altmarius

cultură şi spiritualitate

Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város

Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város

A cikk angolnyelvű változata: Budapest then and today – 5 photos showing how much the city has ch...

Írta: Bukovszki Péter
A jelent a múlttal összehasonlítani mindig izgalmas: a városban járva gyakran felmerülhet bennünk, hogyan nézhetett ki ez vagy az az utca régen, mely házak álltak ott és melyek épültek később. Ha egy archív képre nézünk, a ma is álló régi épületek, mint az Országház vagy éppen a Szent István-bazilika szilárd pontként segítenek minket a tájékozódásban, miközben rácsodálkozhatunk a hajdan kisvárosias hangulatú Csalogány utcára, a szinte felismerhetetlenül más Deák térre vagy éppen a régi Erzsébet hídra, amelyet sokan máig a legszebbek között tartanak számon.

Nem kell Hercule Poirot-nak lenni ahhoz, hogy az ember detektívnek érezhesse magát: mi, Budapest-rajongók egy kicsit mindnyájan nyomozók lehetünk néha. Ha találunk egy régi fotót, amely mellé nincs odaírva, hol és mikor készült, kezdődhet is a kutatás! Izgalmas kaland felderíteni egy hely múltját, a házak, utcák, terek történetét és mindezt összevetni a jelennel: mi az, amit saját szemünkkel láthatunk séta közben és mi az, ami már csak emlékként létezik. A következő öt fotó segítségével barangolásra hívjuk az Olvasót térben és az időben – Budapesten.

Fönt: a II. kerületi Csalogány utca az 1920-as években, alatta: az utca napjainkban. Háttérben mindkét képen az Országház részlete látszik (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény; Both Balázs/pestbuda.hu)

A vízivárosi Csalogány utca az 1920-as években még egészen más képet mutatott, mint manapság: jellemzően földszintes, legfeljebb egyemeletes házak sorakoztak egymás mellett a kövezett utcák mentén, a háttérben azonban felsejlik két magasabb épület, az Országház és az 1757-ben felszentelt Szent Ferenc sebei templom alakja. A Csalogány utca 29-ben, amelyen a “pék” felirat látható, A magyar ipar 1929-es almanachja szerint Goldmann Sándor és Lajos péksége működött, akik 1921-ben vették át az 1903-ban alapított üzletet édesapjuktól, Antaltól. Szomszédjukban, a 27-es számú épületben (a képen az eggyel távolabb álló ház) a XX. század első évtizedében Richter József borháza és üzlete működött. A II. világháborúban megsérült épületeket az utca többi házával lebontották, majd az utca kiszélesítése után modern lakóépületeket emeltek a helyükön, így a Csalogány utca mai képe szinte semmiben nem emlékeztet egykori kisvárosias hangulatára.

A Bécsi út eleje a Zsigmond tér felől nézve az 1900-as évek elején és ugyanaz a helyszín napjainkban. A háttérben a Kolosy téren álló Sarlós Boldogasszony-templom tornya látszik (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény; Both Balázs/pestbuda.hu)

A második, a Bécsi utat ábrázoló képet az előtérben látható bolt segít elhelyezni az időben: a korábban Pesten kereskedő Halász Miklós ugyanis 1905-ben helyezte át fűszerüzletét a Bécsi út 2. szám alá, a mai Zsigmond tér sarkára, a fotó tehát ezt követően, valamikor a XX. század első évtizedében készült. Hiába volt azonban forgalmas helyen a bolt, a lapok 1907-től kezdve fizetésképtelenségről, csődről írnak, a Pesti Hírlap 1908. február 26-i számából pedig kiderül, hogy Halász Miklós Bécsi út 2. alatti üzletét árverésre is bocsátották. Az ingatlan azonban a család tulajdonában maradt, hiszen a lakcímjegyzék szerint még az 1920-as években is itt lakott Halász Miklósné “fűszer-, festék-, gyarmatáru-, vegyes- és terménykereskedő”. A háttérben magasodó újlaki Sarlós Boldogasszony-templom azonban jól beazonosítható: az épület 1750 óta áll a helyén.

Az 1896-ban lebontott Bécsi kapu hűlt helye 1912-ben és az 1936-ban újraépített kapu napjainkban (Fotó: Fortepan/Képszám: 86052; Both Balázs/pestbuda.hu)

A budai Várban található Bécsi kaput akár középkori eredetűnek is gondolhatnánk, amely évszázadokkal dacolva, szilárdan áll a helyén. Ez azonban tévedés, az eredeti, középkori építményt ugyanis már a török uralom után, 1723-ban lebontották és újat építettek helyette, ám az is csak 1850-ig állt, ekkor szintén újjal váltották fel. Az 1896-os millenniumi ünnepségek miatt aztán ezt is elbontották, ekkor azonban már nem készült helyette új: a Vár északi bejárata évtizedekre kapu nélkül maradt. Ezt az időszakot örökíti meg ez a szokatlan, 1912-ben készült fotó. De mit ér egy Vár kapu nélkül? - gondolhatták sokan, így végül 1936-ban, Buda török alóli felszabadításának 250. évfordulóján Kismarty-Lechner Jenő (a szecesszió mesterének, Lechner Ödönnek az unokaöccse) tervei alapján az 1850-es kapuhoz hasonlót építettek vissza, ez látható a mai napig. 

A Deák Ferenc tér 1904-ben Klösz György képén még egészen más arcát mutatta, a Szent István-bazilika azonban elárulja, hol is állunk (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.147; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha nem tudnánk, hogy a Deák Ferenc teret nézzük, bizony aligha ismernénk rá az 1904-ben, Klösz György által készített kép alapján! Ám két segítség mégis akad számunkra: a középen magasodó Szent István-bazilika, illetve a jobbra álló házon lévő Anker-felirat sejteti, hogy valahol a mai Károly körút és a mai Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál állhatott egykor a fényképész. A képen jobb oldalon látható, 1860-as években épült Gyertyánffy-házba, amely Pest első négyemeletes lakóháza volt, 1864-ben költözött be az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság, amely csak a fotó elkészülte után, 1908-ban építtette a ma is álló, Alpár Ignác tervezte palotáját. A bal oldalon látható, a II. világháború után lebontott házsor első tagja a XVIII. század végén épült, majd 1822-ben második emelettel bővített “Két török-ház” avagy Kemnitzer-ház, amely egészen 1950-es lebontásáig meghatározó eleme volt a Deák tér arculatának. Ebben az időszakban bontották le a szomszédos házakat is, helyükön előbb parkoló, majd gödör, végül szórakozóhely lett. 

Az 1903-ban átadott régi Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve 1913-ban és az 1964-ben felavatott új átkelő (Fotó: Fortepan/Képszám: 151697; Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1903-ban átadott, a Kereskedelmügyi Minisztérium hídszakosztályán dolgozó Nagy Virgil, Czekelius Aurél, Beke József, Gálik István és Gottlieb Ferenc által tervezett régi Erzsébet híd nemcsak külsejében, de szerkezetében is jelentősen különbözött Sávoly Pál tervezte, 1964-ben átadott utódjától. Az eredeti átkelő 290 méteres ívét ugyanis nem kábelek, hanem - az első budapesti Duna-hídhoz hasonlóan - láncok tartották, és jóval keskenyebb is volt a mainál. Építése ráadásul teljes városrendezést is igényelt, hiszen sem a pesti, sem a budai oldalon nem vezettek hozzá megfelelő utak, csak utcák. Pesten ezért kiszélesítették a mai Rákóczi út folytatásaként a Duna felé futó Hatvani utcát, a mai Kossuth Lajos utcát, lebontva a környező házakat. Még a történelmi városházát is képesek voltak lebontani, és nem sokon múlott, hogy a Belvárosi Plébániatemplom a helyén maradt. Utóbbi esetében a bontás mellett az épület odébb tolása is felmerült, szerencsére azonban erre nem jutott pénz, így az épület megúszta és azóta is áll, Budapest egyik legrégebbi templomaként. 

 

Nyitókép: A régi Erzsébet híd 1913-ban és a mai átkelő napjainkban (Fotó: Fortepan/Képszám: 151697; Both Balázs/pestbuda.hu)

Vizualizări: 1

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor