altmarius

cultură şi spiritualitate

Homokbuckák. Rajtuk itt-ott ritkás gyep, máshol magas fák, melyeket éppen azért ültettek, hogy a homokot megkössék. Árvalányhaj, pipacsok, fülesbaglyok. Ki hinné: Csepelen jártunk, újra Budapest nevezetes fáinak, természeti értékeinek nyomában.

Írta: Viczián Zsófia

Nem egy tipikus hétvégi program: no, irány Csepel! Erről a városrészről a legtöbb embernek inkább a gondok, az elhagyott ipartelepek, a végtelen panelházak jutnak eszébe. Mi azonban csak azért is elmentünk felfedezni a húsz éve védettséget élvező, 2012 óta országos védelem alatt álló XXI. kerületi Tamariska-dombot. És nem csalódtunk.

Királyok, fejedelmek, homokbuckák

Csepel csak 1950 óta Budapest része, viszont már a kőkorszak óta lakott hely, ahol aztán a rómaiak és hunok is tanyát vertek.  A magyar honfoglaló törzsek közül Árpád ivadékainak lett szálláshelye, s így később királyi birtok volt. Mint ilyen, a legkiválóbb vadászhelyek közé tartozott, Mátyás felesége, Beatrix építtetett is ide palotát. A mai Szabadkikötő helyén felépült Csepel az 1500-as évek elején egy virágzó mezőváros volt.

Duna-part Csepelnél (szemben Soroksár): valami kicsi az egykori tájképből  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Homokbucka feketefenyőkkel: ez is valami kicsi az egykori tájképből  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Milyen lehetett a Duna két ága közt elterülő lapos, nagy sziget egykoron? Ha erről akarunk valamiféle képet kapni, érdemes a Tamariska-dombot felkeresni. Csepel ugyanis a Duna finom jégkorszaki hordalákából épült fel, kis túlzással nem más, mint egy nagy homokzátony. Az apróra csiszolódott szemcséket a folyton fújó dunai szél rendezte buckákba, olykor 10-20 méteres dombocskák emelkedtek így a vízszint fölé. A homokon pedig megtelepedett sokféle növény: olyanok, amelyek bírják, hogy a laza talaj kevéssé tartja meg a vizet, és nyáron akár 50-60 fokra is fel tud forrósodni. Az erdő itt zárt vagy nyílt homoki tölgyeseket jelentett, ez váltakozott a gyeppel. Az az igazság, hogy az egész amolyan félsivatagi táj lehetett.
Ma már nyilván ebből kevés érzékelhető, leginkább csak itt a Tamariska-dombon és a közeli Királyerdőben találjuk ennek nyomát. Ha nagyon szemfülesek vagyunk, szemet szúrhat Csepel délkeleti részének érdekes utcaszerkezete is: a hosszú, nagyjából a Dunával párhuzamos utak az egykori buckák közti szélvájta völgyek helyén alakultak ki. A sziget XX. századi beépítésekor sokat küzdöttek a szálló homokkal, no meg a házak megfelelő alapozásával is.

 

Mit kezdjünk egy félsivataggal?

 

Az ember sokféle módon tudta hasznosítani ezt a homokbuckás vidéket. Kaszálóként, legelőként is megállta a helyét, de utóbb a szőlőművelés, gyümölcstermesztés is segített megkötni a talajt. A török korban elnéptelenedő terület Buda felszabadítása után Savoyai Jenő birtoka lett, és máshonnan jött, javarészt nem is magyar telepesek virágoztatták fel újra. A főváros közelsége miatt nagy szükség volt friss zöldségre-gyümölcsre, és sok munkaerőre: ezek lettek Csepel erősségei.

Akácfa, ezüsfák: invazív fajok a homkbuckába rejtett bunker felett  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Az állandó dunai szél kissé megdöntötte a fenyők törzsét is  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A homok azonban maradt, és egy-egy nagyobb szélvihar után beterítette az egész vidéket. Nem egyedi probléma volt ez, fél Magyarország ezzel küzdött, a nagyvárossá növő Pestnek is ez volt az egyik nagy gondja. Csepelnek ezen a Királyerdőnek nevezett részén az 1850-es években készült térképeken is még csak ennyit láthatunk: „Sand-berge”, azaz homokbuckák.
Az új kor, köszönhetően a kibontakozó globalizációnak (amit még persze nem így hívtak) új növényeket is hozott: távoli kontinensek fajai érkeztek a magyar félsivatagba. Elsősorban a rendkívül szívós, eredetileg észak-amerikai akácfélékkel kezdték el megkötni a sívó homokot. Elég jól sikerült: mára ez a leggyakoribb fa Magyarországon… Került belőle a Tamariska-dombra is, néhány idősebb példányt, vastagabb törzset is megfigyelhetünk a területen. A másik úgynevezett tipikus invazív térhódító faj itt az ázsiai sztyeppéken edződött keskenylevelű ezüstfa vagy más néven olajfűz. Ez is igen jól bírja a homokos-löszös talajt, itt is nagy példányai nőttek már. Valószínűleg ezeket már nem ültette senki: terjednek maguktól, sajnos éppen a védeni kívánt különleges gyep rovására. Egyébként a névadó tamariska is egy ázsiai eredetű cserjefajta, amely mostanában virágzik.

Akác, fenyő, ősgyep és kálvária: ez a csepeli Tamariska-domb  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

És itt vannak a feketefenyők is. A feladatuk hasonló: nagyon sok helyen az országban azért ültették őket, hogy a pusztuló, meredek, laza talajt megkössék. (Ez a már cikksorozatunkban többször említett kopárfásítás módszer.) Itt is ennek köszönhetjük kis csoportozatukat: az idők során szép nagyra nőttek, nagyjából 80 évesek lehetnek. E ligetes erdőfolt nagyon látványos, és a fák tövében a természetvédelmi tanösvényen kívül egy kálvária stációi is feltűnnek. A feketefenyő épp annyira káros az eredeti homoki sziklagyep tekintetében, mint az akác vagy az ezüstfa (őshazája ennek sem itt van, hanem Kis-Ázsiában), az őshonos lágy szárú növényeket és a fényt kedvelő gyepi növényeket eléggé sikerült is kiszorítania. Viszont, mentségükre legyen mondva, a magas fák mégiscsak kellemes árnyat adnak a nagy melegben, és ami még fontosabb, elég komoly létszámban nyújtanak telelő helyet az erdei fülesbaglyok számára. Az őszi és tavaszi nagy vonulások idején egyébként is sokféle madár talál ezen a kis zöld területen átmeneti szálláshelyet. Ezt segíti a közeli soroksári Duna-ág idilli nádasa is (amelynek egy része szintén tanösvényként van kialakítva). 

Ez is Csepel: a költöző madaraknak is üdítő megállóhelyet kínál a Tamariska-domb közelében lévő kis öböl  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A Tamariska-domb tehát inkább arról szól, hogy mit kezdett a modern kor a Kárpát-medence eredeti növényzetével, talajával. A régi buckás ősi képe ma már csak sejthető: de nagyon jó, hogy ennyi még megvan belőle, és hogy ezt a kis maradékot most már kerítés is védi. A csepeli homok pedig integrálta három földrész növényi bevándorlóit: szépen megélnek itt együtt, e fővárosi félsivatagos dombocskán. 

Nyitókép: Homoki árvalányhaj – egy az itt található különleges lágyszárú növények közül  (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Vizualizări: 40

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

 

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor