altmarius

cultură şi spiritualitate

Kálmán Mikszáth

De la Wikipedia, enciclopedia liberă

Kálmán Mikszáth de Kiscsoltó (n. 16 ianuarie 1847 în Sklabiná– d. 28 mai 1910 Józsefváros, Budapesta) a fost un scriitor, editor şi deputat parlamentar maghiar.


Operele principale

  • 1871 – A batyus zsidó lánya MEK
  • 1871 – Ami a lelket megmérgezi MEK
  • 1872 – A lutri MEK
  • 1873 – Nibelungok harca MEK
  • 1874 – Elbeszélések
  • 1874 – Pecsovics világ MEK
  • 1877 – A vármegye rókája MEK
  • 1878 – Még újabb fény- és árnyképek
  • 1879 – Falunk véneinek édes visszaemlékezése
  • 1881 – Tót atyafiak MEK
  • 1882 – A jó palócok MEK
  • 1883 – Nemzetes uraimék MEK
  • 1884 – Az apró dzsentri és a nép
  • 1884 – Nemzetes uraimék MEK
  • 1885 – A két koldusdiák MEK
  • 1885 – A lohinai fű MEK
  • 1886 – A tisztelt ház
  • 1889 – A beszélő köntös MEK
  • 1892-93 – Kísértet Lublón MEK
  • 1893 – Az eladó birtok MEK
  • 1894 – Beszterce ostroma MEK
  • 1895 – Szent Péter esernyője,[1] MEK
  • 1897 – Prakovszky, a süket kovács
  • 1897 – Gavallérok MEK
  • 1898 – Új Zrínyiász MEK
  • 1900 – Különös házasság MEK
  • 1901 – A szelistyei asszonyok MEK
  • 1902 – A sipsirica MEK
  • 1903 – Akli Miklós MEK
  • 1906 – A vén gazember MEK
  • 1906-07 – A Noszty fiú esete Tóth Marival MEK
  • 1908-10 – A fekete város (Oraşul Negru) MEK
  • A néhai bárány
  • Galamb a kalitkában MEK

Vezi şi

Legături externe

Commons
Wikimedia Commons conţine materiale multimedia legate de Kálmán Mikszáth

Note

  1. ^ Megjelent Budapesten 1901-ben Révainál,1899-ben már lefordították angolra, 1904-ben franciára, s folyamatosan mind a mai napig szinte minden nyelvre

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-től Mikszáthfalva), 1847. január 16.Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA tagja.

Fiatalkora

A fiatal Mikszáth

Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye). Ősei felső-magyarországi evangélikus lelkészek voltak. A családi hagyomány szerint a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd Gömör, Nógrád és Sáros megyékben teljesítettek szolgálatot. A lelkészi szál az író nagyapjánál tört meg, aki szakítva a családi tradícióval, a nagykürtösi földesúr kocsmárosa volt. Mikszáth Kálmán édesapja, Mikszáth János is ott született, de szüleivel később Ebeckre költöztek át, ahol a "tekintetes ebecki középbirtokos uraság árendás mészárosa és kocsmárosa lett. Feleségül a helybéli születésű nemes farádi Veress Máriát vette. Három gyermekük – Mária, Kálmán, Gyula – Mária 17 éves korában egy hirtelen szerzett tüdőgyulladás következtében hunyt el, míg Gyula öccse 13 évesen jutott árvaságra. A család valószínűleg 1843 után költözhetett Szklabonyára, ahol az apa előbb még mindig a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később, az 1860-as évek második felében pedig már a "gazda" megjelölés volt olvasható fia bizonyítványában. Földjüket közel 100 holdra becsülték és a család jómódját is bizonyította az a tény, hogy két cselédet, juhászt és szolgálólányt is tartottak.

Iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, 1857 és 1863 között, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte, ahonnan 1868-ban Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett.

Iskolái befejeztével visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányozni a vármegye uraságait. 1872-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó.

1873. július 13-án feleségül vette Mauks Mátyás leányát, Mauks Ilona Máriát. Még ebben az évben meghaltak szülei, s ő feleségével együtt a fővárosba költözött. Nagy nyomorban éltek. Mikszáth el akart válni a feleségétől, mert azt gondolta, hogy rendes jövedelem nélkül nem méltó a feleségéhez. Felesége nem akart válni, így az akkor még sikertelen író azt hazudta, hogy mást szeret. 1878-ban váltak el. Miután Mikszáthnak rendes jövedelme lett, újra összeházasodtak.

Ezután ő is visszahúzódott szülőfalujába, Szklabonyára, ahol azonban anyja a családi birtokot még halála előtt bérbe adta, így abból sem tudott megélni. Az 1874-es megyei tisztújításon mint aljegyző jelöltette magát, de megbukott. Visszatért Pestre, s az irodalommal kezdett komolyabban foglalkozni.

Írói pályája

Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az „Elbeszélések”, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a királyi biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Ezidőtájt vált ki a Budapesti Hírlap szerkesztősége a Pesti Hírlapból, ahová emiatt új munkaerő kellett, így ő maga is a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt név jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte.

1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Az irodalmi sikert hamarosan a magánéleti és politikai sikerek is követték: 1882-ben ismét megkérte volt felesége, Mauks Ilona kezét, s még ez év december 31-én ismét összeházasodtak. A házasságból három fia született: Kálmán, János (1886-1890) és Albert (1889-1921). 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül Máramarossziget mandátumával.

Mikszáth Kálmán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10/1-közép.

1897-ben saját lap kiadásával próbálkozott, ez volt a rövid életű Országos Hírlap. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagy jutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva meghalt. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.

Főbb művei

  • 1871 – A batyus zsidó lánya MEK
  • 1871 – Ami a lelket megmérgezi MEK
  • 1872 – A lutri MEK
  • 1873 – Nibelungok harca MEK
  • 1874 – Elbeszélések
  • 1874 – Pecsovics világ MEK
  • 1877 – A vármegye rókája MEK
  • 1878 – Még újabb fény- és árnyképek
  • 1879 – Falunk véneinek édes visszaemlékezése
  • 1881 – Tót atyafiak MEK
  • 1882 – A jó palócok MEK
  • 1883 – Nemzetes uraimék MEK
  • 1884 – Az apró dzsentri és a nép
  • 1884 – Nemzetes uraimék MEK
  • 1885 – A két koldusdiák MEK
  • 1885 – A lohinai fű MEK
  • 1886 – A tisztelt ház
  • 1889 – A beszélő köntös MEK
  • 1892-93 – Kísértet Lublón MEK
  • 1893 – Az eladó birtok MEK
  • 1894 – Beszterce ostroma MEK
  • 1895 – Szent Péter esernyője,[1] MEK
  • 1897 – Prakovszky, a süket kovács
  • 1897 – Gavallérok MEK
  • 1898 – Új Zrínyiász MEK
  • 1900 – Különös házasság MEK
  • 1901 – A szelistyei asszonyok MEK
  • 1902 – A sipsirica MEK
  • 1903 – Akli Miklós MEK
  • 1906 – A vén gazember MEK
  • 1906-07 – A Noszty fiú esete Tóth Marival MEK
  • 1908-10 – A fekete város MEK
  • A néhai bárány
  • Galamb a kalitkában MEK

Galéria

Jegyzetek

  1. Megjelent Budapesten 1901-ben Révainál,1899-ben már lefordították angolra, 1904-ben franciára, s folyamatosan mind a mai napig szinte minden nyelvre

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. On-line elérés
  • Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. 6. kiad. Budapest : Magvető, 1978. ISBN 963270651X Mikszáth Kálmánról ld. 448-452.
  • Magyar életrajzi lexikon [1]
  • A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Szerk. Sőtér István. 4. köt. Budapest : Akadémiai, 1965. Mikszáth ld. 702-761.
  • Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 49-54. old. (Korona Kiadó, Budapest 1992.)
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994, 1380–1382. o. ISBN 963-05-6806-3
  • Csáky Károly: Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén, Katedra Könyvek 3, Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 1996, ISBN 8085704145

Külső hivatkozások

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Mikszáth Kálmán tollából.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikszáth Kálmán témájú médiaállományokat.

Hangoskönyvben megjelent művei

Vizualizări: 264

Comentariu publicat de judit ionescu pe Mai 28, 2010 la 7:13pm
Mikszath Kalman s-a nascut in localitatea Szklabonya( jud.Nograd), intr-o familie instarita.Stramosii lui provin din Nordul Ungariei si au fost preoti evanghelisti.In consens cu traditia familiala fiecare din eisi-au indeplinit studiile la Wittenberg, Halle si Iena apoi s-au angajat la familii nobiliare ca educatori.Linia preoteasca s-a rupt in dfreptul bunicului scriitorului, care contrar traditiei a devenit carciumarul unui mosier din Nagykurt.Tatal lui Mikszath Kalman, Mikszath Janos s-a nascut pe mosia respectiva insa dupa casatoria cu Veress Maria, s-au mutat in localitatea Ebeck.Dintre cei trei copii- Maria, Kalman si Gyula- doar scritorul a ramas in viata, ceilalti copii murind in frageda copilarie.Prin 1843 familia s-a mutat la Szklabonya, unde tatal a inchiriat carciuma apoi si carmangeria.Treptat s-au imbogatit, asa cum se poate estima dupa cele 100 ha de pamant detinute , numarul slugilor care deserveau interesele familiei.
O parte a studiilor sale le-a urmat in localitatea Rimaszombat, /selmecbanya, de unde in 1868 ajunge la Budapeste unde va studia dreptul, finalizandu-l printr-o diploma.De aici ajunge la Balassagyarmat unde va indeplini functia administrativa intr-un notariat al dlui Mauks Matyas.Isi incearca "pana" in ale scrisului la diferite publicatii ca "Igazmondo", "Szabad Egyhaz", "Fovarosi Lapok" etc.
Se casatoreste cu fiica lui Mauks Matyas, Ilona Maria.Tot in acest an si-a pierdut ambii parinti, apoi impreuna cu sotia s-a mutat in capitala. Din cauza mizeriei in care traiau au divortat apoi s-au recasatorit. Au urmat ani grei cu esecuri financiare succesive, s-au mutat in satul natal, apoi din nou la Budapesta.Abia dupa 1847 a inceput sa se ocupe serios de literatura.
Cariera scriitoriceasca a debutat anevoios din cauza stilului sau aparte.Prima sa aparitie editoriala a avut loc in 1874 prin cele doua volume intitulate "Povestiri", insa fara sa fi fost un succes adevarat.A lucrat la diferite publicatii insa se parea ca este urmarit de esecuri. In 1878 s-a mutat la Szeged, luand un post de gazetar la "Szegedi Naplo". Aici are si primul succes adevart inspirat din realitatile vietii, ca marea inundatie din 1879 de la Szeged sau statutul sau de funcionar de stat, ce apar in schitele sale celebre.
In 1881 s-a intors la Budapesta ca redactor sef adjunct la revista "Orszag-Vilag"(Tara-Lumea), apoi la Pesti Hirlap(Gazeta Budapestei)In scurta vreme cititorii sai l-au indragit mult prin schitele sale si a devenit, alaturi de marele Jokai Mor cel mai apreciat ziarist.
In 1881 si 1882 devine mebru in doua societati literare "Petofi Tarsasag" si "Kisflaudi Tarsasag" iar din 3 mai 1889 este ale membru corespondent al Academiei Stiintifice Maghiare.
Succesul public si literar este urmat in curand de unul personal: se recasatoreste cu fosta sa sotie,Mauks Ilona si vor avea trei fiii: Kalman, Janos si Albert. Obtine si un loc de deputat in Parlamentul Ungariei din partea tinuturilor transilvane: Ilieni, Fagaras si Maramures.Marele scriitor este inmormantat in cimitirul orasenesc al Budapestei,"Kerepes".Pentru intraga sa activitate scriitoriceasca, in anul 1901 a obtinut Marele Premiu al Academiei.
Cele mai importate scriei: 1871 Evreul cu desaga, 1871- Ceea ce otraveste sufletul, 1872- Loterie, 1873-Lipta Nibelungilor, 1874- Povestiri , 1877- Vulpea tinutului, 1878- Noi imagini de lumini si umbre, 1881 Domnii Toth, 1885- Doi studenti cersetori, 1894- Asediul Bistritei, 1895- Umbrela sfatului Petru, Cavalerii, Patania feciorului Nosztyi cu Toth Mari, Akli Miklos, Orasul negru, Femeile din Silistea,Turturica din colivie, Mielul mort,O casatorie ciudata, etc.
Comentariu publicat de altmarius pe Mai 28, 2010 la 7:29pm
Multumesc pentru traducerea textului aparut in editia maghiara a Wikipediei. Mikszath Kalman este un autor de exceptie, din pacate foarte putin tradus in Romania (nu imi amintesc decit de editia din Biblioteca pentru toti, numarul 422, continind romanul scris in anul 1895, Umbrela Sfintului Petru). Ar fi o idee interesanta ca Biblioteca Adevarul sa contina si scrieri ale literatutilor mai putin cunoscute la noi...

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

206 state 

(ultimul: Ciad)

Numar de steaguri: 270

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 36

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, UngariaSpania,, Marea Britanie,)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  Canada,  )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

20 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. PALATUL VECHITURILOR

https://www.palatulvechiturilor.ro/carti

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT URSU

https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home

19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS

http://www.teora.ro/cgi-bin/teora/romania/mbshop.cgi?database=09&action=view_product&productID=%20889&category=01

20. BOOKS EXPRESS

https://www.books-express.ro/search?q=national+geographic+traveler

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23.LIBREX

https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/

25. DAFFY'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/toate-produsele/filtre/3f-editura,polirom

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. LIBRĂRIA DELFIN

https://www.librariadelfin.ro/librarie-virtuala/carti-noi

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2022   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor