Bársony István

[Magyar lap]

 (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bársony István
Bársony István, a Kisfaludy-társaság most választott tagja.
Élete
Született	1855. november 15. Sárkeresztes
Elhunyt	1928. március 12.(72 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Borsos Vilma
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella
A Wikimédia Commons tartalmazBársony István témájú médiaállományokat.

Bársony István (Sárkeresztes,[1] 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) újságíró, író.

„Ideálom a felséges természet.”

Származása, tanulmányai

Bársony István sírja. Kerepesi temető: 35-1-76. (Fekete Géza 1931-ben készített szobra).

Édesapja, Bársony János a közeli grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négy éves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.

Pályafutása

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert azOrszág-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének.[2]Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt.[3] Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.

Hitvallása így szól:

„	A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.	”

Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.

70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928 március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író- a tudós- a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Társulati, szakmai társasági tagságai

• 1894 - A Petőfi Társaság tagja.
• 1898 - A Kisfaludy Társaság tagja.
• A Diana Budapesti Vadásztársaság tiszteletbeli örökös elnöke.
• A Hubertus Magyar Vadászati Védegylet tiszteletbeli elnöke.
• Sárkeresztes díszpolgára.
• A Madártani Intézet tiszteletbeli tagja.

Művei

Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.

• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
• Erdőn-mezőn, Budapest, 1894.
• Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
• Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
• Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
• A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
• Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
• Az én világom (rajzok)Budapest, 1925.
• Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Emlékezete

• A Kerepesi temetőben, a fővárostól kapott díszsírhelye fölé a tisztelők és barátok életnagyságú szobrát állíttatták.
• Szülőházára emléktáblát helyezett a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya. Ez a háborúban megsemmisült, s helyére a 150. születésnapján a nevét viselő Alapítvány helyezett új domborművet.
• Civil szervezetek vették fel a nevét. (Bársony István Fotóklub, Bársony István Alapítvány)
• Bársony István Emlékplakett készült.
• A Tűzköves forrásnál emléktáblát avattak fel tiszteletére.
• Csongrádon mezőgazdasági szakközépiskola vette fel nevét.
• Nevét viseli a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Sárkeresztesen működő Bársony István Tagiskolája
• Budapesten utca viseli a nevét.
• Évente hagyományosan megrendezik (korábban Lovasberény, Moha, újabban Bicske kiindulóponttal) a kerékpáros teljesítmény- és Bársony István emléktúrákat.

Jegyzetek

1. Ugrás fel↑ Magyar életrajzi lexikonban tévesen Járkeresztesként szerepel a szülőhely.
2. Ugrás fel↑ Több lexikon is átvette azt a téves információt, hogy Gárdonyi Géza vezette volna be az irodalmi életbe. Ez helytelen. Amikor Gárdonyi Budapestre került, Bársony más befutott író volt. Az Otthon körben ismerkedtek meg, s Gárdonyi 1895 januárjában magával vitte a Feszty-szalonba. Valószínűleg innen ered a tévedés.
3. Ugrás fel↑ Révai nagy lexikona

Irodalom

• Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.
• Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.

Források

• Révai nagy lexikona
• Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Csongrád Honlapja
• Bársony István Alapítvány web-lapja
• Bársony István Fotóklub web-lapja

További információk

• Bársony István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
• 150 éve született Bársony István (2005)