Csodálatos, kéklő tengernyúlványok

[Magyar lap]

TERMÉSZET

2018.12.30.NG

https://ng.hu/termeszet/2018/12/30/csodalatos-keklo-tengernyulvanyok/

A fjordok, ezek a kéklő tengernyúlványok az utolsó jégkorszak végén jöttek létre, körülbelül 10 000 évvel ezelőtt.

A 203 kilométeres Sogne-fjord, az ország leghíresebb fjordja.

FORRÁS: PROFIMEDIA

Annak idején a kontinensek és a vízzel borított területek máshogyan helyezkedtek el, mint napjainkban. A földön glaciálisok és interglaciálisok (azaz jégkorszakok és felmelegedések) követték egymást egészen a bolygó keletkezése óta. A jégkorszak végén, glaciális erózió hatására, amikor a gleccserek kezdtek megolvadni, ezek a hatalmas jégtömegek megindultak lefelé, óriási utakat és medencéket vájtak ki maguknak a hegyek között. A tengerhez közeli részeken a hegyek továbbra is kiemelkedtek, viszont a felmelegedést és a jégkorszaki jég elolvadását követően, ezek a medencék megteltek vízzel és kialakultak a fjordok.

Ezen természeti képződmények jövője kérdéses. Ahogyan a hőmérséklet egyre inkább emelkedik, egyre melegebb nyarak és egyre enyhébb telek váltják egymást, így a sarki jegek olvadása biztosított. Az ebből származó víz emelni foga az óceánok, tengerek szintjét, a mainál nagyobb mértékben. A tengerszint emelkedésével a fjordokat körülölelő hegyek, valószínűleg kisebbek lesznek és alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fognak létezni, némelyik esetleg teljesen el is tűnik, ahogy az emelkedő vízszint, a hegyek egyre nagyobb részét eltemeti. Mindemellett a fjordok is a víz alá buknak és ott fognak tovább élni, láthatatlanul.

Mindenesetre a fjordok egyelőre igen szép számmal léteznek bolygónkon, például: Grönlandon, Izlandon, Chile partjainál, Kanadában, Új-Zélandon valamint Alaszkában is. Az Antarktisz is bővelkedik bennük a több kilométer vastag jégpáncél alatt. Ha azonban a fjordokról beszélünk, a legtöbb embernek mégis Norvégia jut eszébe.

Halfarm egy kis házzal a Trondheim-fjordon

FORRÁS: PROFIMEDIA

Nem véletlenül, hiszen a skandináv félsziget szélső országának csaknem teljes partvonala ezekben a gyönyörű képződményekben gazdag. Mivel a fjordok jól hajózhatóak és tengeri élőlényekben, halakban is gazdagok, ezért az országban rengeteg kikötő létesült az export-import számára és szintén nagy hangsúlyt fektettek a halászatra. Ezek a gazdasági ágazatok, ma is jelentősek Norvégiában. A kikötők mellé a kedvező gazdaság miatt városok is épültek és sok ember telepedett le ezeken a helyeken.

Oslo-fjord

FORRÁS: PROFIMEDIA

Edvard Munch: A sikoly

FORRÁS: WIKIPEDIA

Az ország leghíresebb fjordjai a Sogne-fjord, ami 203 kilométer hosszú. Földünk második leghosszabb fjordja, a Trondheim-fjord, 130 km, a partján elterülő városok között ott van a vele azonos nevű Trondheim is, ami oktatási, technikai és gyógyászati kutatási központ. A harmadik az Oslo-fjord, ami megihlette a norvég származású Edvard Munch festőt, akinek „A sikoly” című képének hátterében ez a fjord látható. Munch meg is fogalmazta miért készült ez a festmény:
„Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött – a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”

Írta: Karizs Csilla