A Magyar Királyság történetében hat alkalommal választottak kormányzót az ország vezetésére, amikor a királyi trón betöltése valamilyen akadályba ütközött vagy a törvényes király még kiskorú volt. Az első kormányzó Hunyadi János volt, aki a magyar történelemkönyvek legfényesebb lapjain szerepel, akárcsak fia, Mátyás király.
Hunyadi János ábrázolása a Thuróczi-krónika augsburgi kiadásából (Forrás: Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története)
Hunyadi kormányzói kinevezésének előzménye, hogy 1444. november 10-én a várnai ütközetben elhunyt Magyarország királya, I. Ulászló. Bár az országnak volt – Ulászlóval egy időben – megválasztott és 1440-ben törvényesen megkoronázott királya, a kiskorú V. László, őt azonban III. Frigyes osztrák herceg, későbbi német-római császár foglyul ejtette és nem engedte vissza Magyarországra. A helyzet megoldására, a király helyettesítésére a Rákos mezejére összehívott rendek 1446. június 5-én kormányzót választottak Hunyadi János személyében.
A városligeti Vajdahunyad vára korabeli képeslapon. Az épületegyüttes leghangsúlyosabb elemei a Hunyadi család Hunyad vármegyei várát idézik
De ki is volt Hunyadi János, akit 575 évvel ezelőtt a Magyar Királyság első kormányzójának választottak? Születésének pontos idejént nem tudjuk, 1407 körül látta meg a napvilágot Kolozsvárott. A származásáról szőtt sok elmélet és mendemonda között talán a legérdekesebb már a középkorban megjelent, ám sosem bizonyított feltételezés, amely szerint valójában Luxemburgi Zsigmond király gyermeke volt. Az viszont tény, hogy már 1430-ban Zsigmond király közelében találjuk. Ekkoriban kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel, akitől két fia, a tragikus sorsú Hunyadi László és későbbi nagy királyunk, Mátyás született.
Hunyadi pályájája töretlenül ívelt felfelé, 1433-ban már udvari lovagi minőségében a bázeli zsinatra, majd Csehországba is Zsigmonddal tartott, ahol részt vett a huszita háborúkban s ezalatt kitanulta a korszerű hadtudományokat. Tudását hamarosan a török ellen kamatoztathatta.
A szörényi bán tisztségét 1439-től töltötte be, majd emellett 1441-től 1446-ig, kormányzóvá választásáig erdélyi vajda és temesi ispán is volt. Kormányzósága második évében az uralkodói birtokokat és az ebből származó jövedelmeket, valamint Buda várát is megkapta.
Közben egyre gyakoribbá váltak a török elleni összecsapások is, 1448 októberében a rigómezei ütközet a keresztény seregek vereséggel zárult. Ekkor Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. Krusevácnál 1454. október 2-án megverte a török sereget, de Konstantinápoly 1453. májusában elesett.
Lotz Károly: Hunyadi János utolsó áldozása. Falkép a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc templomban (Forrás: https://oroksegvedelem.kormany.hu/)
Hunyadi egyre inkább szorgalmazta, hogy együttes európai erővel űzzék ki a törököt a kontinensről, kezdeményezése azonban nem talált támogatásra. Az ostrom alá vett Nándorfehérvárt is a saját költségén szervezett seregével és a Kapisztrán János toborozta parasztokból álló keresztesekkel kellett védenie. A többszörös túlerőben levő török sereg felett mégis győzelmet aratott 1456. július 21-22-én.
Bár III. Callixtus pápa „Cum hiis superioribus annis” kezdetű bullája már a csata előtt (június 29-én) elrendelte az oszmán hódítók legyőzéséért és a keresztény seregek győzelméért imára hívó harangszót, azonban ez a felszólítás és a győzelem híre gyakorlatilag egyidőben jutott el Budára. Így a köztudatban a kettő összekapcsolódott, és a magyarokat évszázadok óta a nándorfehérvári diadalra emlékezteti a déli harangszó.
Hunyadi János a győzelem után nem sokkal a táborban kitört pestis áldozataként hunyt el Zimonyban 1456. augusztus 11-én. Síremléke máig megtalálható a gyulafehérvári székesegyházban.
Budapesten több műemlék is emlékezteti az utókort a törökverő hősre. Ezek közül a legrégibb és valószínűleg a legkevésbé ismert az a dombormű, amely még a középkorból maradt ránk és a budavári Nagyboldogasszony-templomban, közkeletű nevén a Mátyás-templomban található. A dombormű a Mátyás-toronynak a templombelső felé eső földszinti oszlopfői egyikén található.
Hunyadi János ábrázolása a budavári Nagyboldogasszony-templom oszlopfőjén (Fotó: Czagány István: A Hunyadi-ház tagjainak eredeti arcképei a budavári főtemplomban, Művészettörténeti értesítő 1976/2. szám)
A miniatűr ábrázolás nem önmagában áll: az ismeretlen XV. századi kőfaragó a Hunyadi család tagjait örökítette meg az oszlopfők későgótikus levélornamentikájába rejtve a középkor játékos-titokzatos módján, a kódexmásolók által elrejtett apró lapszéli megjegyzésekhez hasonlóan.
A templom másik tornya, a Béla-torony alja is őrzi Hunyadi emlékét, itt Lotz Károly falkép-triptichonja található a déli harangszó eredetéről, a templom Schulek-féle felújításának idejéből.
Lotz Károly falképe a budavári Nagyboldogasszony-templomban (Forrás: Wikipédia)
A Mátyás-templom mellett a Bakáts téri templom egyik falképe is Hunyadi Jánost ábrázolja. Az Assisi Szent Ferenc-templom északi kereszthajójának nyugati falán szintén Lotz Károly alkotása a Hunyadi János utolsó áldozása című kép.
Köztéri alkotások is őrzik Hunyadi János emlékét, az egyik szobor éppen a Mátyás-templom közelében áll. Amikor I. Ferenc József tíz szobor adományozásáról döntött a magyar fővárosnak, a szobrok által ábrázolandó személyek között Bánffy Dezső miniszterelnökhöz intézett, 1897. szeptember 25-én keltezett levelében elsőként Szent Gellért püspököt említi, majd Pázmány bíboros, Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek után ötödikként Hunyadi Jánost „a kereszténység hős bajnokát”.
Hunyadi János szobrát, Tóth István alkotását 1903-ban állították fel a Halászbástya alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Hunyadi szobrának helyszínéül Bánffy Dezső miniszterelnök Schulek Frigyesnek, az akkor épülő Halászbástya tervezőjének egyetértésével az akkori Albrecht útnak, a mai Hunyadi János útnak a budavári Nagyboldogasszony-templom alatti fordulóját jelölte ki, a szobor elkészítésével pedig Tóth István szobrászművészt bízta meg.
Az 1903. november 24-én leleplezett szobron Tóth István heroikus pózban ábrázolja Hunyadit, aki korhű páncélban, fején hollószárnyas sisakban, két kezével hatalmas pallosára nehezedve áll, lábánál pedig török zászlók és hadi jelvények találhatók. A szobor mészkő posztamensét Schulek Frigyes tervezte, s rajta a Hunyadi-címer is helyet kapott.
A Várhegyről letekintve már láthatjuk az Országház épületét, amelyen szintén emléket állítottak az ország egykori kormányzójának, a törökverő hadvezérnek.
Holló Barnabás alkotása, Hunyadi János szobra az Országházon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az épület belső terében, a kupolacsarnokban Bezerédi Gyula formálta meg Hunyadi alakját, míg a nyugati homlokzaton Holló Barnabás alkotása látható. Előbbit 1896-ban, utóbbit 1905-ben állították fel. Az Országház egyik legdíszesebb terme, a Nándorfehérvári terem is Hunyadi dicsőségét hirdeti.
Felvétel a Margó Ede által készített Hunyadi szoborról (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. június 30.)
Hunyadi alakja megjelenik a Hősök terén az Ezredéves emlékművön is. Margó Ede alkotását 1906-ban állították fel az emlékmű jobb oldali szárnyán. Hunyadi János attribútumai itt is a páncél, valamint a hazát és a keresztény Európát védő pallos. A szobor lábánál Zala Györgynek a nándorfehérvári diadalt ábrázoló domborműve látható.
Hunyadi János szobra az Ezredéves emlékművön napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Zala György által készített dombormű a nándorfehérvári diadalt örökíti meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Innen kőhajításnyira, a Városligetben található a legnagyobb fővárosi Hunyadi-emlék, a mai formájában az Ezredévi kiállítást követően, 1904–1908 között felépült Történelmi Épületcsoport, közismert nevén a Vajdahunyad vára. Alpár Ignác alkotása a történelmi Magyarország több jeles épületéről vett motívumokat tartalmaz, de leghangsúlyosabb elemeiben a Hunyadi család erdélyi, Hunyad vármegyei várát idézi. A városligeti épület többek között a vajdahunyadi hatalmas Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát is magában foglalja.
Az eredeti Hunyad vármegyei várat, amelyet Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezett, 1409. október 18-án kapta meg Zsigmond királytól Hunyadi János apja, akit a király ezzel a magyar nemesek sorába emelt.
A városligeti Vajdahunyad vára, Alpár Ignác alkotása 1904–1908 között épült fel (Fotó: Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1930. augusztus 24.)
Az épületegyüttes egyik udvarán, a Városligeti-tó partján állították fel 1986-ban Pátzay Pál szobrászművész alkotását, Hunyadi János lovasszobrát, amely a művész Pécsett 1956-ban, Hunyadi János halálának 500. évfordulóján felállított alkotásának kicsinyített másolata.
Hunyadi János lovasszobra, Pátzay Pál alkotása 1986 óta található a Vajdahunyad vára mellett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Hunyadi emlékeit kutató sétánk végén térjünk még vissza kicsit Budára, a II. kerületbe, ahol Hunyadi János feleségéről, Mátyás király édesanyjáról nevezték el a kerület és a főváros egyik főúvonalát, a Szilágyi Erzsébet fasort. Ennek mentén, a fasor és a Lupény utca sarkánál található a Szilágyi Erzsébet-emlékkút, Lesenyei Márta 1968-ban felállított alkotása.
A Szilágyi Erzsébet-emlékkút, Lessenyei Márta 1968-ban felállított alkotása a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)
A kútszobor szerényen, de méltóságteljesen idézi meg Hunyadi hitvesének alakját, azét az asszonyét, akinek Hunyadi Jánossal kötött frigyéből származott Mátyás, Magyarország történetének egyik legnagyobb uralkodója.
Nyitókép: Hunyadi János szobra a Halászbástya alatt, az I. kerületi Hunyadi János úton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius