Fotó: Profimedia

A holt területek olyan tengeri térségek, ahol az oxigénhiány miatt a tengeri állatok nem élnek meg, és az Arab-tengeren van a jelenleg legnagyobb ilyen terület a világon, 80000 négyzetkilométeren – hívta föl a figylemet Zuhair Lachkar, a New York-i Egyetem Abu-Dzabiban lévő részlegének tudósa.

„Az oxigénhiány a tengerszint alatt 100 méterre kezdődik és egészen 1500 méter mélységig terjed, azaz szinte az egész vízoszlop oxigénhiányos" - magyarázta az AFP francia hírügynökségnek a tudós.

Lachkar és kollégái a brit Kelet-Angliai Egyetemről és az ománi Szultán Kábúsz Egyetemről 20 év után vizsgálták meg ismét az Arab-tenger holt térségének állapotát. Miközben az 1996-os feltáráskor a holt zóna legalacsonyabb oxigénszintjét a terület középpontjában, valahol Jemen és India között félúton mérték, 2015-16-ra ez az oxigénhiányos terület szinte az egész tengerre kiterjedt. Az oxigénszint mindenhol a minimumon van, ennél alacsonyabb már nem is lehet - mondta Bastien Queste, a brit és omani tudóscsoport vezetője.

„Az Arab-tenger egyfajta körforgásba került, ahol a melegedő tengervíz feléli az oxigénutánpótlást, ám ezzel még tovább melegszik. Ez rettenetes lehet a klímára nézve" - tette hozzá Lachkar.

Az indiai Mumbaitól az ománi Maszkátig számos kikötő a térségben az Arab-tengerből él. Ezekre a tengerparti nagyvárosokra és lakóira hatással lesz a holt zóna terjedése. A térség lakóinak a fő táplálékát adó halak élőhelye csökken.

„Amikor az oxigénkoncentráció egy bizonyos szint alá esik, a halak nem élik túl ezt az állapotot - mondta Lachkar, majd hozzáfűzte: fontos bevételi forrás a halászat, amelyre közvetlen hatással van az oxigénhiány. A jelenség a térség koralljait is veszélyezteti, és a turizmusra is hatással lehet.”