altmarius

cultură şi spiritualitate

Főleg Budát pusztította az 1876-os árvíz, de Pesten is sok ház összedőlt

Főleg Budát pusztította az 1876-os árvíz, de Pesten is sok ház összedőlt

Írta: Domonkos Csaba
Az 1838-as árvíz része a kollektív emlékezetnek, minden budapesti hallott róla. Azonban nem ez volt az utolsó nagy áradás, amely jelentős pusztítást végzett a fővárosban: 1876-ban, 145 évvel ezelőtt főleg Budát öntötte el a folyó, igaz, Pesten is házak dőltek össze. Budapest ma biztonságban van az árvizektől, és ez XIX. századi elődeink védelmi intézkedéseinek köszönhető.

Az 1838-as nagy árvízre emléktáblák, vízszintjelző táblák emlékeztetnek minket városszerte. Valóban, az az árvíz minden tekintetben mély nyomot hagyott Pesten. Budát akkor kevésbé pusztította a Duna, míg 38 évvel később a jobb partot árasztotta, jóllehet Pest sem úszta meg a folyó haragját.

„Február 20. után az I., II. és III. kerületekben (Buda és Ó-Buda) a csolnakok készen tartattak, az V. kerületben, az úgynevezett Vizafogón - mely csak 18-19 láb magasan fekszik - a lakosok kiköltöztetése megkezdődött. A víz folyton áradt, átlag óránként 1 hüvelykkel (2,6 cm-el). Szerdán délelőtt 10 óra felé a jég 17 láb 2 hüvelyk (543 cm) vízállás mellett ismét mozdult, fél órai zajlás után azonban megint megállott. Ekkor adatott az első jel, 3-5 percenként ismétlődő egyes ágyúdörrenés jelentette, hogy az első három kerület mélyebb pontjaira a veszély közeledik. A vizafogón pedig a víz ekkor már a partot túllépte, ahol a mentés tekintetében még szükséges utolsó intézkedések ekkor történtek, a csolnakok mindenütt készen tartattak, a katonaság egy része már igénybe vétetett.”

Így számolt be Tisza Kálmán miniszterelnök 1876. február 29-én Ferenc Józsefnek az árvízről. A hosszú jelentésből (amit Dr. Nagy László: 140 éve voltak az 1876. évi árvizek című tanulmányából idéztünk) csak egy részt emeltünk ki, de a miniszterelnök részletesen leírta, hogy Békásmegyer és Óbuda, valamint Pest egy része is víz alatt állt, Újpesten 52 ház összedőlt, de szerencsére emberéletben sehol sem esett kár.

Az 1876-os árvíz azért is volt különleges, mert összeért a téli jeges ár és a tavaszi, az olvadások miatti áradás. A jeges árat az összetorlódó jég okozza, azzal, hogy gátat képez, és visszaduzzasztja a folyót (ilyen volt az 1838-as), míg a tavaszi áradásokat a nagy mennyiségű víz, ahogy a hegyekben elolvad a hó.

A mai Batthyány tér az 1876-os árvíz alatt (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Ebben az évben az egész országban súlyos árvízhelyzet volt, a Dunán és a Tiszán is árhullám vonult le. 

A bajok 1875 decemberében kezdődtek, amikor 5-6 napig tartott a jég zajlása. A folyó leszűkítése, a soroksári ág lezárása miatt nem alakulhatott ki olyan jégtorlasz, mint 1838-ban Lágymányosnál, ezért nem duzzasztotta vissza a folyót, csak Ercsi magasságában alakultak ki jégtorlaszok. Még ez is olyan jelentős duzzasztást okozott, hogy Budapesten is megemelte a folyó szintjét.

A vízügyi helyzetet tovább rontotta, hogy hirtelen felmelegedés miatt elindult a következő árhullám.

Budapesten a víz szintje a március 9-én 867 centiméteren tetőzött, ami 60 centiméterrel elmaradt ugyan az 1838-as szinttől, de azért hatalmas pusztítást okozhatott volna. Az elárasztott terület jóval kisebb volt, mint 1838-ban, és jórészt Budára terjedt ki. Szerencsére a hatóságok időben léptek, összesen közel 20 ezer embert telepítettek ki.

Az elárasztott Buda Klösz György fotóján (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A folyó ennek ellenére jelentős pusztítást végzett, elárasztotta Óbudát, Buda parti részeit, és Csepelen is kiöntött, Újpesten a vályogházakat összedöntötte.  Budán nem is a gátakon ütött rést a folyó, hanem a víz a szennyvízcsatornákon keresztül tört fel, emiatt az alacsonyabban fekvő területek, a mai Fő utca, Batthyány tér és Óbuda egyes részei víz alá kerültek.

Miért nem történt nagyobb kár, holott a víz szintje alig maradt el az 1838-astól?

Az egyik magyarázat, hogy a város tanult az 1838-as árvízből, új építési szabályokat fogadtak el, amely alapján például nem lehetett a lakószint az 1838-as víszint alatt, mindemellett a város egészét is készültek megvédeni az árvizektől. Reitter Ferenc, a kiváló mérnök az 1860-as években kidolgozta az árvízmentesítés menetét, amelynek keretében javasolta a folyó leszűkítését, hogy a jég ne tudjon megállni, valamint a part feltöltését. E tervek nyomán az 1870-es években nagyszabású rakpartépítésbe kezdtek.

A Fő utca Klösz György sztereofotóján (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A rakpartok szerepe kettős volt, egyrészt valóban azok voltak, aminek hívták őket, a hajók itt rakodtak ki, másrészt ezek voltak a város árvízvédelmi gátjai. A munkák nagy része 1875-re elkészült, legalábbis a pesti oldalon, illetve kész volt a Kopaszi-gát, amellyel a folyót Lágymányosnál is leszűkítették. Ez azért volt fontos, mert 1838-ban itt torlódott össze a jég.

A város tehát sokkal felkészültebb volt az 1876-os árvíznél, a rendszer alapvetően jól vizsgázott, de kibuktak azért hibák, és ezekből további fejlesztési irányokat lehetett meghatározni.

A Margitsziget víz alatt Klösz György sztereofotóján (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az árvíz levonulása után az addigi árvízvédelmi munkálatokat és terveket átgondolták, változtattak azokon, így megemelték a Kopaszi-gát magasságát és a budapesti partfalakat további 62 centiméterrel, valamint döntés született arról is, hogy a folyó más szakaszait is szabályozni kell.

A további munkáltokkal (amelyek nemcsak Budapestre, hanem a folyó egész szakaszára kiterjedtek) elérték, hogy Budapest gyakorlatilag biztonságban van az árvizektől. Amire szüksége is volt, hiszen 2013-ban meg is dőlt az árvízi rekord, a Duna magasabbra emelkedett, mint előtte bármikor.

Nyitókép: Az elárasztott Buda (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Vizualizări: 9

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

 

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor