Ambrus Zoltán

[Magyar lap]

 (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ambrus Zoltán
Ambrus Zoltán
Élete
Született	1861. február 22. Debrecen
Elhunyt	1932. február 28. (71 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Felesége	1984–1921: Benkő Etelka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	író, kritika, műfordítás
Alkotói évei	1891-1932
Első műve	Midás király (1891)
Fontosabb művei	Giroflé és Girofla (regény, 1901) Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902) A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961) A türelmes Grizeldisz (1978)
Kiadói	Révai Szépirodalmi könyvkiadó
A Wikimédia Commons tartalmazAmbrus Zoltán témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Ambrus Zoltán (egyértelműsítő lap).

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája

Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hétmunkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, ésVoinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.

Ambrus Zoltán író sírjaBudapesten, Kerepesi temető: 46-1-93. Beck Ö. Fülöp műve.

Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant,Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. ANyugat alapítói közé tartozott.

Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.

Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.

Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllőn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllői temetőben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti.

Művei

• Midás király I-II. (A Nyugat könyvei) (Budapest, 1906. Révai; Szépirodalmi könyvkiadó, 1967.)
• Giroflé és Girofla (regény, I–II. Budapest, 1901.)
• Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902.)
• A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések); Budapest 1961.
• A türelmes Grizeldisz (Szépirodalmi könyvkiadó, 1978. ISBN 963-15-1136-7)
• Ninive pusztulása és egyéb történetek. (Budapest, 1895. Athenaeum)

Források

• A Pallas nagy lexikona

Lásd még

• Magyar akadémikusok listája

További információk

A Wikimédia Commons tartalmazAmbrus Zoltán (író) témájú médiaállományokat.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

Ambrus Zoltán (író) témában.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Ambrus Zoltán témában.

• A magyar irodalom arcképcsarnoka : Ambrus Zoltán (MEK)
• Schöpflin Aladár: Ambrus Zoltán (EPA)
• Életrajza
• Ambrus Zoltán: A gyanú (MEK)
• Ambrus Zoltán: Őszi napsugár ; A gyanú (MEK)
• Ambrus Zoltán: Solus eris (MEK)
• Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság (MEK)
• Ambrus Zoltán: Törpék és óriások (MEK)
• Ambrus Zoltán: Ambrus Zoltán levelezése (MEK)
• Ambrus Zoltán: A türelmes Grizeldisz (MEK)
• Ambrus Zoltán művei (Gutenberg Projekt)