altmarius

cultură şi spiritualitate

A vértesi várrendszer egyik legjelentősebb láncszeme

A Vértes hegységben, mely hazánk egyik legkisebb hegysége, több középkori várrom – Oroszlánkő vára, Gesztesi vár, Gerencsérvár, Csókakő vára, Vitányvár – is található. Mi ezek közül 2017-ben, egy forró júliusi napon hármat is megnéztünk, és beiktattuk még a Gerencsérvár közelében található vértesszentkereszti bencés apátság meglátogatását is.

Várgesztes települését a Tatabányáról a legegyszerűbb megközelíteni, ahonnan Oroszlány felé kell elindulni, majd Környénél Vértessomló irányába letérni, ahol az út mellett az egykor itt álló középkori Avas falu Árpád-kori körtemplomának maradványait is meg lehet tekinteni. Vértessomló után már Várgesztes következik, ahol az Arany János utcáról jobbra kell letérni a Vár utcára, ami a gesztesi vár alatti ingyenes parkolóhoz vezet. Mi azonban egy kicsit túrázni szerettünk volna még a vár felkeresése előtt, így a kocsit az Oroszlány és Csákvár között félúton található, Gánthoz tartozó Kőhányáspusztán hagytam, mivel itt keresztezi az országos kék kör útvonala az autóutat. Erről a pontról két várat is viszonylag hamar el lehet érni, ha nyugatnak indulunk, akkor 3-4 kilométer múlva Oroszlánkő váránál vagyunk (aztán a kéktúra elvezet Csókakő várához is), míg a köves úton átkelve, északkelet felé indulva – mi is ebbe az irányba kezdtük meg a sétát – a gesztesi várhoz lehet jutni.

A kéktúra útvonalán indultunk el a gesztesi vár felé

Az út néhol két domb közötti hasadékban, máskor sűrű erdőben vezetett, a szintemelkedés nem volt jelentős, meredek hegyoldalakon nem kellett felkapaszkodni.

Kényelmesen sétálva közelítettük meg a várat

A kék jelzést követve, több mint egy óra elteltével érkeztünk meg a már fentebb is említett vár alatti parkolóhoz. Ha tovább megyünk a kéktúra útvonalán, akkor az érinti Vitányvárat is, így egy napos túra keretében meg lehet nézni akár több vértesi várromot is.

Túra a Vértes váraihoz (Kép: http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=5406)

A parkolótól nem messze egy nagy tisztás található pihenőpadokkal, esőbeállókkal, tűzrakó helyekkel, ahol éppen egy népes társaság sütött szalonnát, innen indul egy szerpentinút, mely fokozatosan emelkedve vezet fel a gesztesi vár romjaihoz.

A nagy tisztástól szerpentinút vezet fel a várhoz

A gesztesi Kisvár

A parkoló és a tisztás között, egy 15 méter magas dombnyúlványon – melyet egy természetes eredetű árok választ el a felette emelkedő hegyháttól – található egy másik várrom is, ez a gesztesi Kisvár. Korábban azt feltételezték, hogy a Csák nemzettség XIII-XIV. századi várának maradványait találták meg, melynek építése időben megelőzte a felső Gesztesi vár építését. Azonban a 2003-as újabb ásatások – melynek során kizárólag későközépkori leletanyagok kerültek elő – nyomán valószínűsíthető, hogy a közel szabályos téglalap alakú, 26,5 x 9,3 méteres alaprajzú Kisvár a felső Gesztesi vár kisegítő erődítménye lehetett.

A Csák nemzetség építette

A Vértes hegység vidéke már a Honfoglalást követően a Csák nemzetség – akik Szabolcs vezértől származnak – fennhatósága alá tartozott, akik a tatárjárást követően, a XIII. század végén több kővárat is emeltettek birtokaik védelmére. Valószínűleg ekkor épülhetett a Vértes északi részének egyik magasabb gerincén álló gesztesi vár, azonban építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. A több ágra bomló Csák nemzetségből sokan viseltek fontos világi és egyházi méltóságokat az Árpád-házi királyok idejében, majd az 1301-et követő trónharcok során a Csákok egy része Károly Róbert király (1308-1342) trónigényét támogatta, míg mások – például a trencséni tartományúr Csák Máté – harcoltak az Anjou uralkodó ellen. Károly Róbert a főúri birtokkoncentrációt megakadályozandó 1326-ban elcserélte Csák nembeli István fiaival – Péterrel és Istvánnal – Gesztes, Csókakő, Bátorkő és Csesznek várait a hozzájuk tartozó birtokokkal Dombó és Nyék királyi várakra és tartozékaikra. Ezzel az ügylettel kapcsolatos az első oklevél, melyben a gesztesi várat említik, ami ekkortól kezdve királyi vár volt, de időnként zálogba adták.

Királyi vár

Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodásának első éveiben a Csák nemzetség által épített várat teljesen lebontották, és annak helyén egy vadászkastélyt emeltek, melynek falai között – főleg vértesi vadászatok idején – több uralkodó is megfordult: Nagy Lajos király, Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) és Mária királyné (1382-1385). 1410 körül a gesztesi várat Zsigmond király – akinek uralkodásának idején az eredetileg egyemeletes várkastélyt egy további emelettel megmagasították – Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak zálogosította el. 1438-ban Rozgonyi István kapta meg Albert királytól (1438-1439) a váruradalmat zálogba, melyet 1458-ban Mátyás király (1458-1490) is megerősített. 1444 és 1446 között Újlaky Miklós birtokolta a várat, melyre vonatkozóan 1460-ban az összes örök- illetve zálogjogot átruházták rá a Rozgonyiak, így a vár a XV. század végéig az Újlaky család birtoka volt.

A török háborúk idején

A XVI. században a Vértes hegyvonulataira épített királyi végvárak sora zárta el a Bécs városa felé vezető természetes átjárókat a Dunántúl középső részét fenyegető oszmán hódítók elől.

A vár 1519-ben (Kép: http://www.gesztes.hu/2017/07/nagy-gabor-rekonstrukcios-elkepzelese...

Gesztes várát már 1529-ben egy martalóc török lovasportya ostromolta meg, de a védők sikerrel verték vissza a támadást. 1543-ban – ebben az évben esett el többek között Esztergom, Fehérvár, Tata, Vitányvár, Pécs, Pécsvárad és Siklós – viszont már a törökök kezére került az erősség, akik farkasvermekkel és a várkapu felvonóhídjának átalakításával megerősítették a vár bejáratát.

gesztesrajzok1.jpgGesztes vára 1543-ban török kézre került (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Később többször is gazdát cserélt a győri királyi és a fehérvári török vár között félúton fekvő erősség, melynek hiába erősítették meg a falait, ágyúkkal rendelkező nagyobb seregeknek nem tudott ellenállni, csak kisebb, könnyű fegyverzetű lovasportyák elleni védekezésre volt alkalmas. A hódoltság alatt a törökök a nyugati torony és a belső vár kapuja között egy kazamatasort alakítottak ki, amely mögött egy dongaboltozatos helyiséget is építettek.

A vár a XVI-XVII. század fordulóján

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ba...)

Ebből az időből származik a kapubejárat fölötti két őrfülke, melyekbe a függőfolyosókról lehetett bejutni. A várat egy kerítőfal övezte, melynek feltárása még nem történt meg.

A várat kerítőfal vette körül

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ba...)

A török várőrség létszámát egy 1577-es zsoldlista tartalmazza, miszerint a helyőrség 134 gyalogos katonából állt, akik  nagyrészt, a törökök szolgálatában lévő szerbek voltak. A harcok során erősen megrongálódott erődítmény 1605-ben került végleg magyar kézre, majd 1652-ben a Komárom megyei gyűlés helyreállíttatta, azonban később a jelentőségét és hadászati szerepét vesztett erődítmény karbantartásával senki sem foglalkozott.

A külső kaputorony keleti irányba nézett

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ba...)

A XVII. század végén Esterházy József szerzete meg a várat, az ahhoz tartozó uradalommal együtt.

gesztesrajzok5.jpgA vár a XVII. század végén az Esterházy család birtokába került

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vár sorsa a XVIII. századtól napjainkig

A XVIII. században a gazdátlan és elhagyatott vár védőműveit és épületeit a török harcok során elnéptelenedett Gesztes faluba 1730-ban betelepített Duna-melléki német lakosok kezdték elbontani. Gróf Esterházy József engedélyével a közeli majki rendház építésénél a gesztesi vár köveit használták fel.

picture_4.pngA várat a XVIII. században kezdték elbontani

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/01/gesztesi-var-epitestortenete.html)

Egy 1795-ben készült leírás már romként említi a várat, melyről 1877-ben Rómer Flóris készített felmérési rajzokat. Az újranépesült település 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet, korábban Pusztagesztesnek hívták. A vár 1945-ig volt az Esterházy család tulajdonában, majd a már a Magyar Állam tulajdonában lévő, romjaiban is jelentős vár feltárására és helyreállítására 1960 és 1963 között a műemléki előírásoknak megfelelően került sor. A régészeti feltárásokat G. Sándor Mária régész irányította, míg a helyreállításra Erdei Ferenc építész tervei alapján került sor.

gesztesrajzok0.jpgA vár alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A belső várat turistaszállóvá és vendéglővé alakították át, mely 1964-ben nyitotta meg kapuit, míg a külső vár falai szinte teljesen eltűntek. Az állami tulajdonban lévő váron az 1960-as évek óta semmilyen állagmegóvó munkálatot nem végeztek, ennek köszönhetően több jelentős falrész leomlott és a rom életveszélyessé vált.

A várban 2013-ig turistaszálló és vendéglő működött

(Kép: https://alfahir.hu/var_allott_most_kohalom_majd_ujra_var)

Ezért 2013. október 31-én bezárt a turistaszálló és vendéglő, a belső várat pedig kerítéssel vették körül. Azóta sem kezdték meg az erősség helyreállítását, pedig az egyre jobban pusztul, a falak tovább omlanak.

A belső vár keleti fala, a várat az omlásveszély miatt kerítették körbe

A szerpentinúton felkapaszkodva felbukkant előttünk a szabályos, hosszan elnyújtott téglatestre hasonlító belső vár, a meredek lejtő szélére épített külső várfalból viszont – ahol a kaputorony is volt – napjainkra már csak kisebb részletek, falmaradványok láthatók. 

A külső várfalból szinte semmi sem maradt

A belső várat az omlásveszély miatt kerítéssel vették körül, az északra nyíló kapuján egy tábla jelzi, hogy a vár – 2013 óta – zárva tart.

A belső vár északi oldala

A középkorban a belső vár északi oldalán volt a pilléres, felvonóhidas bejárat, melynek közelében egy torony állt, mely a kapu védelmére szolgált. A téglalap alaprajzú belső vár nyugati szárnya hosszabb, keleti rövidebb, köztük egy négyzet alakú zárt várudvar helyezkedik el.

Így nézhetett ki a várudvar 1600 körül

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

Az utóbbi északi részén nyílt a felvonóhídon megközelíthető várkapu. A kaputól nyugatra a homlokzathoz egy torony kapcsolódott, melyben lehet, hogy a vár kápolnája helyezkedhetett el. A belső udvaron körben konzolos folyosó kötötte össze a két szárny emeleti helyiségeit.

A belső udvaron körben konzolos folyosó kötötte össze a két szárny emeleti helyiségeit

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ba...

A konzolok az északi oldalon kőből készültek, viszont a déli részen fából voltak. Az épület déli homlokzatához kapcsolódó tornyot csak erről a folyosóról lehetett megközelíteni. Maga a torony később épülhetett a várhoz, mivel önálló északi fala volt.

A négyzet alakú zárt várudvar a belső vár nyugati és keleti szárnya között helyezkedett el

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ba...

Az épület szárnyai a földszinten két-két helyiségre tagolódtak. A vár 1960-as évekbeli helyreállítását követően a kétszintes épület első szintjén volt található a Várpresszó és az egykori Lovagterem, mely étteremként funkcionált, míg a felső szinten a turistaszálló szobái voltak, melyekhez a várudvarról induló külső lépcsőn lehetett feljutni. Ez a lépcső vezetett a tetőteraszon kialakított kilátóhoz is, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a vár alatt elterülő Várgesztesre, a Vértes erdőrengetegére.

A vár és mögötte Várgesztes házai (Kép: http://www.vargesztes.hu/a-telepules/gesztesi-var)

A vár fő részei a hajdani második emelet ablakainak aljáig viszonylagos épségben megmaradtak. A várépületek faragott középkori ablak- és ajtókeretei a gótikus stílus jegyeit őrzik, a többségük téglalap alakú, de van köztük csúcsíves is.

Ablakrések a vár déli oldalán

A vár most is népszerű a turisták és kirándulók körében, annak ellenére, hogy csak a belső várat lehet körbejárni, oda be már nem lehet menni. Pedig kíváncsi lettem volna a kilátásra a tetőteraszról, valamit a lakószárnyakra és a várudvarra. Először a vár északi oldala mellett sétáltunk el, majd a keskeny nyugati oldal következett, itt lehet látni a külső várfal egy kis töredékét is.

A vár hosszabb északi és keskenyebb nyugati oldala

A belső vár nyugati fala

A déli oldalon is látszik egy rész a belső várfalon, ahol a kövek leomlottak.

A nyugati és déli oldal

A déli várfal egy része szintén leomlott

Szomorú, hogy immár négy éve lezárták a várat és azóta egy lépést sem haladt előre a felújítása. A déli várfal után a keleti következett, ahol a közelmúltban történhetett a falomlás, hiszen a törmelékkupac még most is ott látható a várfal tövében.

A vár keleti oldala

Hiányoltam a vár történetével és leírásával kapcsolatos tájékoztató táblákat is. A gesztesi vár szerencsére bekerült a Nemzeti Várprogramba, majd annak 2016. decemberi szűkítése után továbbra is rajta maradt a listán. Így bizakodhatunk, hogy rövidesen elkezdődik az érdemi munka a vár megmentésével és látogathatóvá tételével kapcsolatban.

További képek a gesztesi várról a Studhist Facebook oldalán találhatók: https://www.facebook.com/studhist/

Végül három videó az erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.gesztes.hu/

http://www.vargesztes.hu/a-telepules/gesztesi-var

http://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/vargesztes-ge...

https://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet-komarom-esztergom/va...

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/vargesz...

http://www.varbarat.hu/varak/vargesztes_k.html

http://vaol.hu/utazo/a-gesztesi-var-romjainal-1780426

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://www.gesztes.hu/2012/01/gesztesi-var-epitestortenete.html

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17337

http://jupiter.elte.hu/vargeszteskisvar/geszteskisvartortenet.htm

http://www.vertesszentkereszt.org/csak-revai.html

Vizualizări: 233

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

209 state 

(ultimul: Eswatini)

Numar de steaguri: 273

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 33

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, UngariaSpania,, Marea Britanie,)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  Canada,  )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

20 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4.ANTICARIAT UNU

https://www.anticariat-unu.ro/wishlist

5. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

6. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

7. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

8. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. LIBRĂRIILE:NET

https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452

11. LIBRĂRIE: NET

https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top

12.CONTRAMUNDUM

https://contramundum.ro/cart/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15.OKAZII

https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT URSU

https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home

19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS

http://www.teora.ro/cgi-bin/teora/romania/mbshop.cgi?database=09&action=view_product&productID=%20889&category=01

20. EDITURA SPANDUGINO

https://edituraspandugino.ro/

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23.LIBREX

https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/

25. LIBRIS

https://www.libris.ro/account/myWishlist

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.IDEEA EUROPEANĂ

https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

32. F.N.S.A

https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2024   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor