának alapgondolata:
„1. Ez a szoborcsoport érzékelhetővé teszi a láthatatlan egyet, minden kultúra forrását és eredőjét.
2. Az emberiség nagy többsége egyet közülük magáénak tart vagy kultúrájuk ötvöződéséből ismer.
3. Az öt szobor, mely egy kör kerületén helyezkedik el, egy azonos pontra koncentrálódik (sajátos) tanításuk lényegével.
4. Tartalmi súlyánál fogva magyarázatra nem szorul.
5. A középpont értelme önmagában van.
6. Egyedi tartalmával és térbeli helyzetével, a szobrászat eszközeinek segítségével sajátos mondanivalója van.Az öt személy jellegzetessége az egyetemes emberi tanítás. Tulajdonképpen az öt alkotja az anyagtalan, láthatatlan egyet. Az egynek annyi neve van, ahány kultúra létezik. Ez az egy a kultúrák közös forrása.”
A fekvő alak Ábrahám, tőle balra Ekhnaton, tőle balra áll Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce (Fotó: pestbuda.hu)
Az öt alak egy süllyesztett medencében lévő köríven áll, a középpontban egy ezsütszínű golyó van, amely az isteni lényeget szimbolizálja. Az öt alak, akiktől világvallások eredeztethetők: a fekvő Ábrahám, tőle balra Ekhnaton, akinek a nevéhez fűződik az ókori Egyiptom legjelentősebb politikai és vallási reformja, a Napkorong tiszteletének, mint monoteista államvallásnak a bevezetése. Tőle balra áll Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce.
A szoborcsoport első alakja, Lao-ce, 1977-ben készült el, ezt követte a többi alak. A kompozíciót a művész 1985-ben mutatta be Japánban, majd a szoborcsoport újabb három alakkal bővült, a körön kívül, egy vonalban kapott helyet Assisi Szent Ferenc, Dharma és Gandhi. Ezt a változatot állította fel végül Wagner Nándor a műtermét övező kert teraszán, és ezt ajándékozta Budapestnek is. A magyar fővárosban történő felállítást azonban már nem érhette meg, mert 1997-ben, 75 éves korában meghalt.
Az egymás megértésének fontosságát hirdető Filozófiai kert című szoborcsoportot 2001. október 18-án avatták fel, és az ünnepségnek különös jelentőséget adott a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, illetve az 1956-os forradalom 45. évfordulója is. Különleges jelentősége van a helyszínnek is, amelynek kiválasztása hosszú időt vett igénybe. A helyszínről Makk István építész, a szobor elhelyezésének tervezője így írt az Országépítő című folyóirat 2001. évi 4. számában:
„A hegy alatt fakadnak a gyógyító források és itt van , közvetlenül alattunk a várost vízzel – élettel – ellátó Víztározó. Két oszlopcsarnokát 108-108 oszlop tartja, ami a buddhizmusban véletlenül szent szám. Így a fizikai létet fenntartó víz fölé került a szellemi létünkre figyelmeztető Filozófiai kert. De a víz a megtisztulás jelképe is, a szoborcsoport pedig a szellemi megtisztulásé.”
Ábrahám mindig elrejtette arcát, mikor Isten szólt hozzá (Fotó: pestbuda.hu)
Ahogyan a művész alapkoncepciójában is olvasható, a kompozíció „tartalmi súlyánál fogva magyarázatra nem szorul”. Az életnagyságú, fekete színű bronzszobrok mellett jellemzően nincsenek ott ismert attribútumaik, csak Buddha kezében van egy apró lótuszvirág és Dharma kezében egy bot. A kiegészítők helyett az alakokat az öltözetük, személyiségjegyeik, test- és kéztartásuk jellemzi és teszi felismerhetővé és egyszersmind emelkedetté.
Jézus Krisztus alakja a Filozófiai kertben (Fotó: pestbuda.hu)
Buddha kezében egy lótuszvirág van, a többi alaknál nem látható jellegzetes attribútum (Fotó: pestbuda.hu)
A három különálló alak: a kép bal oldalán Gandhi, a Nagy Lélek, középen Dharma herceg, jobb oldalon Assissi Szent Ferenc – akik elérték a szellemi megvilágosodást (Fotó: pestbuda.hu)
„Hosszú köpenyek, a figurát körülfogó sima, nagy esésekkel, méltóságteljes redőkkel aláereszkedő vagy sűrű ráncokkal meggyűrődő drapériák emelik ki a fejeket, az arcokat, a mozdulatlanságba dermedt testeket” – írja Wehner Tibor Wagner Nándor című könyvében.
A kompozíció történetéhez hozzátartozik, hogy Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma és Assisi Szent Ferenc szobrát ismeretlen tettesek 2007. áprilisában ellopták, valószínűleg az elkövetők színesfémtolvajok voltak. A három hiányzó szobrot Japánban újraöntötték és 2010 júniusában újra felállították a Gellért-hegyen.
Nyitókép: Wagner Nándor Filozófiai kert című alkotása a Gellért-hegyen (Fotó: pestbuda.hu)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius