A kutatók egy sor genetikai és egyéb vizsgálat után arra jutottak, hogy az 1957-ben, Brazíliában felfedezett aranykoronás manakin (Lepidothrix vilasboasi) valójában egy hibrid - számol be a Phys.org. A fajt első felfedezése után egészen 2002-ig nem azonosították újra.

„Bár a hibrid növényfajok nagyon gyakoriak, a gerincesek közt rendkívül ritkán fordulnak elő hibrid fajok” - mondta Jason Weir, a tanulmány társszerzője.

Hibridek akkor jönnek létre, amikor két eltérő fajtól származó szülők olyan populációt hoznak létre, melynek tagjai aztán képtelenné válnak az eredeti fajok egyedeivel szaporodni. Az amazóniai madárfaj esetében a két közös ős egy hósapkás manakin (Lepidothrix nattereri) és egy opálkoronás manakin (Lepidothrix iris) volt.

A szakértők Brazíliában gyűjtöttek be genetikai nyomokat és tollakat. A csapat ezután képes volt az aranykoronás manakin genomjának egy nagy részét szekvenálni. Így derült ki, hogy a faj genetikájának 20 százaléka a hósapkás manakintól, 80 százaléka pedig az opálkoronás manakintól származik. A szakértők szerint a hibrid faj 180000 éve fejlődött ki.

A Lepidothrix vilasboasi jellegzetessége a fejét fedő sárga tollazat. A kutatók mindhárom érintett faj fejtollazatát megvizsgálták, így derült ki, hogy az aranykoronás manakin keratinstruktúrája egyfajta keveréke a felmenők keratinszerkezetének.

A szakértők szerint a fajnak eredetileg fehérebb vagy szürkébb volt a tollazata, később azonban megjelent a sárga szín, amely a nőstények figyelmének felkeltésében segít.

A faj a hósapkás és az opálkoronás manakintól elszigetelten él. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hibridek végül nem olvadtak be az eredeti fajok populációiba.