Csepel 1950-ig közigazgatási szempontból nem tartozott Budapesthez. A települést és a szintén önnálló Erzsébetfalvát (ma Pestszenterzsébet) 1912 óta villamosított HÉV kötötte össze, de Budapest felé Csepelnek nem volt kötöttpályás közlekedése.
Amikor a fővároshoz csatolták, már voltak tervek a belváros felé vezetett HÉV-vonalra. A megvalósításról végül 1950-ben döntöttek, és a munkák valójában 1951. április 29-re be is fejeződtek.
A csepeli HÉV a legrövidebb vonal. Építése 1950-ben kezdődött el, 1951-ben, azaz hetven éve adták át (Fotó: Fortepan/Képszám: 79899)
Ez az egyetlen olyan HÉV, amelyik nem hagyja el Budapest területét, és egyben ez a legrövidebb vonal. Az Autó-Motor 1951. június 15-i száma ezt írta a beruházásról:
„Az ötéves Terv a közlekedés vonalán számos nagyjelentőségű beruházást tesz lehetővé s ennek egyik állomása a nemrégen üzembehelyezett Csepeli Gyorsvasút. Az óriásivá nőtt csepeli gyárváros dolgozói számára a gyorsvasúti közlekedés számottevő időnyereséget és megnövekedett kényelmet biztosít, egyidejűleg pedig a főváros néhány erősen megterhelt közútjának a forgalmát is nagymértékben megkönnyiti."
A gépjárműforgalom gyorsítására való hivatkozás miatt vélhetően sok olvasó (persze csak titokban) elhúzhatta a száját, hiszen ekkor csak a kiváltságosok használhattak autót, az átlagemberek nem, tehát a forgalom a töredéke volt a mostaninak.
A HÉV akkor új kocsijai 1966-ban. Hét még ma is közlekedik ezekből (Fotó: Fortepan/Képszám: 178428)
Az új HÉV-vonal szerelvényei a Boráros térig közlekedtek, ahol nemcsak a nagykörúti villamosra lehetett átszállni, hanem a 2-es villamosra is. Ennek a vonalát ugyanis meghosszabbították, korábbi déli végállomása eredetileg a Fővám téren volt.
Az új vonalat így mutatta be a Kis Újság 1951. április 29-i száma:
„A béke hadszínterén, a Boráros- téren a dolgozók százai és ezrei megnyertek egy igazi béke-csatát: elkészült a csepeli gyorsvasút. Szombat reggel fél 9 óra: a téren mindenütt kemény munkáskezek dolgoznak, halmok emelkedtek kőből és homokból, villamossíneket cserélnek a nagy daruk, s az épülő híd mellett a kövezők és aszfaltozok szorgoskodnak. Valóban az utolsó simításokat végzik a csepeli gyorsvasút pesti állomásán, építik a járdaszigeteket. (…) Elindul a szerelvény: csodás élmény először utazni ezen a vasúton, mely nap nap után teljesíti majd kötelességét. Elindul a próbajárat: szalad előbb a Duna mentén, átrobog a vasúti összekötőhíd alatt, elér Csepel szigetére, már a Dunahídon is átrobogott, a töltésen jár. Az első állomása: Csepel szabadkikötő. Tovább száguld már, mindenfelé boldog tekintelek simogatják, az autóbusz utasai is megcsodálják, itt Csepel szigeten, a dolgozók sokasága érzi: értük, nekik építették ezt a vasutat."
A cikkben említett épülő híd a Petőfi híd volt, és a HÉV valóban lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá tette a Csepelről, vagy Csepelre történő utazást, mert 16 perc volt. A HÉV tehát nagyon kedvelt lett. (A másik, Pesterzsébetre vezető volnalat 1951-ben megszüntették, de csak időlegesen, mert 1959 és 1978 között ismét közlekedett.)
Az átadás előtt egyébként volt olyan elképzelés is, hogy az új vonalon a szerelvények piros színűek legyenek, de ezt elvetették.
A csepeli HÉV-en hetven évvel ezelőtt nem új szerelvények közlekedtek, hiszen az 1950-es években régi kocsikat, motorvonatokat használták, új szerelvények csak 1965-ben érkeztek a vonalra. Ezek Magyarországon készültek, a vontatómotor származott az NDK-ból. A legtöbbjüket 1994 és 1997 között kivonták a forgalomból, de hét még üzemel a csepeli vonalon ezekből a matuzsálemi korú járművekből.
A többi szerelvény sem nevezhető fiatalnak, azokat az 1970-es években gyártották az NDK-ban.
A csepeli HÉV modernebb szerelvényei is az 1970-es években készültek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A csepeli HÉV nem csak a legrövidebb vonal, de itt történt a legnagyobb budapesti HÉV baleset is: 1978. április 13-án a Csepelről érkező szerelvény belerohant a Boráros téri állomásépületbe. A balesetnek 18 halálos áldozata volt.
A vonalon kevés megálló található, ezek száma 2001-ben növekedett a Müpa – Nemzeti Színház megállóval. A csepeli HÉV „filmsztár” is lett, hiszen többször feltűnik a háttérben a Mentőakció című filmben, amelyet Magyarországon forgattak. A Bálna a NASA, míg a Müpa a kínai űrhajózási hivatal központjaként szerepelt a filmben.
A HÉV meghosszabbítását átadása óta tervezik, az eredeti tervek szerint a Kálvin térre vezették volna be. Jelenleg pedig az szerepel az elképzelésekben, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV-et összekötik a föld alatt az északi, szentendrei vonallal. A Budapest Fejlesztési Központ tervei között szerepel egyébként a vonal déli meghosszabbítása is a csepeli Erdősor utcáig.
Nyitókép: A csepeli HÉV 1951-ben a XXI. kerületi Tanácsház (ma Szent Imre) téren (Forrás: Fortepan/Képszám: 16698)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius