altmarius

cultură şi spiritualitate

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs Béla
TóthSándorBalázsBélaKJ.JPG
Relief Szegeden
Születéskori neve Bauer Herbert
Született 1884augusztus 4.
magyar 1867-1918 Szeged
Elhunyt 1949május 17.(64 évesen)
magyar 1946-1949 Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költőírófilmesztéta,filmrendező
Díjak Kossuth-díj

Balázs Béla az IMDb-n

Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (Szeged1884augusztus 4. –BudapestJózsefváros1949május 17.[1]költőírófilmesztétafilmrendező, filmfőiskolai tanár.

A 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása – többek között – a barátaira (Bartók BélaKodály ZoltánLukács GyörgyFülep LajosHauser ArnoldMannheim Károly) és a filmesztétikára.

Életpályája

Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, Bauer Simon gimnáziumi tanár halála után anyjával (Léwy Eugénia) Szegedre települtek vissza, ahol a Vajda-házban laktak. 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója volt. Az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel filozófia előadásait látogatta. Megírta első könyvét, a Halálesztétikát.

Költői pályája a A Holnap antológiában közölt verseivel indult (1908). Publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin); megjelentek első verseskötetei.

1913-ban elvette Hajós Edit orvosnőt.[2]

Körülötte és Lukács György körül alakult ki a Vasárnapi Kör, melynek üléseit Balázs lakásán tartották.

1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Több német és magyar nyelvűlap, köztük a Tűz, a Magyar Írás munkatársa volt, több német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert.

1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal: a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett.

Belépett a Német Kommunista Pártba. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól egy moszkvai magyar nyelvű folyóirat, az Új Hang főmunkatársa volt.

1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol EurópábanRadványi Géza rendezésében.[3] Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve – különösen filmesztétikai munkássága – a méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója, erős kihagyásokkal csak 1982-ben jelenhetett meg. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van.

1949-ben hunyt el, halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonában van.

Jelentősége

Saját műve alapján, a librettójából készült a Kékszakállú herceg vára című opera, A fából faragott királyfi című balett (Bartók Béla), a Czinka Panna (Kodály Zoltán), valamint A Valahol Európában című film (Radványi Géza).

Maradandót alkotott a filmesztétika területén is.

A magyaron kívül a német és az orosz (szovjet) kultúra is – mint egyik jelentős személyiségét tartja számon. „Elméleti műveinek egy részét németül írja, ezek eljutnak mindenhová, és hamarosan nagy tudományos és művészeti feltűnést keltenek. Ma már világszerte úgy veszik tudomásul, hogy Balázs Béla a filmesztétika történetének egyik legfőbb alakja, semmivel sem kisebb jelensége a magyar esztétikai irodalomnak, mint a maga területein Lukács György.” – írja róla aHegedűs Géza.

Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.

Főbb művei

  • Halálesztétika (Deutsch és Márkus, 1908)
  • Dr. Szélpál Margit (Nyugat, 1909)
  • A vándor énekel (Nyugat, 1911)
  • A csend (Nyugat, 1911)
  • Misztériumok (Nyugat, 1912)
  • Történet a Logody utcáról (Athenaeum, 1912)
  • Dialógus a dialógusról (Athenaeum, 1913)
  • Lélek a háborúban (Kner, 1916)
  • Tristan hajóján (Kner, 1916)
  • A fából faragott királyfi (Kner, 1917)
  • Játékok (Kner, 1917)
  • Halálos fiatalság (Kner, 1917)
  • A kékszakállú herceg vára (Globus ny., 1918)
  • Hét mese (Kner, 1918)
  • Testvérország (Kner, 1918)
  • Kalandok és figurák (Kner, 1918)
  • A fekete korsó (Kner, 1919)
  • Túl a testen (Karin Michaelis-szel közösen, Bécsi Magyar Kiadó, 1921)
  • Isten tenyerén (Lapkiadó Rt., 1921)
  • Der Mantel der Träme (München, 1922)
  • Férfiének (Bécs, 1923)
  • Der sichtbare Mensch (Bécs-Lipcse, 1924)
  • Der Phantasie-reiseführer (Berlin-Bécs-Lipcse, 1925)
  • Der Geist des Films (Halle, 1930)
  • Intellektuel aggályoskodás (Prága, 1932)
  • Tábortűz mellett (Moszkva, 1941)
  • Nyissátok ki a jövő kapuját! (Moszkva, 1944)
  • Repülj, szavam! (Moszkva, 1944)
  • Az én utam (Athenaeum, 1945)
  • Álmodó ifjúság (Athenaeum, 1946)
  • Az igazi égszínkék – Meseregény (Bp., 1948)
  • Csodálatosságok könyve (Révai, 1948)
  • Cinka Panna balladája (Dolgozók Kultúrszövetsége, 1948)
  • Filmkultúra (Szikra, 1948)
  • Filmesztétikai gondolatok (OMSZF, 1948)
  • 30 év vörösőrségen (Athenaeum, 1949)
  • A látható ember - [A film szelleme], (Bibliotéka, 1958)
  • Válogatott cikkek és tanulmányok (Kossuth, 1968)
  • Napló I-II. (Magvető, 1982)
  • E-könyv: Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a me...

Jegyzetek

  1. Jump up Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti akv. 1144/1949 folyószáma alatt.
  2. Jump up PIM
  3. Jump up Az ötletadó feltételezhetően Sztehlo Gábor Gaudiopolis-a, Örömvárosa volt.

Források

További információk

Wikimédia Commonstartalmaz Balázs Béla témájú médiaállományokat.

Vizualizări: 61

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor