Ha a magyar barokk kultúrából, irodalomból, illetve ennek a kornak a nagyjai közül egyetlen személyiséget kellene kiemelni, nagy valószínűséggel Pázmány Péter alakját mondanánk. A Nagyváradon született, és Pozsonyban elhunyt esztergomi érsek életének több város volt a színtere Kolozsvártól Krakkón, Rómán, Bécsen és Grácon át Nagyszombatig. Buda és Pest nincs ezek között a városok között, hiszen azokban az évtizedekben, amikor a nagy főpap élt, a két város török uralom alatt volt.
Így Pázmány bizonyosan nem járt fővárosunk területén, emléke azonban Budapesten is jelenvaló. Szobra egykor a város egyik központi helyén, a Ferenciek terén állt, s a vele szimmetrikusan elhelyezkedő Werbőczy István szoborral együtt a régi magyar társadalmi rend két pillérét, a világi és egyházi hatalmat volt hivatott megjeleníteni.
Werbőczy István és Pázmány Péter szobra az egykori Apponyi téren, a két Klotild-palota előtt (Képek forrása: Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái)
Pázmány Péter 1570. október 4-én született Nagyváradon. Családja születésekor protestáns hitű volt, Pázmány kolozsvári diákévei alatt tért vissza a katolikus vallásra. 1587-ben belépett az akkor lendületesen fejlődő, mind nagyobb társadalmi szerephez jutó jezsuita rendbe. Szerzetesi próbaidejét Krakkóban töltötte, majd Bécsben bölcseletet, később a katolikus egyház központjában, Rómában teológiát tanult.
Hamarosan az ausztriai Grácban tanulmányi felügyelő lett a helyi jezsuita nevelőintézetében, majd Forgách Ferenc esztergomi érseknek a török által birtokolt Esztergom helyett Nagyszombatban lévő udvarába került. 1608-ban a jezsuita rend képviselőjeként részt vett a pozsonyi országgyűlésen, majd 1616-ban a pápa fölmentette szerzetesi fogadalma alól, és az elhunyt Forgách Ferenc utódjául, esztergomi érseknek nevezte ki. 1629-ben a bíborosi kalapot is megkapta.
A ma Budapesten működő, Eötvös Loránd nevét viselő egyetemet 1635-ben Nagyszombat városában alapította Pázmány Péter bíboros. Az egyetem főépülete az V. kerületi Egyetem téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Pázmány Péter bíboros a XVII. századi magyar katolikus megújulás vezetője lett. De jelentősége nemcsak ebben áll. Hitvitázó munkái, beszédei az egész magyar irodalom gyöngyszemei, az újkori magyar próza alapvető művei. Írásai, áradó magyar nyelvezete a mindenkori magyar irodalom legnagyobb alakjai közé sorolja Pázmányt. Az pedig szó szerint máig ható tette, hogy esztergomi érsekként 1635-ben egyetemet alapított Nagyszombatban. Ez az egyetem, melyet a következő évszázadban Mária Terézia Budára helyezett át, ma Eötvös Loránd Tudományegyetemként működik Budapesten. Pázmány 66 évesen, 1637. március 19-én hunyt el Pozsonyban.
Az egyetemalapító Pázmány emléktáblája az Eötvös Loránd Tudományegyetem főépületében, az Egyetem téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Pázmány budapesti emlékezete legelőször is az egyetemhez köthető. A jezsuita rend feloszlatása után,1777-ben Mária Terézia Budára helyezte át az alapításkor két, ekkor viszont már négy karral működő egyetemet, 1784-ben, II. József uralkodása idején pedig Pestre költöztették.
A rangos intézmény neve innentől Királyi Magyar Tudományegyetem volt, de a köznyelvben gyakran Pesti, majd Budapesti Egyetemnek nevezték, 1921-től pedig, az alapítóra emlékezve a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte. A belvárosi Egyetem téren, a központi épület aulájában 1925-ben Pázmány szobrát is felállították. Ifj. Vastagh György háromalakos szoborkompozíciójának központi alakja Pázmány Péter, akit a művész ülő helyzetben ábrázolt. A szobrász a főalak mellé kétoldalt egy-egy diák alakját helyezte, akik a nagyszombati hittudományi és bölcseleti kart szimbolizálták, hiszen ez a két kar működött az alapításkor.
Ifj. Vastagh György szoborkompozícióját 1925-ben állították fel a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem, a mai ELTE főépületében, az Egyetem téren (Fotó: Élet, 1926. november 28.)
A szobor leleplezési ünnepségéről így számolt be a Magyarország 1925. június 7-ei száma:
„A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem megalapítójának, Pázmány Péter bíboros érseknek az egyetem aulájában díszes ércszobrot állított, amelynek ünnepélyes leleplezése ma délelőtt 11 órakor történt meg. Az egyetem auláját – ahol a szobrot felállították – teljesen megtöltötte a megjelent díszes és előkelő közönség az egyetem tanácsával és tanári karával együtt.”
Az ünneplőket Zubriczky Aladár rektor köszöntötte, ezután Siegescu József egyetemi professzor, a szoborbizottság elnöke ismertette beszédében a szobor felállításának előzményeit és történetét. A szobrot az egyetem nevében Zubriczky Aladár rektor vette át.
Ifj. Vastagh György bronzból készült alkotása igazi történelmi szobor, mely hatásos eszközökkel idézi meg a barokk pompát és ünnepélyességet. Hatását fokozta, hogy zárt térben helyezték el, s noha mérete nem túl nagy, ez monumentális jelleget adott neki.
Az egyetem nevét 1950-ben Eötvös Loránd Tudományegyetemre változtatták, s az államszocialista rendszer a pompás szobrot is eltávolította. Sokáig ismeretlen helyen volt, majd 1990-ben előkerült, és ma ismét látható Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ez az egyetem – mely jogutódként magában foglalja az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem hittudományi karát – vette fel ugyanis 1992-ben a nagy bíboros érsek nevét, míg az 1635-ben Pázmány által alapított egyetem többi karának otthont adó magyar állami jogutód továbbra is Eötvös Loránd nevét viseli.
Ifj. Vastagh György szobrászművész háromalakos Pázmány-emlékműve Sülysápon 1990-ben (Fotó: Fortepan /Képszám: 76466)
Az egyetemi szobor felállításakor, 1925-ben már állt a fővárosban egy igen reprezentatív szobra Pázmány Péternek a ma a Ferenciek teréhez tartozó Apponyi téren. Aránylag ismert az úgynevezett tíz királyszobor története, állítása ehhez kapcsolódott. 1897-ben intézett leiratot Ferenc József király báró Bánffy Dezső miniszterelnökhöz tíz fővárosi szobor felállításáról, melyek aztán a király adományaként kerültek a magyar főváros köztereire.
A királyi leirat azt a tíz történelmi személyt is megnevezte, akiket az állítandó szobrok ábrázolnak. A magyar történelem eme jeles személyiségei között Pázmány Péter is szerepelt, szobrát a tíz emlékmű közül utolsóként, 1914-ben leplezték le, az északi Klotild-palota előtt. Felállítását, bár a szobor már korábban elkészült, területrendezési problémák akadályozták sokáig. A vele szimmetrikusan, a déli épület előtt elhelyezkedő Werbőczy-szobor ekkor már jóideje a helyén állt.
A Budapesti Hírlap 1914. augusztus 19-én így írt a szobor jelentőségéről és Pázmánynak az egyetemes magyar kultúrában betöltött szerepéről: „Öröm lesz látni, hogy a magyar közönség minden elfogultságot félretéve szemléli majd a Pázmány szobrát, amit természetesen nem lehet kicsinyes felekezetiesség szemüvegén át tekinteni. Ma már senki fiát sem bánthatja – ha ugyan magyar – az, hogy volt egy Pázmány Péterünk, akinek szobra most már ott áll Werbőczi István szobra mellett, aki szintén nagy katolikus volt. De megítélésükben a vallás kérdése igazán nem lehet az egyedüli irányadó”.
Radnai Béla szobrászművész Pázmány-szobrát az úgynevezett tíz királyszobor közül az utolsóként állították fel 1914-ben. A szobor ma a VIII. kerületi Horváth Mihály téren, a Szent József-templom előtt áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az 1914. augusztus 20-án tartott leleplezés csendesen zajlott: „A szobor leleplezését nagy nemzeti ünneppé készültek avatni, de a háború miatt ez az ünnep egyelőre elmaradt. A miniszterelnökség nevében Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos átadta, a főváros nevében Wildner Ödön dr. tanácsos átvette a szobrot” — ír az eseményről a Budapesti Hírlap aznapi száma.
Az alkotás, Radnai Béla szobrászművész Pázmánya dinamikus, erőteljes alakot állít elénk, aki mintegy második Szent Istvánként mutat jobbjával irányt a magyarságnak. Bal kezében pásztorbot, hiszen valódi pásztora a nyájának, hozzá fordulhat védelemért, pártfogásért a magyarság. A harcos hitvitázó, a nagy szónok póza is benne van a szoborban, amely a szobrászat eszközeivel igyekszik kifejezni mindazt, amit egykor Pázmány a betű és a kimondott szó eszközeivel hirdetett.
Pázmány Péter szobra szép, gondozott környezetben áll a közelmúltben felújított VIII. kerületi plébániatemplom előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A szobor a második világháború után jó ideig a helyén maradhatott, bár a vele szomszédos Werbőczy-szobrot 1945-ben ledöntötték. A Fővárosi Tanács csak 1958-ban határozott úgy, hogy Pázmány szobrának új helyet keres, s ezt a VIII. kerületi Horváth Mihály téren találták meg a római katolikus plébániatemplom előtt. Az áthelyezés Pázmány akkori megítélését jól tükrözi: valószínűleg a magyar irodalomban betöltött szerepének köszönhetően szobra eltávolítását nem merték vállalni, klerikális mivolta miatt viszont jobbnak látták, ha a szobor egy templom előtt áll.
Pázmány budapesti emlékhelyeinek számbavétele során már említettük az belvárosi Egyetem teret. Itt, ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának otthont adó épület árkádjai alatt áll Pázmány Péter legújabb budapesti köztéri szobra. Buda István alkotását 2014. május 9-én avatták fel az egyetem hagyományos Pázmány-napján megtartott ünnepség keretében.
Pázmány Péter legújabb budapesti köztéri szobra, Buda István alkotása 2014. óta áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem főépülete bejáratának közelében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A szobor az előzőekhez képest egészen más Pázmány-alakot állít elénk. A kortárs művészetben gyakran tapasztalt törekvés, az emberközelbe hozott ábrázolás jellemzi. Ezzel együtt nem mondhatjuk, hogy Pázmány alakját „deheroizálná”. Okos tudós embert láthat a szemlélő, kezében lúdtollal és könyvvel. Az egyetemalapító, de az író Pázmány szobra is ez a kortárs alkotás. Érdekesség, hogy hasonlóan a Ferenciek terei Pázmány-szoborhoz, ennek is van egy „párja”: 2016 óta az egyetem mai névadójának, Eötvös Lorándnak a szobra is itt áll az egyetem árkádjainak egy másik boltíve alatt.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem mai főépülete a VIII. kerületi Szentkirályi utca 28. szám alatt. Homlokzatán Szent István szobra látható, mivel az épület a Szent István Társulat székháza volt egykor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Egy-egy kisebb emlékműve található még a 450 éve született bíboros érseknek Budapesten. Az ELTE már többször említett Egyetem téri épületének közelében, a téren lévő, jelenleg sajnos zárva tartó Pázmány Péter gyógyszertárban 1928 óta Zala György alkotása, egy mellszobor található, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai épületében Rieger Tibor 2001-ben elhelyezett domborműve, mely bíborosi kalapban ábrázolja Pázmányt.
Rieger Tibor 2001-ben elhelyezett domborműve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai épületében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az itt felsorolt, Pázmány Pétert idéző műalkotások mellett még egy közterület neve is őrzi Budapesten a nagy főpap emlékét: a XV. kerületben az egykori Mezőhegyes utca, a kerület egyik jelentős útvonala 1992 óta viseli Pázmány Péter nevét.
A főváros területén sosem járt Pázmány Péter budapesti emlékei a magyar kultúra egységére, oszthatatlanságára is figyelmeztetnek Trianon 100. évfordulóján. A barokk kori bíboros alakja úgy tartozik az összmagyarság örökségéhez, hogy Pázmány egész tevékenysége mai határainkon kívülre esett. Hiszen Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszombat, Pozsony közül ma egyik sem része a magyar államnak. Születésének 450. évfordulóján művein túl ezzel is erőt és hitet ad nekünk, mai magyaroknak, mai budapestieknek.
Nyitókép: Radnai Béla szobrászművész Pázmány-szobra a VIII. kerületi Horváth Mihály téri plébániatemplom előtt áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius