altmarius

cultură şi spiritualitate

Buda modern mozija – Az Átrium filmszínház 85 éve épült

Írta: Domonkos Csaba
Minden szempontból különleges mozi volt az Átrium Budán. Nemcsak a modern épülete miatt tért el a többi filmszínháztól, hanem az üzemeltetési módja miatt is. Az 1935-ben átadott 800 fős, elegáns intézmény új minőséget hozott a hangban és a nézőtéri eleganciában is.

A mai Margit körút az 1930-as évekig eléggé vidékies képet mutatott. Alacsony, földszintes házak szegélyezték. Pár évvel később, az 1934-ben meghozott házadómentességi rendelet nyomán azonban már elegáns Bauhaus stílusú, sokemeletes épületek álltak itt, amelyek között az Átrium ház földszintjén egy mozi is helyet kapott. 

A mozi bejárata 1936-ban (Fotó: Tér és Forma, 1936. 5-6. szám) 

A hétemeletes épületet Kozma Lajos építész tervezte, de nem egyedül, mert a szerkezet alapja egy vas váz, amelyet Enyedi Béla tervezett. Erre a vas vázra került a homlokzat.  

A 800 személyes, erkélyes mozi kialakításánál ügyeltek minden részletre mind az előcsarnokban, mind a beltérben. A nézőtérről a Tér és Forma című lap 1936. évi 5-6 számában így írtak: 

„A nagy, kozmikus-aszociációval ható, ragyogásában anyagtalan világító-égboltnyílás, ezüst peremével együtt, az akusztika törvényei szerint összeolvadó fal és mennyezetnek meleg és ünnepélyes vörös szövettapéta felületével, amely egy nagy meleg vörös színakkordban foglal össze mindent, hangsúlyozottan eldönti a térbenyomás karakterét. Az előadás alatt minden teljesen sötét, minden beleolvad a vörösség néma határtalanságába, csak a vetített kép világít, melynek nyílása a legegyszerűbb eszközökkel emelkedik ki a falból. Ezen a két motívumon kívül a belső térélmény harmadik eleme a „tejút"-nak nevezett szellőzőgyűrű. A hajlatban meghúzódó 1600 tompán fénylő fémgyűrű, mely hét sorban körülfutva tektonikusságával is dísznek hat, a mennyezet és a fal határnélküli összeolvadásában jelzi a tiszta levegő szellőzőgyűrűjét.”

A szellőzőberendezés egyébként kisebb botrányt kavart, ugyanis a mozikat a hatóságok magyar berendezések beszerzésére kötelezték, a cég azonban a német AEG-től és a Magyar Szellőzőművektől is kért ajánlatot. Az AEG, hogy ne sértsen törvényt, egyeztetett a magyar céggel, és direkt drágább ajánlatot adott, amit az Átrium ennek ellenére elfogadott. Mivel az AEG itthon nem gyártott szellőző berendezést, egyszerűen megbízta a magyar vállalatot annak legyártásával. A fura üzlet nem maradt titokban, azt a Honi Ipar című lap az elrettentő példákat hozó rovatában, a „Honi Ipar fekete táblája” oldalain 1935 októberében részletesen ismertette. 

A különleges kialakítású tető és az erkély nézőtere (Fotó: Tér és Forma, 1936. 5-6. szám) ​

A hangrendszert viszont dicsérte a sajtó, nemcsak a magyar gyártmányú berendezéseket, hanem azt is, hogy a tervezésnél és az építésénél – elsőként a magyar mozik között – messzemenően figyelembe vették a hangosfilm követelményeit, amelyek eltértek a korábban alkalmazott színházi kialakítástól. 

A nézőtér és a vetítővászon. Eredetileg nem volt színpad, azt csak a háború után, 1947-ben alakítottak ki (Fotó: Tér és Forma, 1936. 5-6. szám) ​

A mozi üzemeltetésére, az addigi gyakorlattól eltérően egy részvénytársaság alakult, az Atrium Filmszínház Rt. Eddig ugyanis a moziengedélyeket magánszemélyek kapták meg, nem jogi személyek. 

A részvénytársaság az engedélyt szigorú megkötésekkel kaphatta meg, például kötelesek voltak havonta 200 rokkantnak 50-50 pengőt adni. A cég vezető részvényese Pesthy Müller József szappangyáros volt, aki emellett egyébiránt érdekelt volt az IBUSZ Rt. vezetésében, törvényhatósági tag is volt, illetve ő volt a budapesti litván főkonzul. 

A mozi hosszmetszete (Fotó: Tér és Forma, 1936. 5-6. szám) ​

A mozi 1935. október 26-án nyílt végül meg. Premiermozinak szánták, azaz olyan filmszínháznak, amely elsőként mutat be filmeket. Ezt nagyon komolyan vették, jó példa erre, hogy 1938-ban az Atrium a bíróságon támadta meg a Mintaházasság című német vígjáték más moziban való bemutatását, mert arra neki volt opciója. 

Az elegáns art deco mozi nem sokáig tudott zavartalanul működni, ugyanis a II. világháborúban több bombatalálat is érte, illetve az ostrom alatt ideiglenes mészárszék működött benne. 

Az újjá- és átépítés, aminek részeként színpadot is kapott a nézőtér, 1947-ig tartott. A mozi, ekkor még Átrium néven, 1947. március 14-én nyílt meg újra különleges műsorral, amiben helyet kapott népdalcsokor, ünnepi beszéd, majd Gobbi Hilda szavalt verseket. A megnyitó beszédet Nógrádi Sándor, a Magyar Partizánok Szövetségének elnöke tartotta, mert ekkor a mozikat társadalmi szervezetek üzemeltették, és ekkor épp ez a szervezet felügyelte a mozit.

A Május 1. mozi 1969-ben (fotó: Fortepan/Képszám: 126635) 

Az ünnepi műsor után kezdődött a vetítés, előbb a MAFIRT Krónikával, azaz a híradóval, majd egy szovjet zenés filmet láthattak a nézők az Alekszandrov ének- és táncegyüttesről, végül a Teherán című angol filmet vetítették le.  

Nem sokkal később, 1950-ben államosították a mozit, és Május 1. néven üzemelt egészen 1990-ig. Az 1980-as években felújították, majd 1990 és 2001 között ismét Átrium moziként várta a közönségét. Ekkor, ahogy a legtöbb, hasonló nagy fővárosi mozi, amelyik nem bírta a versenyt a plázák multiplexeivel, bezárt. 

Szerencsére nem került arra a sorsra, mint kortársa, Buda másik nagy mozija, a Bartók, ahol ma garázs van a nézőtér helyén. 2012-ben ugyanis négy magánszemély megvásárolta, és színházként felújítva újra megnyitotta.

Nyitókép: A mozi és a ház homlokzata (Fotó: Tér és Forma, 1936. 5-6. szám) ​

 

Vizualizări: 16

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor