Kép: NRAO/AUI/NSF; S. Dagnello

Az ősi galaxiscsoport a Földtől 12,4 milliárd fényévre fekszik - számol be az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium oldala. Ez azt jelenti, hogy az objektum közelmúltban azonosított fénye akkor indult meg bolygónk felé, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.

A halmazon belül az egyes galaxisokban a csillagszületés ezerszer gyorsabban zajlik, mint a Tejútrendszerben. Igaz, a galaxisok mérete csupán háromszorosa a Tejúténak.

Scott Chapman, a Dalhousie Egyetem munkatársa szerint a kialakulás küszöbén álló galaxiscsoport azonosítása önmagában is lenyűgöző. A kutató hozzátette, a tény, hogy a jelenség már az Univerzum történetének korai szakaszában is lezajlott, megkérdőjelezi a struktúraformálódásról kialakított tudományos képet.

A Világegyetem első évmilliói során az anyag és a sötét anyag fokozatosan állt össze, míg végül, évmilliárdokkal később megjelentek a legnagyobb ismert objektumok, a galaxiscsoportok. Egy-egy ilyen halmazban akár több ezer rendszer is lehet.

Az eddigi elméletek és számítógépes modellek azt mutatták, hogy az ALMA által megfigyelt csoporthoz hasonló struktúrák csak később jelentek meg.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a rendszerek hogyan állhattak össze ilyen gyorsan és ilyen nagy számban. Tim Miller, a Yale Egyetem munkatársa szerint felfedezésük kivételes lehetőséget teremt a galaxiscsoportok tanulmányozására.

Az új halmazt, a SPT2349-56-ot először 2010-ben figyelték meg. A későbbi vizsgálatok igazolták, hogy az objektum fénye egy távoli galaxisforrásból származik. Végül az ALMA elemzésének köszönhetően a csillagászok 14 különböző rendszert azonosítottak a halmazban.

„Idővel az általunk megfigyelt 14 galaxis befejezi a csillagok létrehozását, és egyetlen hatalmas galaxissá fognak összeütközni és egyesülni” - mondta Chapman.

Az objektum felfedezése példátlan lehetőséget biztosít az ősrobbanás utáni csoportformálódás kezdeti szakaszának vizsgálatára.