altmarius

cultură şi spiritualitate

Hazánk első angolkertjeinek egyike a pápai

https://veol.hu/kultura/hazank-elso-angolkertjeinek-egyike-1847454

szerző: Vallner Bettina fotós: Vallner Bettina

Kevesen tudják, hogy a pápai Várkert Magyarország legkorábbi angolkertjeinek egyike, melynek ösvényeit róva ma már talán nehéz elképzelni, hogy egykor pávák, nyulak és őzek éltek a platánok alatt.

Mészáros Szabolcs vadgazdálkodási szakember, civilben az évtized eleje óta működő Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület elnöke szívügyének tekinti a múlt ápolását, emellett kifejezetten érdekli a 18-19. századi helytörténet, és tanulmányai kapcsán behatóan foglalkozott a Várkerttel, annak hajdani növény-, illetve állatvilágával.

Megtudtuk tőle, az 1735-ből származó térképen még szerepel a mai Tókert helyén elterülő egykori tó, az Első katonai felmérés térképén (1763-87) azonban már nem láthatjuk.

- Az 1800-as évek elején készült térképeken a mai Belső-Várkert Várbéli kert, illetve Az Uraság Kertje megnevezéssel, fás növényzet jelöléssel látható, míg a mai Külső-Várkert Az Uraság Legelője néven rétre-legelőre utaló füves ábrázolással szerepel - magyarázta.

Mészáros Szabolcs ki-emelte, mindez összevág az egykori végvár elbontásának, várkastéllyá történő átépítésének, illetve a tó lecsapolásának egyéb forrásokból megállapítható időpontjaival. Tehát az 1770 körül lecsapolt tó helyén létesítették az Esterházyak a kastélyhoz csatlakozó kertet.

Megjegyezte, az első fák telepítése 1780 és 1800 közé tehető, a fásítást pedig a térképek tanúsága szerint 1808-ra már eredményesen elvégezték. Ezt igazolják a park legkorosabb faegyedei is. Így létrejött Magyarország egyik legkorábbi angolkertje. Emellett a ma Tókertként ismert városrész kialakításának kezdetei ugyancsak erre az időszakra tehetők.

Mint mondta, az egykori kastélykertet és a hozzá csatlakozó réteket-legelőket nyugaton maga a kastély határolta, északon a mai Szent István út és a Téglagyári út az egykori téglaégetőig, illetve téglagyárig, délen a jelenlegi Gróf út szegélyezte a végén ma is álló vámházig, keleten pedig a vámházat a téglaégetővel összekötő vonal. A tó lecsapolását követően a mai Bakony-ér medréig tartott az úgynevezett Belső-Várkert, azaz a tulajdonképpeni kastélykert vagy kastélypark. Onnan pedig keleti, északkeleti irányban, a mai Vasas-pálya környékén konyhakertek, illetve rétek, legelők húzódtak. Huszár János, a közelmúltban elhunyt helytörténész, illetve Patyi Györgyné Kopf Ilona visszaemlékezései szerint - aki az 1940-es évek elején nyári diákmunkásként dolgozott a parkban - a 20. század 30-as éveiben a Belső- és Külső-Várkert közötti területen egy jókora, a kastély szükségletein felül közellátásra is termelő konyhakertet műveltek. Emellett lovaspólópálya is működött itt. A Külső-Várkert túlnyomó részét minden bizonnyal legelőként és kaszálóként hasznosították, az északi felén álló, állattartásnak is helyet adó majorsági épületegyütteshez kapcsolódva - magyarázta Mészáros Szabolcs.

A vadgazdálkodási szakember kiemelte, a közkedvelt legendákkal ellentétben véleménye szerint a Várkert sosem szolgált vadászkertként, és nem is kapcsolódott hozzá vadászati célú zárt terület, ellentétben például a fertődi Esterházy-kastély parkjával.

- Egy vadászkert esetleges létét egyetlen írásos forrás sem említi. Emellett figyelembe kell venni, hogy a kastély nyári rezidenciaként szolgált, ősszel és télen, azaz a fő vadászszezonok alkalmával ottani tartózkodásra nem is volt igazán alkalmas. Lényeges szempont, hogy a nagyvadak zárt téri tartása fokozottan igénybe veszi az élőhelyet. Ez azt jelenti, hogy az itt tartott, akár csak kis létszámú vad is erősen károsította volna a mai Belső-Várkert gondosan ápolt növényeit, tönkretette volna a bizonyára rendszeresen karbantartott talajt. A belső részek tervszerűen telepített, nagy térközökkel elhelyezett növényekkel, növénycsoportokkal berendezett kertjével ellentétben a Külső-Várkert legelőként vagy kaszálóként hasznosított, rét jellegű terület volt. Az előbbiek alapján pedig mindkettő alkalmatlan a vadászati, illetve bemutató célú vadaskertként történő hasznosításra - fejtette ki.

Hozzáfűzte, az előbbiek azonban nem zárják ki, hogy a kor szokásainak megfelelően, kedvtelésből, bemutató vagy csupán gyönyörködtető céllal esetleg más, az élőhelyet kevésbé terhelő állatfajokat is tartottak a kastélykertben. - A fácánfélékhez tartozó, mutatós pávák biztosan éltek a kertben a második világháború előtti években. Patyi Györgyné Kopf Ilona elmondása szerint az 1940-es években még működő istálló és kocsiszín épületben külön helyiségben történt a pávák ültetése, keltetése, és a téli időjárási viszonyokra érzékeny madarak teleltetését is itt végezték - magyarázta.

- Nyulakat ugyancsak említ a népemlékezet, tehát a parkokba Európa-szerte gyakran telepített üregi nyúl, de esetleg mezei nyúl szintén élhetett ezen a területen. Emellett az őz várkerti előfordulása szinte egyöntetűen megjelenik a visszaemlékezésekben, ritkán a különféle leírásokban is. Patyi Györgyné ezzel kapcsolatban úgy emlékezett, hogy az úgynevezett konyhakertben végzett munkálatok idején rendszeresen figyeltek meg a Külső-Várkert felől érkező őzeket. Viszont többnyire visszahúzódtak, eltűntek a szem elől, ha a gróf kikocsizott, vagy ha vasárnap délutánonként a nagyközönség egyes források szerint 10, mások szerint 20 fillér ellenében kedvelt időtöltésként a kastély parkjába látogatott - emelte ki Mészáros Szabolcs.

Az őz jelenléte tehát a 1930-as, 40-es években a külső parkrészek peremén, illetve Külső-Várkertben állandó volt. - Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy az egyik leggyakrabban és legegyszerűbben zárt téren tartható nagyvadunk, a dámszarvas egyáltalán nem tűnik fel a visszaemlékezésekben. Véleményem szerint ennek a feltűnő megjelenésű vadfajnak valamilyen módon fenn kellett volna maradnia a közemlékezetben - fogalmazott a vadgazdálkodási szakember.

Mészáros Szabolcs érdekességként megemlítette, hogy a barokkban élték virágkorukat az úgynevezett franciakertek, melyeket nagyfokú tervezettség, geometrikus térformák és ennek megfelelően alakított, nyírt növényzet jellemzett. Ezzel szemben a Várkertben sokkal inkább természetszerű, szabálytalan alakzatokra felfűzött angolparkot alakítottak ki. Az adott földrajzi és klimatikus környezetben honos növényeket hagyták természetes formában nőni, és az utak is többnyire szabálytalanul kanyarogtak. Az angolpark jellemző fái a 19. században a ma is élő, tiszteletet parancsoló platánok, illetve kőrisek, juharok, tölgyek voltak. A várkerti nagy parkoló helyén álló üvegházban később aztán különböző úgynevezett egzótákat is neveltek.

- Valószínűsíthető, hogy városukban, mint a 18. századi Magyarországon általában, nem a barokk francia irányvonala hódított teret. Ennek a fellehető írásos források és „festett” kordokumentumok mellett bizonyítéka lehet a század ’80-as éveiben az angolpark megtervezése és létrehozása is - mutatott rá a Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület elnöke.

- Az eddigiek ismeretében tehát a mesébe illően romantikus, idilli látvány, azaz, hogy annak idején szarvasok és egyéb nagy testű állatfajok szaladgáltak volna a gyönyörűen ápolt Várkertben, eléggé valószerűtlen - zárta Mészáros Szabolcs.

Vallner Bettina

Vizualizări: 90

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

1 stat are peste 20,000  clickuri (Italia)

2 state au peste 10.000 clickuri (Franta,  Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic ieri.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor