Öles betűkkel hirdette Budapest egyik legelőkelőbb mozija 95 évvel ezelőtt, hogy London után, a kontinensen elsőként, a budapesti Fórumban lehet beszélő filmet nézni. A belvárosi Kossuth Lajos utcában, a mai Puskin mozi épületében 1926-ban nyílt meg a Fórum, amely Budapest egyik legelőkelőbb mozija volt, természetesen megnyitásakor még csak némafilmet játszottak. A hangosfilm csak egy évvel később, 1927-ben jelent meg Amerikában, hogy azután pár év alatt uralkodóvá váljon.
A Fórum mozi jegypénztára a Casanova című film bemutatásakor, 1927-ben (Fotó: Tolnai Világlapja, 1927. november 2.)
A Fórum mozi a megnyitásakor 850 főt tudott befogadni, és a némafilmeket saját zenekarral kísérte. A mozit azonban nem sokkal később át kellett építeni, mert kisebb problémák merültek fel, például meg kellett nagyobbítani a ruhatárát. Az átépítés miatt a nézőtér kisebb lett, de abban így is 780 néző tudott helyet foglalni. A mozi azonban továbbra is lenyűgöző maradt, hiszen kialakítása és felszereltsége a legmodernebb volt az országban. Ezt a pozíciót erősítette, hogy a Fórum úttörő szerepet játszott a hangosfilm elterjedésében.
A hang és a mozgókép rögzítése is a XIX. század találmánya, a kettőt azonban elég sokáig nem tudták összekapcsolni, aminek technikai okai voltak, ugyanis ha külön berendezés játszotta le a rögzített képet és a hangot, akkor gyakorlatilag megoldhatatlan volt, hogy a kettő akár egy rövid film erejéig is szinkronban maradjon. Nagyon sok kísérletezés és egyedi elképzelés után végül sikerült megoldani a kérdést.
A Fórum mozi 1935-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 32584)
A Fórum mozi nem sokkal az első, 1927-es amerikai hangosfilm-bemutató után megismertette a hazai közönséget a beszélő filmmel, ugyanis a Fórum nézői 1928. február 9-én már élvezhették ezt a technikai csodát. A Magyar Hírlap című lap 1928. február 9-i kiadásában a moziműsornál ez szerepet:
„FÓRUM (IV., Kossuth Lajos ucca 18. Telefon: T. 274–37 és 274–38). Magyar és Gaumont híradók. – Két burleszk. – Éneklő, zenélő, beszélő phonofim. (Előadások kezdete- hétköznap: 5, ¼ 8 és 1/210 órakor, vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor.)”
Természetesen a mozi külön hirdette a hazai mozitörténelemben kiemelkedő eseményt, ami azért is volt fontos a nem sokkal korábban újranyitott mozinak, mert az 1927–1928-as évad a korabeli értékelések szerint nem igazán hozott kiemelkedő alkotást a hazai filmszínházakba, legalábbis 1928 elejéig. Éppen ezért várta mindenki nagyon a Fórum bemutatóját, amelyen Lee de Forest szabadalma alapján készült hangosfilmet mutattak be.
Az előadás hirdetése (Magyar Hirlap, 1928. február 9.)
Tulajdonképp mit is látott és hallott a közönség, ha jegyet váltott a beszélő filmre? Nem egy hagyományos filmet kell elképzelni, valamilyen cselekménnyel, hanem élőképeket. A Magyar Hírlap 1928. február 10-én, a bemutató után ezt írta a filmről:
„New York utcáinak forgalmát nemcsak látjuk, de halljuk is Forest filmjén, a repülőgépet berregni, a sertéseket röfögni, a libát gágogni és a teheneket bőgni halljuk. És hallunk mindent, a különféle zenekarokat és azoknak minden egyes hangszerét, a Metropolitan Opera énekesnőjét, a hegedűtanárt, Mussolinit, Coolidget, Lindberghet, egy newyorki népgyűlés tömegmoraját, egy balett tánclépéseit és így tovább.”
Ez egyfajta technikai bemutató volt, hiszen ekkor még egész estés hangosfilmek sehol sem készültek, az első teljes hangosfilm az 1928 júliusában bemutatott Lights of New York című alkotás volt. A lap szerint a közönség nem hiányolta, hogy nem egy komplett történetet látnak, elvarázsolta őket a hangosfilm, az egyes számokat külön-külön kitörő tapssal és lelkesedéssel fogadták. A többi mozi közben hagyományos filmeket játszott, ahogy a következő másfél évben a Fórum mozi is, hiszen hosszú út vezetett addig, hogy a hangosfilm egyeduralkodóvá válják. A teljes váltáshoz nemcsak a filmek készítésének módját kellett átalakítani a hang rögzítéséhez, de a mozikat is, hiszen teljesen új, és elég drága berendezésekkel kellett felszerelni azokat. Másrészt a mozikban így feleslegessé váltak a zenekarok, tehát mindenképp felforgatta az addigi helyzetet, és az ipar minden szereplőjét érintette ez a technológiai forradalom.
A Fórum Magyarországon továbbra is élen járt az átállásban, másfél évvel később már egy egész estés hangosfilmet mutatott be. Igaz, az a bemutató majdnem kudarcba fulladt, ugyanis technikai és jogi problémák merültek fel, mert a Siemens–Halske cég épp jogi csatározásban állt a Western Electric amerikai vállalattal, mert a németek szerint a Western Electric berendezésben olyan alkatrészek voltak, amelyeket az amerikai vállalat jogtalanul használt fel. Ugyan a per nemzetközi szinten folyt, de ez majdnem meghiúsította a hazai első hangosfilm bemutatóját, mert a magyar hatóságok lefoglalták a bemutatandó filmet.
Részlet az első beszélő filmből (Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1928. január 29.)
Az is problémát jelentett, hogy kiderült, a lejátszó berendezés iszonyú hangosan működött, kattogott, berregett. Végül Molnár Jánost, a hazai rádiózás megindításánál is kulcsszerepet játszó szakembert kérték fel a probléma orvoslására, aki gyorsan meg is találta a hibát egy rossz vezetékkapcsolatban.
Az első, 1928-as beszélő film bemutatásánál ilyen gondok még nem voltak, de valószínűleg az ámuló közönséget nem is zavarta volna a hangosabban berregő filmvetítő, amikor olyan csodákat hallhattak, mint a ludak gágogása.
Nyitókép: A Fórum filmszínház nézőtere 1927-ben a Pesti Napló 1927. szeptember 11-i számában megjelent fotón (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius