Égi jelenségek 2023. január első felében

[Magyar lap]

2022.12.29.LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

Jön az év első meteorraja és első teliholdja, napközelben jár a Föld, alkonyatkor láthatjuk a Vénuszt, és lesz egy szép együttállás is.

A Nap átvonuló repülővel és napfoltokkal

FORRÁS: ÖNÖK KÜLDTÉK / JÁNVÁRI LÁSZLÓ

Hold-Mars közeli együttállás 3-án

21 órakor a Hold felett láthatjuk a Marsot, szerencsére a vörös bolygó olyan fényes, hogy még a közel telihold mellett is könnyen észrevehetjük.

FORRÁS: STELLARIUM

A 91 százalékos hízó Hold és a ragyogóan vörös, fényes Mars alig több mint fél fokra járnak egymástól este 9 körül vannak a legközelebb, ekkor érdemes őket fotózni is, nagyobb teleobjektívvel. Ekkor a Mars pont a Hold felett látszik, az éjszaka előrehaladtával a Hold balra csúszik el a bolygóhoz képest, és nő a távolsága is, hajnalra már több mint 2,5 fokra járnak egymástól.

 

Itt vannak a Quadrantidák 4-én hajnalban

Égboltfigyelő webkamerával rögzített meteorok kompozit képen, a Quadrantidák 2019-es maximuma idején. Bár ekkor az ég épp nem volt borult, a másik januári fő ellenség, a viharos szél ellehetetleneítette a „személyes” fotózást és megfigyelést. Szerencse, hogy a technika ma már a szoba melegéből is élvezhetővé tesz egy ilyen eseményt.

FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

A Quadrantidák az év első meteorraja, amelynek igen rövid ideig tart a maximuma, ezért a nem túl kedvező januári időjárás miatt gyakran egyáltalán nem lehet észlelni. Reméljük, hogy idén a 4-ei hajnali órák kedvezőbbek lesznek! A maximumot hajnal 4:40-re várják a szakemberek, ekkor sajnos még fenn lesz a 92 százalékos Hold, így csak a fényesebb meteorok látványában lehet része a korán kelőnek. E raj összességében egy 6 órás intervallumban tetőzik, ami a számított időpont előtt-után 3 órát jelent, vagyis ha valaki nagyon nem tud mit kezdeni magával 4-re virradóra, hajnali fél 2 felé már nekiállhat figyelni az eget. A raj radiánsa viszonylag magasan az északkeleti égen jár a hajnali órákban, így kis szerencsével óránként akár 50-60 meteort is láthatunk a világosodásig hátra lévő időben, a látható meteorok száma a holdfény miatt attól függ majd, mennyire lesznek fényesek. Aki szereti a meteorokat, az használja ki az időt, mert áprilisig nem nagyon számíthatunk rájuk!

Napközelben a Föld 4-én

Bolygónk az északi féltekéről nézve télen van a legközelebb a Naphoz, idén január 4-én 17 órakor mindössze 147,1 millió kilométerre leszünk tőle. A Nap látszó méretében ez csak kis különbséget jelent, de összehasonlító képet készíthetünk, ehhez szükségünk lesz speciális napszűrő fóliára, amelyet távcső szaküzletben szerezhetünk be. A felvételt akár nagyobb teleobjektívvel, akár távcsővel készítjük, érdemes akkor, amikor a Nap már viszonylag magasan jár (már amennyiben télen használhatjuk e fogalmat), tehát semmiképp se napkeltekor vagy napnyugtakor kerítsünk rá sort. A Nap dél körül 20 fok magasan jár, ilyenkor már nem érvényesül a horizont közelségének torzító hatása. Ha a nyári, legtávolabb lévő Napot is megörökítjük majd, azt is azonos magasságnál tegyük, hogy össze tudjuk hasonlítani.

 

Telihold 7-én éjjel

Kelő telihold a zsámbéki romtemplom felett.

FORRÁS: ÖNÖK KÜLDTÉK / ÁBRAHÁM TAMÁS

Az év első felkelő teliholdját 7-én érdemes fotózni, 7-én alkonyatkor 99,4 százalékos megvilágítású Holdat figyelhetünk meg, már alkonyodó égen, a napnyugta után pár perccel. Keleti határainknál 16:05, Budapesten 16:17, nyugaton pedig 16:28 lesz a holdkelte ideje. A Hold éjjel igen magasan jár, így azoknak fog az arcába világítani, akik tetőtéri ablak alatt alszanak. Akik ébren vannak, és holdfényes tájat fotóznak, azok kis méretű árnyékokkal számolhatnak éjfél felé.

 

Hold-Jászol-halmaz együttállás 8-án

Hold és Jászol-halmaz január 8-án

FORRÁS: STELLARIUM

Nem lesz könnyű eset az együttállás, mivel a Hold még 96 százalékos megvilágításban látszik, a halmaz nem igazán fényes csillagaitól kb. 2,5 fokra. Ez azt jelenti, hogy szabad szemmel szinte biztosan nem látunk semmit a halmazból a közeli holdfény miatt, ám, főként ha segítségünkre siet egy holdfényt tompító felhő, fotón azét még megörökíthető az esemény. A tavaszi időszakban majd kisebb fázisú Hold mellett is megfigyelhetjük a halmazt, ne keseredjünk el, ha most ez nem sikerül!

 

Alkonyatkor figyeljük meg a Vénuszt!

Ha vékony felhőn, fátyolfelhőn, akár egy szétoszlóban lévő kondenzcsíkon át nézzük a Vénuszt, akkor szép fényudvar jelenhet meg körülötte. Ezzel a bolygó a valós méreténél sokkal nagyobbnak tűnhet, tájképen sokkal jobban mutat!

FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

 

Az „esthajnalcsillag” ezúttal este, pontosabban alkonyat után látható, a hónap elején még 17:20-17:30 körül nyugszik (keleti országrészben korábban), ám a hónap közepén már fél órával később, kissé kedvezőbb égi megvilágítási helyzetben láthatjuk, ekkor másfél órával a napnyugtát követően bukik a horizont alá. Már csak azért is érdemes megfigyelni, hogy felkészüljünk a hónap második felében még tovább javuló láthatóságára.