Az egri vár történetéről és a vár bejárásáról már korábban írtam, de Eger városában annyi a látnivaló – a templomok, a terek, az Érsekkert, a fürdők, a minaret, a múzeumok vagy a Szépasszonyvölgy –, hogy az ember legszívesebben minden évben visszatérne, hogy néhány napot eltöltsön ezen az izgalmas helyen. A vár után ezúttal a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyházat, az egri főegyházmegye katedrálisát, az egri bazilikát mutatom be, mely templomot a belvárosban, a Pyrker János tér és az Eszterházy tér között találhatjuk meg.
Mivel vasárnap érkeztünk, nem volt nehéz ingyenes parkolót találni a Kossuth Lajos utcában, ahonnan 1-2 perc alatt már a bazilikához vezető lépcsősoron sétáltunk fel.
Vasárnaponként hat időpontban rendeznek istentiszteletet a főszékesegyházban, olyankor az ember nem nézhet alaposan körül, szóval ki kell várni a megfelelő alkalmat az alapos szemlélődésre. A belépésért nem kell fizetni, kivéve, ha a híres orgona hangversenyek egyikére akarunk bejutni.
A bazilika eredete
A bazilika ógörög eredetű szó, melynek jelentése ”királyi csarnok”, az ókori görögöknél és rómaiaknál a törvényhozás és az üzleti forgalom számára emelt épületeket nevezték így. A korai kereszténység időszakában a három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templomok lettek a bazilikák, ahol a főhajó magasabb a mellékhajónál és a gádorfalon – azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon – jut be a fény az épületbe. Manapság a bazilika kiemelt jelentőségű, hosszú időszakra visszatekintő hitéletű katolikus templomot jelent az építészeti elrendezéstől függetlenül, mely egyházjogi kiváltságokkal rendelkezik. Megkülönböztetünk "nagyobb bazilikákat” (latin: basilica maior) vagy "kisebb bazilikát” (latin: basilica minor), előbbi ranggal négy római templom rendelkezik – a Szent János-, a Szent Péter-, a Szent Pál- és a Nagy Szűz Mária-bazilika –, míg basilica minor rangú templom több mint 1400 van a világon. A basilica minor kiváltságai többek között a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén és felszerelési tárgyain, valamint az umbraculum (aranyszínű és vörös selyemből készült napernyő) és a tintinnabulum (rúdra erősített kis harang) – mindkettő a pápai hatalom jelképe – elhelyezése az oltár két oldalán.
Basilica minor rangú templomok az országban
Hazánkban jelenleg 18 basilica minor rangú templom van: az esztergomi, a székesfehérvári, az egri, a győri, a veszprémi, a pécsi székesegyház, a budapesti Szent István-bazilika, a szegedi dóm, a sárospataki templom, a mátraverebély-szentkúti kegytemplom, a pannonhalmi apátsági templom, a zirci ciszterci apátsági templom, a keszthelyi karmelita templom, a máriaremetei, a máriapócsi, a máriabesnyői, a máriagyűdi kegytemplom, valamint 2012 május 4-e óta a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya templom. Fontos megjegyezni, hogy a székesegyház, dóm vagy katedrális nem azonos a bazilikával, ugyanis az előbbi helyek a megyéspüspökök széktemplomai. Egy templom akkor is lehet székesegyház, dóm vagy katedrális, ha nem bazilika, valamint egy templom akkor is lehet bazilika, ha nem székesegyház.
A középkori székesegyház az egri várban
Az egri egyházmegyét az elsők között – a tíz püspökség egyikeként – alapította Szent István király (1000-1038), feltehetően 1004-ben. A Szent János evangélista tiszteletére felszentelt püspöki székesegyházat – melynek romjai ma is láthatók – a vár mai területén építették fel. Az egri vár híres – 1552-es – ostromát megelőzően a román stílusban felépített, majd gótikus stílusban átépített templomot jelentősen átalakították a kor háborús viszonyaira tekintettel.
A Szent János-székesegyház a XV. század elején
(Kép: http://eger.egyhazmegye.hu/turizmus/gotikus/gotikus-szekesegyhaz-eger)
Perényi Péter a belső és a külső várat elválasztó árokkal és fallal a székesegyházat kettévágatta, melynek szentélyéből bástya lett kialakítva. Az ostrom során a templomban tárolt puskapor felrobbant, romba döntve a székesegyház maradványainak egy részét. 1566-ban a kanonok testülete úgy döntött, hogy elhagyja a romos épületet és a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját és Szent János apostol és evangélista az egri egyházmegye védőszentje is patrónusa lett. Eger 1596-os elestét követően a püspök és a káptalan székhelye Kassára került, ahonnan csak Telekessy István püspök (1699-1715) helyezte vissza a püspökség székhelyét Egerbe.
A mai katedrális építése
A püspök először felújíttatta a Szent Mihály székesegyházat, majd hozzákezdett egy nagyobb templom építéséhez, melyet utódja Erdődy Gábor püspök (1715-1755) – az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve – fejezett be végül 1727-ben. Ekkor épült fel a barokk katedrális dombjának tövében az új püspöki palota is. 1804-ben három részre osztották fel a hatalmas egri püspökség területét – ekkor jött létre a kassai és a szatmári püspökség – egyúttal VII. Pius pápa a megmaradt egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte. Pyrker János László egri érsek (1827-1847) egy, az eddigieknél még nagyobb főszékesegyház tervezésével és felépítésével bízta meg Hild Józsefet – a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakját –, aki 1831 és 1836 között felépítette a mai katedrálist.
Pyrker János László érsek, az egri bazilika építtetője
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pyrker_J%C3%A1nos_L%C3%A1szl%C3%B3)
Hild 1839 után az esztergomi bazilika építésének munkáit irányította, amit akkor már tizenhét éve építettek. A kelet-nyugati irányú egri bazilika – melynek védőszentjei Szent János apostol-evangélista és Szent Mihály főangyal – felszentelésére 1837. május 6-án került sor.
(Kép: http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/p/pyrker_ter)
A három hajós épület – melyet középen egy kereszthajó metsz át, metszéspontjában a 45 méter magas, 18 méter átmérőjű nagykupolával – külső hossza 93 méter, míg belső hossza 80 méter, szélessége 33 méter, nagyobb egyházi ünnepeken akár 4-5000 hívőt is be tud fogadni.
A három hajós épület külső hossza 93 méter
(Kép: https://mindenamieger.blogspot.hu/2014/08/pyrker-ter-bazilika-egri-...
A bazilika kívülről
A bazilika főbejárata – mely keleti irányba, az Eszterházy tér túlsó oldalán álló Egri Líceumra néz – széles, kétszakaszos lépcsősoron érhető el, melynek két oldalán 2-2 szobor áll.
Jobb oldalt elől Szent László király csatabárdos szobra – melynek talpazata alatt található az Érseki pincerendszer bejárata –, mögötte pedig Szent Pál apostol szobra áll, karddal a kezében.
Bal oldalon láthatjuk előbb Szent István király koronás szobrát, majd pedig Szent Péter apostol szobrát egy kulccsal a bal kezében.
A keleti főhomlokzatot nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszloppal alátámasztott timpanonos előcsarnok uralja, a főhomlokzaton, az épület két sarkán az Isteni Szeretet és az Isteni Igazság kerubjainak szobra látható, míg az oszlopcsarnok (portikusz) felett három további szobor áll: a Hit, a Remény és a Szeretet szobrai.
Szintén a főhomlokzaton található falba süllyesztett domborműveken Jézus életének jelenetei elevenednek meg: Jézus keresztről való levétele, Jézus kiűzi a templomból a kufárokat, a tizenkét éves Jézus az írástudók körében.
A főszékesegyház – mely 1970-ben nyerte el VI. Pál pápától a Basilica Minor címet – szobrait és domborműit a Pyrker János érsek által Magyarországra hívott olasz szobrász, Marco Casagrande készítette. A bejárat felett felirat hirdeti: „Venite Adoremus Dominum” vagyis Jöjjetek, imádjuk az Urat.
A templom nyugati oldalán áll a két, 54 méter magas hasábtorony. A bazilikába az egri egyházmegye nevezetes eseményeinek emléket állító, 711 cm magas milleneumi bronzkapun keresztül lehet belépni, mely Tóth János alkotása.
A templom nyugati oldalán áll a két, 54 méter magas hasábtorony
(Kép: http://sulitura.hu/eger/egri-bazilika)
A mennyezeti freskók, a szentély és az orgona
A székesegyház – melynek oszlopcsarnoka a római ”Pantheon” mintájára épült – belső kialakítása, az oltárok elkészítése, a freskók díszítése majdnem 120 évig tartott.
A nagykupola – mely középen található – megvilágítását 12 ablak biztosítja, melyek között a 12 apostol freskóképét láthatjuk. A János apostol Jelenések könyvének Apokalipszisét ábrázoló gyönyörű kupolafreskót Takács István mezőkövesdi festőművész készítette az 1950-es években.
"És az Isten majd letöröl szemükről minden könnyet és halál nem lészen többé sem gyász, sem jajkiáltás..." olvasható a Jelenések könyve 21. fejezet 4. versének részlete.
A nagykupolában láthatjuk még a négy evangélistát a hozzájuk kapcsolódó attribútumaikkal együtt: Máté az angyal, Márk az oroszlán, János a sas, Lukács az ökör társaságában.
Szintén Takács István festette a hátsó boltozaton – a bejárathoz közeli mennyezeten látható – freskót, melyen együtt látható az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal – mindkét templomba egy-egy körmenet tart –, amely a Rómához való hűséget szimbolizálja.
