A svájci Bernina Express

Csodálatos vasútvonal a svájci Alpokban, amelyet gyakran a vörös vonat néven emlegetnek a karakteres piros színű kocsik miatt. A svájci Churból induló, mindösszesen 122 kilométeres utat a vonat négy óra alatt teszi meg, közben 196 hídon és 55 alagúton zakatol át, mire az olaszországi Tirano városában köt ki. Érinti a Domleschg-völgyet, áthalad a lélegzetelállító Landwasser-viadukton, az Albula-alagúton, a Poschiavo-tó mentén és az egészen elképesztő Brusiói spirálviadukton is. A Bernina Express 2008 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, útvonala az évszakok változásával minden időszakban különleges látványt nyújt.

A svájci Glacier Express


A Landwasser-viadukt, amelyen a Glacier és a Bernina Express is áthalad. Fotó: Shutterstock / Simone Polattini

Svájc azért bakancslistás hely a vonatmániások körében, mert a járatok mindig pontosak, tiszták és gyorsak. A Glacier Express viszont éppen arról híres, hogy a világ leglassabb „gyorsvonata”, bár a közel nyolcórás menetidőre itt még soha nem érkezett panasz. A St. Moritz és Zermatt között, a svájci Alpokban kanyargó, üvegtetejű vonat 291 hídon és 91 alagúton, lélegzetelállító szurdokokon és kristálytiszta folyókon halad át, miközben kétezer méter fölé is felmászik.

Az oroszországi Transzszibériai Express


Fotó: robertharding via AFP / Bruno Morandi

Ez az útvonal minden vasútrajongó álma, és nem véletlenül, hiszen valóban a legek legje. A világ leghosszabb és legikonikusabb vasútvonala Moszkvától Vlagyivosztokig 9300 kilométer hosszan húzódik, összekötve Európát és Ázsiát. A közel hétnapos utazás során 120 megállóban áll meg a vonat – többek között érinti a Bajkál-tavat és az Urál hegységet, valamint Jekatyerinburg, Omszk és Novoszibirszk városokat –, így nemcsak természeti szépségekben, de kulturális és történelmi élményekben is része lehet annak, aki bevállalja a nyolc időzónán áthaladó, de valójában örök életre szóló utazást. Akinek mindez kevés lenne, elnézhet Pekingbe is, ugyanis a Transzszibériai vasút másik két útvonalán Mongólián vagy Mandzsúrián keresztül is elérhető a kínai főváros.

A kanadai Rocky Mountaineer


Fotó: robertharding via AFP / Neale Clarke

A Rocky Mountaineer járata a kanadai Sziklás-hegység lenyűgöző hegyláncai között, hágókon és hatalmas kanyonokon át kanyarog, amely során gleccserekben, kristálytiszta tavakban, égig érő hegycsúcsokban gyönyörködhetnek az utazók, a vonatok üvegtetőjének köszönhetően szinte 360 fokos kilátásban. A Vancouverből induló két, de akár ötnapos vonatutak érintik Banff, Lake Louise, Jasper és Calgary városokat is, miközben Brit Kolumbia vadonjain zakatolnak keresztül.

A Sri Lanka-i Blue Train


Fotó: Shutterstock / SurangaLK

Az egyik leginstakompatibilisebb vonatút, amely bájos hegyi falvak, vízesések, teatermő vidékek, vadzöld dombok között halad. A vasútvonal eredetileg a brit uralom idején épült, hogy teát és kávét szállítson exportra, ma már leginkább az ingázó munkások és a turisták használják, akik így közelről figyelhetik meg a helyiek életét a vonaton belül és kívül is. A hat-hét órás út a buddhizmus egyik szent városát, Kandit köti össze Ella hegyi faluval.

Az ausztráliai Ghan


Fotó: Journey Beyond / Andrew Gregory

A Ghan Ausztrália egyik ikonikus vasútútvonala, amely a hatalmas országot gyakorlatilag kettészeli, miközben az északon fekvő Darwintól a déli Adelaide-be tart, közel 3000 kilométeren és négy napon át. Háttérként a vad Outback, a vörös homokköves táj, az ősi sziklaképződmények szolgálnak. A vonat érinti a sivatagi „fővárost”, Alice Springst és az egészen különleges, a Csillagok háborújának Tatuin bolygójára hasonlító Coober Pedyt, ahol a város népességének fele föld alatt kialakított lakásokban él.

A norvégiai Flam vasútvonal


Fotó: Shutterstock / INTREEGUE Photography

Jóval rövidebb, de annál meredekebb Norvégia egyik leghíresebb vasútvonala, a Flam, amely mindössze 20 kilométer alatt mászik fel tengerszintről 867 méterre. A hagyományos nyomtávon így két mozdony, egy elöl és egy hátul dolgozik azon, hogy a szerelvény biztonságosan elérje Myrdal állomást. A mindösszesen egyórás út során húsz alagúton kanyarog át a vonat, miközben számtalan szakadék, fjord és vízesés mentén – köztük a Kjosfossennél is, ahol a vonat meg is áll, hogy az utasok fényképeket készíthessenek – halad el.

A perui Cuscótól a Maccu Picchuig


Fotó: Hemis via AFP / Gardel Bertrand

A cuscói állomásról induló vonatok szűk szurdokon keresztül haladnak át, mielőtt leereszkednek a Szent Völgybe, majd az Urubamba folyó mellett egészen az Aguas Calientesben található Machu Picchu állomásra érkeznek, ahonnan buszra szállva vagy gyalogosan érhető el az inkák ősi városa. Az utazás során a táj többször is drámaian megváltozik, ahogy az Andok lábainál elterülő szelíd vidékek buja „felhőerdőkké” válnak.

A skót Jacobite Steam Train


Fotó: Shutterstock / Lukas Bischoff

A Jacobite az egyik leghíres gőzmozdonyos vasút, köszönhetően a Harry Potter-filmeknek, amelyekben Hogwarts Expressként szolgált. A 135 kilométeres útvonal az Egyesült Királyság legmagasabb hegye, a Ben Nevis közelében kezdődik, majd eléri az Egyesült Királyság legnyugatibb szárazföldi vasútállomását, Arisaiget. Az út során elhalad a legmélyebb brit édesvízi tó, a Loch Morar és a legrövidebb brit folyó, a River Morar mellett, végül pedig megérkezik Európa legmélyebb tengervíz-tavához, a Loch Nevishez. A vonatút leglátványosabb része a Glenfinnan viadukt, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Loch Shiel tavára és a Jacobite emlékműre.

Cuha-völgyi vasút


Fotó: MTI / Máthé Zoltán

A Bakony és egyben Magyarország legszebb völgye a Cuha-patak szurdoka, valamint az azzal párhuzamosan futó, műemléki védettséget élvező vasútvonal, amely két viadukton és három alagúton is áthalad. A vasútvonalat 1895-ben kezdték el építeni – azóta sikeresen átélt világháborúkat, államosítást, bányagazdálkodási okok miatti átszervezéseket és a végleges bezárást is. Ma a turisták között az egyik legnépszerűbb hazai vasútvonal, amely Győrt és Veszprémet köti össze, miközben a bakonyi kis településeket is elérhetővé teszi.

Nyitóképen a Bernina Express a svájci Bernina-hágóban. Fotó: Robert Harding via AFP / Francesco Bergamaschi

#közlekedés