altmarius

cultură şi spiritualitate

Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek

Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek

Írta: Domonkos Csaba
A napokban volt olvasható itt a PestBudán is, hogy elkezdődött a Duna medrének kutatása a Lánchíd környékén: a híd alatt régi hídroncsok, lőszerek után kutatnak. Bár a budapesti Duna-hidak felrobbantása óta eltelt több mint 75 év során a hídmaradványok nagy részét kiemelték, sok darab máig ott hever a folyó fenekén, így a következő hetekben gyakorlatilag bármi előkerülhet a mélyből.

A budapesti Duna-hidak történetének szomorú fejezete a II. világháború vége. A szovjet hadsereg 1944 végén kerítette be Budapestet, és elkezdődött a harc a magyar fővárosért. Ebben a csatában a hidak célpontok voltak, mind a két oldal számára. Ennek részeként a hidakon légvédelmi állásokat építettek ki és 1944 novemberében a német csapatok az összes hidat aláaknázták. E munka közben történt baleset 1944 november 4-én, amikor is a forgalom alatt, fényes nappal a Margit hídon felrobbantak a töltetek és szörnyű katasztrófát okoztak.

1944 decemberében már nem lehetett a hidakon gyalogosan közlekedni a robbanószerek miatt.

A lerombolt Margit híd 1945-ben a Rudolf trónörökös (ma Jászai Mari) tér felől nézve (Fotó: Fortepan/Képszám: 204107)

A várost ostromló szovjet csapatok 1945. január 9-én is parancsot kaptak Sztálintól a hidak lerombolására, hogy a német csapatok azokon ne tudjanak visszavonulni. A Sztálin által (is) aláírt parancs nemcsak a hidak levegőből való bombázását írta elő, de azok nehéztüzérséggel való lövetését is.

A szovjetekkel akkor már szövetséges román légierő például a saját „sikerének” tartotta az Erzsébet híd lerombolását, de a hidakat – így az Erzsében hidat sem – végül nem az ostromlók, hanem az ostromlottak, vagyis a németek pusztították el.  

A lerombolt Erzsébet híd roncsai a Dunában (Fotó: Fortepan/Képszám: 5831)

A harcok során a hidakat tehát intenzíven lőtték a szovjet csapatok és hiába telt el a háború óta több mint 70 év, a Duna fenekén nagyon sok lőszer lehet még, olyan is, amely nem robbant fel. Ezeket ki kell emelni, hatástalanítani kell.

A budapesti hidak végzete végül 1945. január 14-18-a között jött el, amikor is az összes hidat a német csapatok felrobbantották.

A háború után azonnal megindult a roncsok kimentése, aminek három oka is volt. Egyrészt a roncsok akadályozták a hajózást, hiszen elzárták az utat, másrészt árvízvédelmi szempontból sem volt kedvező a sok roncs keresztben a folyón, főleg jégzajlás idején. A harmadik ok pedig az volt, hogy a hidak anyagát újra kellett használni, hiszen a háború után egyrészt nyersanyaghiány volt, másrészt a gyárak jelentős része a szovjet jóvátételi rendelésekre dolgozott, nem, vagy alig volt kapacitás a magyar igények kielégítésére. Emiatt például a Margit hidat vasbeton hídként kívánték eredetileg újjáépíteni.

A folyómeder egy részét már 1945-ben megtisztították, hogy a hajózás lehetséges legyen, azaz nem minden roncsot szedtek ki, csak annyit, hogy a hidroncsok között a hajók el tudjanak haladni.

Az új kormány már az 1945. április 19-i ülésén foglalkozott a budapesti hidak helyreállításával , majd a következő időszakban többször téma volt a budapesti hidak roncskiemelése, leginkább újabb források engedélyezése.

A Dunából 70 év után kiemelt korona a Margit híd roncsai közül (Fotó: MMKM) 

A roncskiemelés egészen 1958-ig tartott, igaz, a munka dandárját még az 1940-es években elvégezték, legutoljára az Erzsébet hídnak a Duna fenekére süllyedt láncait emelték ki a vízből. A munka úgy is éveket vett igénybe (a Margit híd esetében például két évig tartott), hogy azt már úszódaruk is segítették.

A Lánchíd esetében leginkább megmentendőnek a láncokat tartották. A többi vasanyagot is kiemelték, de azt beolvasztva, hulladékvasként hasznosították, illetve kisebb részét használták fel más hidakhoz. A láncokkal azonban más volt a helyzet, azok minél nagyobb arányú megmentése a híd szempontjából kritikus volt. Még azt is megvizsgálták, hogy lehet-e a törött láncokat összehegeszteni, vagy több törött láncból egyet összehegeszteni, de az a döntés született, hogy nem éri meg a fáradságot. Az ép, vagy „csak” elgörbült láncokat azonban javítás után felhasználták, a mostani híd láncainak 70%-a a régi szerkezetből származik.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha évekig emelték ki a roncsokat a vízből, akkor most miért kell újra nekiállni ennek a munkának?

Egyrészt nem tudtak mindent kiemelni. Alacsony vízállásnál ma is látszanak a Szabadság hídnál a régi, vízbe robbantott szerkezet egyes elemei, amelyek ott maradtak a folyó fenekén.

A Margit híd egykori kandelláber-oszlopának dísze. 70 évet töltött a folyó fenekén, kiemelése után mintául szolgált a híd új díszeihez. (Fotó: MMKM) 

A Margit hídnál az elmúlt másfél évtized alacsony vízállásaikor a Margitszigetnél lévő hídpillérhez ki lehetett sétálni, és akkor is számos roncs előkerült, de a híd 2009-2010-es újjáépítése előtt is sok nagy darabot emeltek ki a Dunából, amelyek még a robbantáskor kerültek oda.

Azaz ma is lehet nemcsak roncs, de sajnos lövedék, bomba is a folyó mélyén, amely az építkezést nemcsak megnehezíti, de, ha nem emelik ki, akár veszélyeztetheti is.

 

Niytókép: A lerombolt Lánchíd 1945-ben, háttérben a szétlőtt és kiégett Királyi Palota a Várban (Fotó: Fortepan/Képszám: 175162)

Vizualizări: 3

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

19. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor