Kép: ESA/Hubble, NASA, M. Kornmesser

A Jessica Spake, az Exeteri Egyetem PhD-hallgatója által vezetett nemzetközi csapat hélium nyomára bukkant a WASP-107b légkörében - számol be a Hubble űrtávcső hivatalos oldala. A szakértők a Hubble segítségével azonosították az elemet.

„A hélium a hidrogén után a második leggyakoribb elem az Univerzumban” - nyilatkozta Spake. A kutató hozzátette, a hélium a Jupiteren, a Szaturnuszon és a Naprendszerben is gyakori, ennek ellenére egészen mostanáig nem fedezték fel exobolygókon.

A szakértők infravörös tartományban tanulmányozták a WASP-107b atmoszféráját. Korábban a csillagászok csak ibolyán túli, illetve látható spektrumban végeztek efféle vizsgálatokat.

Spake szerint az, hogy sikerült a hélium erős jelét azonosítaniuk, azt mutatja, hogy új technikát találtak az exobolygók felső légkörének analízisére. Az eddigi módszerekkel a kutatók csak a közelebbi égitesteket tudták megvizsgálni, az új technikával azonban távolabbi vagy kisebb világokat - például Föld-nagyságú objektumokat - is elemezhetnek.

A WASP-107b egy közel Jupiter-nagyságú égitest, igaz, tömege csak a Jupiter tömegének 12 százalékát teszi ki. Az exobolygó a Földtől mintegy 200 fényévre fekszik, keringési ideje pedig hat nap.

A megfigyelések alapján az objektum hatalmas mennyiségű héliumot tartalmaz, felső légköre több tízezer kilométer vastag lehet. Mivel az atmoszféra ilyen hatalmas, gázainak jelentős része az űrbe szökik.

A csillagászok már 2000-ben feltételezték, hogy a hélium azonosítása lesz a legkönnyebb az exobolygókon, egészen mostanáig azonban nem sikerült felfedezni az elemet. Az új eredmények azt jelentik, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy részleteiben elemezhessük a Naprendszeren kívüli égitestek légkörét, és felfedezzük bennük az élet jelenlétére utaló molekulákat.