Ez két évvel az egyház intézményeinek államosítása után, a Rákosi diktatúra időszakában különleges jelentőséggel bírt. A képen feltűnik Szent István király és felesége Gizella királynő, fiúk Szent Imre herceg és nevelője Szent Gellért püspök. Mögöttük Szent László király, IV. Béla király és leánya Szent Margit, Szent Erzsébet, Hunyadi János, Mátyás király, Tomori Pál, Zrínyi Miklós, és Dobó István látható. Az egri főpásztorok csoportjában felfedezhetjük Eszterházy Károlyt és Pyrker János érseket is. Czapik Gyula érsek vezetésével felsorakoznak a népviseletbe öltözött hívek is. Czapik érsek mellett áll Bordás kanonok, a bazilika festésének irányítója, sőt maga a festő – Takács István – is látható sötét overálban, sapkával a kezében. A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja.
A szentélyt – amit püspöki trónus, főpapi és kanonoki székek öveznek – és a szószéket 1904-ben alakították ki a főhajó nyugati végében a főbejárattal szemben.
A főoltár képe – melyet 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festett – Szent János olajba főzését ábrázolja.
(Kép: https://www.orszagalbum.hu/egri-szekesegyhaz-6-belso-foto_p_85338)
A szentélyben elől a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően elkészült szembemiséző oltár, bal oldalt a szószék, jobb oldalt a kisorgona található. A székesegyház 1864-ben elkészült, Bartakovics Béla érsek megbízásából Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő által épített, 52 változatú (regiszteres) nagyorgonája a kórussal, szintén a főhajóban található, a főbejárat fölött.
Az Európa-hírű orgonát később többször is átalakították, felújították, korszerűsítették, ma már 104 regiszteres és az ország legnagyobb egy szekrényben levő orgonájaként tartják számon.
A templom képei és a mellékoltárok
A templomban található képek többsége olasz festőktől származik – Michelangelo Grigoletti: Szent család, Giovanni Schiavoni: Krisztus a kereszten, Adeodato Malatesta: Krisztus megkeresztelése a Jordán vizében, Giovanni Busato: Szent Anna a gyermek Máriával –, ezeketPyrker János érsek saját magánvagyonából vásárolta.
A mellékoltárokon helyezték el a korábbi, várban álló székesegyházból megmaradt – Szent István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának, valamint Szent László leborul Szűz Mária előtt – képeket, Kracker János Lukács alkotásait. A déli és az északi torony aljában, a szentélytől balra és jobbra egy-egy mellékhajó található, a déli mellékhajó (bal oldalon) a Szent Mihály oltárral zárul, míg az északi oldalon, a jobb oldali mellékhajóban a Könnyező Mária Kápolna található.
(Kép: https://mindenamieger.blogspot.hu/2014/12/az-egri-foszekesegyhaz-to...
A nyolcszögletű kápolnába Kalmár István egri lakatosmester által készített kovácsoltvas kapun keresztül lehet bejutni, a kapu sajnos látogatásunkkor zárva volt.
1881-ben Lengyel Miklós nagyprépost megbízása alapján, a szűzanya tiszteletére, Szoldatits Ferenc festőművész romantikus stílusban festette ki a kápolnát. Az oldalfalak és a felső kis kupola freskói Mária életének fő eseményeit ábrázolják.
A Könnyező Mária Kápolna (Kép: http://www.eger-bazilika.plebania.hu/latnivalok.html)
A kápolnában látható a Szent Szűz a Kisded Jézussal kép másolata, melynek eredetije, a könnyező máriapócsi kegykép volt, amit 1697-ben Bécsbe vittek. Az egri másolatot Telekessy István egri püspök megbízásából a lengyel származású Imrelszky Péter festette 1699-ben. A kép mellett a kápolnában őrzik azt a selyempárnácskát, amellyel az eredeti kegykép első könnyeit felitatták. Ma Máriapócson szintén egy másolata látható az eredeti csodatevő kegyképnek, de 1715-ben és 1905-ben ez a kép is könnyezett.
Az altemplom
Az altemplom három helyisége a kereszthajó alatt helyezkedik el: a legbelső, nyolcszögletű helyiség közepén a bazilikát építtető Pyrker János érsek szívét rejtő vörös márvány sírkő áll – aki végrendeletében meghagyta, hogy szíve az általa épített főszékesegyház altemplomában pihenjen –, míg a többi sírban érsekek és püspökök nyugszanak. A középső, kör alakú helyiség a templom nagykupolája alatt helyezkedik el, amelynek közepén egy oltárasztal áll, dór oszlopoktól körülvéve, emellett itt is sok nevezetes személy sírja található.
(Kép: https://mindenamieger.blogspot.hu/2015/07/bazilika-az-altemplom.html)
A külső, téglalap alakú helyiség papok és világi hívek temetkezési helyéül szolgál.
További képek tekinthetők meg az egri bazilikáról a Studhist Facebook oldalán: www.facebook.com/studhist/
Végül egy videó a bazilikáról, egy másik pedig Egerről és a Bükkről:
Források és ajánlott oldalak:
http://www.eger-bazilika.plebania.hu/
http://kirandulastippek.hu/bukk/eger-bazilika
http://esolivia.hupont.hu/28/eger-nevezetessegei-templomok-1
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius