https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/ccbfa5494fbbf3fa26d20344656392c2fb845fee-scaled-1-e1598953593565-300x155.jpe 300w, „Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indít az Országos Széchényi Könyvtár. „Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt” – írják.
„Célunk sokrétű gyűjteményünk közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük” – közölte az OSZK.
A hazai vonatkozású anyag egyik legkülönlegesebb darabja az az 1670 és 1682 között készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot ábrázolja. A képen az ország nyugati sávjában húzódó – a császári fővárost, Bécset védő – török kori végvárvonal és a Bécsig húzódó mögöttes terület látható. A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is, mivel Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem. Nem alaptalanul, hiszen 1683-ban a török főerők Bécs ostromára indultak.
A külföldi anyagrészben az európai területek mellett Tűzföldtől Kubán keresztül Szumátráig számos különleges tájat bemutatnak. A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép.
A portugálok által a 16. században alapított Olinda (Brazília) holland elfoglalását bemutató 1630-as térkép az úgynevezett újságtérképek egyik példája. Ezek látképeket, térképeket és életképeket esetenként többnyelvű, szöveges ismertetőkkel egyesítő grafikai kiadványok, amelyek a 17. század első felében váltak népszerűvé Hollandiában.
Az 1700-as években megnőtt az érdeklődés az antik – így az ókori római – kultúra iránt, ezért Pompeji feltárása is új stádiumába lépett a 18. század közepére. A munkálatokat 1748-ban kezdték el, de a várost csak 1763-ban, egy ókori felirat alapján tudták végleg beazonosítani, és ekkor vált látogathatóvá is.
Pompeji város Francesco Piranesi (1758/1759–1810) alkotta térképe hosszú ideig az egyetlen kartográfiai ábrázolása volt a tragikus sorsú, a Vezúv Kr. e. 79-es kitörése következtében elpusztult városnak, amelyet hatalmas hamu- és kőzettömeg temetett el.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-300x165.jpg 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-768x422.jpg 768w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-696x383.jpg 696w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-764x420.jpg 764w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-24x13.jpg 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-36x20.jpg 36w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-48x26.jpg 48w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Pompei-560x308.jpg 560w" sizes="(max-width: 1000px) 100vw, 1000px" />Pompeji térképe – forrás: OSZK
A térkép 1785 és 1793 között háromszor is megjelent, az adatbázisban látható példány a második, 1788. évi kiadás. A dokumentum kiemelt történeti értékét az adja, hogy pontos képet ad az ásatások akkori állapotáról.
A Földabrosz szolgáltatást folyamatosan bővítik Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtáruk változatos gyűjteményének további részeivel, azonos nevű térképtörténeti bloguk pedig megújul, s a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius