altmarius

cultură şi spiritualitate

Albrecht Dürer
Selbstporträt, by Albrecht Dürer, from Prado in Google Earth.jpg
Született
1471május 30.
Nürnberg[1]
Elhunyt
1528április 16. (56 évesen)
Nürnberg[2]
Foglalkozása festő
Commons
Wikimédia Commons tartalmazAlbrecht Dürer témájú médiaállományokat.
Önarckép (1500)

Albrecht Dürer (Nürnberg1471május 21. – Nürnberg, 1528április 6.) volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánszlegismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.

Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetetkészített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.

Élete

Önarckép iringóval(1493)

Ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak, a falu nevét mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer). Id. Albrecht Dürer 1455március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, 18 gyermekük született, de csak 3 fiuk érte meg a felnőttkort. Ifj. Albrecht harmadik gyermekként 1471május 21-énlátta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott.

1486november 30-án belépett Michael Wolgemut német festő és grafikus jó nevű műhelyébe festőinasnak. Az itt töltött idő alatt alapos mesterségbeli képzést kapott: itt ismerte meg a fametszés technikáját. Vándorévei során (14901494) megállt Colmarban, ahol nagy hatással volt rá Martin Schongauer, akinek hagyatékából több rajzot is megszerzett. Ezután Bázelbe, majd Strassburgba ment. Itt született Önarckép iringóvalcímű műve, amely a nyugati művészet első igazi önarcképe. Valószínűleg menyasszonya számára festette, ugyanis az iringó a házastársi hűség jelképe volt. Feltehetőleg a Rajnaközépső vidékére és Németalföldre is eljutott.

1494 májusában visszatért Nürnbergbe, és július 7-én feleségül vette Agnes Freyt. 1494 őszén megtette első útját Velencébe. Az itáliai művészettel való találkozása meghatározó volt egész munkásságára. Útközben csodálatos akvarelleket festett és első, 1495 körül készített rézkarcainMantegna hatása érezhető.

1509-ben 275 Guldenért megvásárolta a Nürnbergi Tiergärtnertor tér melletti házat, mely nem csak lakóházként, hanem műhelyként és boltként is működött. Itt lakott feleségével, anyjával, segédjeivel és inasaival együtt. Az eredeti állapotába visszaállított házban ma múzeum működik.

Az Albrecht-Dürer-ház, ma múzeum
Rózsafüzérünnep

Második velencei útja (15051507) során tökéletesen elsajátította a reneszánsz művészet formanyelvét, lemondott az egyetlen szépségideálról és a variációk sokféleségében kereste a tökéletességet. Ez alkalommal már híres művészként érkezett Itáliába, és eljutott BolognábaFerrarába, talán Rómába is. Élete e korszakát őrzi humanistabarátjához, Willibald Pirckheimerhez írt tíz levele. Velencei tartózkodása alatt festette a német kereskedők San Bartolomeo-templomában a Rózsafüzérünnep c. oltárképet. A műnek az egész város a csodájára járt. Dürer egyik levelében a dózse és a velencei pátriárka látogatásáról is írt.

1494-ben megismerte az akkor Nürnbergben tartózkodó Bölcs Frigyes szász választófejedelmet, aki élete végéig legfőbb megrendelője lett. Az ő megbízásából készítette 1504-ben a wittenbergi palota kápolnájának nagy szárnyasoltárát, melynek középrésze, a Királyok imádása nagyszerű példája művészetének.

1515-ben Johann (Johannes) Stabiusszal és Conrad Heinfogellel együtt elkészítette az első tudományos csillagtérképet. Társai a koordináta-rendszert szerkesztették és a csillagokat pozicionálták, Dürer pedig a csillagképek rajzait és a metszeteketkészítette el. A térkép nemcsak tudományos, hanem művészeti szempontból is jelentős.

Szellemi hagyatékként 1526-ban Nürnberg város tanácsára hagyta Négy apostol néven ismert két táblaképét, amelyekre azÚjtestamentumból vett idézeteket írt Luther Márton fordításában. Többi kortársához hasonlóan azokban a zivataros időkben ő is Luther személyébe vetette bizalmát. 1518-ban az akkor Nürnbergben tartózkodó Luthernek ajándékozta néhány gyönyörű metszetét, 1520-ban németalföldi útja során megszerezte Luther néhány fontos írását. Az egész életében hívő keresztény Dürert megragadták Luther írásai, és bár Nürnberg polgárainak többségével néhány tanítványa is csatlakozott a reformációhoz, ő haláláig katolikus maradt.

1424-től Nürnberg őrizte a császári ékszereket, amelyeket minden évben egyszer kiállítottak a vásártéren. 1512-ben a város megbízta a kincseket őrző szekrény nagy ajtóinak díszítésével. Ez volt az egyetlen megbízás, amit a művész a szülővárosától kapott. Ebben az évben kedvező változás történt életében: az akkor Nürnbergben tartózkodó Miksa császár benne találta meg azt a művészt, aki meg tudja valósítani nagyszabású terveit. A neki dolgozó számos művész közül egyedül Dürer kapott életjáradékot. A festő három arcképet is készített a császárról.

Néhány kisebb utazáson kívül, amelyeket például Svájcba vagy Augsburgba tett, mindössze három nagy utazást tett életében. A két hosszabb itáliai útja után 1520-ban feleségével együtt Németalföldre utazott. Az utazás elsődleges célja az volt, hogy V. Károllyal megerősíttesse a Miksa császártól addig kapott életjáradékot. Emellett meglátogatta a gazdagságukról híres németalföldi városokat és megismerkedett a kor legjelentősebb németalföldi festőivel. Késői művein nyomot hagyott a németalföldi festészet technikája, színvilága és kompozíciós stílusa.

Élete vége felé elméleti műveinek kiadásával foglalkozott. Ezek a művek új gondolataikkal nagy hatással voltak a kortársakra.

1528április 6-án érte a halál. Felesége szüleinek kriptájában helyezték örök nyugalomra a nürnbergi Szent János-temetőben. Willibald Pirckheimer a halotti búcsúztatóban azt mondta, hogy a halál mindenét elvette, kivéve a dicsőséget, ami fennmarad, amíg csak a Föld létezik.

Dürer sírtáblája, melyet barátja, Willibald Pirckheimer helyeztetett a sírra

A sírfelirat szövege:

Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.

Művészete

Dürer önarcképe 13 éves korából (1484)

Azon képei, melyeket gyermek- és fiatalkorában készített, páratlan rajztehetségről árulkodnak. Tudunk egy sajnos elveszett, három fejet ábrázoló tanulmányáról, amelyet kilenc éves korában készített. Tizenhárom évesen készítette a bécsi Albertinában látható önarcképét, mely páratlan megfigyelőképességéről tanúskodik.

A Wolgemut-műhelyben bizonyosan részt vett a híres Schedel-világkrónika elkészítésében, hiszen a kiadó keresztapja, Anton Koberger volt. Ekkor ismerkedett meg a német késő gótika legnevesebb metszetkészítőinek munkáival, hatásukat tükrözik az ebben a korszakban készült rajzai. Első vándorútján Baselben és Strassburgban illusztrációkat készített néhány kiadványhoz, például 1494-ben Sebastian Brant Bolondok hajója című művéhez és Terentius komédiáihoz.

1494 nyarán készült első akvarelljeinek fő témája a táj. Leghíresebb közülük a Taposómalom és a Szent János-temető. Újdonságuk abban rejlik, hogy a táj nem a kompozíció háttereként szerepel, hanem a természet megfigyeléséből kiindulva valóságos emberi lényekkel élénkíti.

Első itáliai útján szerzett benyomásai meghatározták egész további művészetét. Már a Wolgemut-műhelyben látott itáliai metszeteket, le is másolt egy Mantegna-metszetet, olasz kártyákról készített másolatokat. Itáliában Bellinivel való kapcsolata révén ismerte meg többek között Leonardo da Vinci műveit. Megigézték a mozgásban ábrázolt aktok és a mitológiai jelenetek. Sokat foglalkozott a perspektívával és a szépség szabályaival. Itáliából visszatérve szuverén művésszé ért, új szellemben dolgozott tovább. Akvarelljeiben már a tökéletes kompozícióra, világos elrendezésre és hangulatos előadásmódra törekedett. Fejlődésének egyik csúcspontja a Malmok folyóparton című akvarell.

1500 körül kezdték egyre inkább foglalkoztatni a művészetelméleti problémák. Megismerte az ókori elméleti írókat, köztük Vitruviust. Megpróbálta meghatározni a szép emberi test arányait, kereste törvényszerűségeit, egy sor tanulmányt készített. Ezek eredményeit összegzi az Ádám és Éva című metszet, amely teljesen szakít a gótikus formanyelvvel.

Az Apokalipszis négy lovasa

1498-ban jelent meg a tizenöt fametszetből álló Apokalipszis. Egyszerre adta ki latinul és németül is, egy személyben végezte szerkesztését, kivitelezését és kiadását. A régi technikával szemben a művész vonalazott felülettel érzékeltette a fény- és árnyékhatást. A mű óriási sikert aratott, hiszen a kor számára azokban a zavaros időkben a világ végéről szóló jóslat valóságosnak tűnt. Még két hasonló nagyságú metszetsorozatot készített, a Mária élete és a Nagy Passió sorozatokat.

Témavilága abból a felfogásából származik, mely szerint a művészet egyik legfőbb küldetése a bibliai történetek és a szentek életének megjelenítése. Többnyire Krisztus szenvedését, Mária és a szentek életét ábrázolja. Kevés nagy méretű oltárképet festett. Ezek egyike a Paumgärtner-oltár, amely 1498 és 1504 között készült. A német és itáliai stílus olyan tökéletes egységét valósítja meg, amelyet ritkán múltak felül. Második itáliai útja után festette egy frankfurti kereskedő megbízásából a Heller-oltárt, melynek középrésze egy tűz során megsemmisült.

Miksa császár egy történelmi és családtörténeti krónikában akarta megörökíteni maga és családja dicsőségét. Dürer és műhelye részt vett a Diadalkapu elkészítésében, amelyben 192 darab fametszet egy óriási diadalívvé áll össze. A metszetek a császár és családja történetének epizódjait ábrázolják. Hasonló jellegű mű volt a Diadalmenet. A császár páratlan szépségű breviáriumán rajta kívül több más művész is dolgozott, például id. Lucas Cranach.

Michael Wolgemut arcképe (1516)

Egész életében foglalkoztatta az arckép. A császárról készített fametszet volt az első tagja annak az arcképsorozatnak, amely nagy jelentőségű személyekről készült. Készített rézmetszetet többek között Rotterdami ErasmusrólBölcs Frigyesről, Willibald Pirckheimerről. Tökélyre fejlesztette a festett képmás műfaját, azt tartotta, hogy az ember arcát és alakját a halála után is meg kell tudni őrizni. Nem elég a jellegzetes külső vonásokat ábrázolni, a portrénak a személyiséget is vissza kell adnia. 1500-ban festett Önarcképe tökéletesen szimmetrikus, frontális ábrázolással, amely eddig a Krisztus-képek kiváltsága volt. Második itáliai útja után a velencei festészet hatására megtalálta a tökéletes arckép titkát. Idős mesteréről, Michael Wolgemutról készült festményén már az egyéni vonások teljes és mély megértése mutatkozik meg. A kép egy idős, mélységesen komoly, roppant lelkierővel bíró embert mutat be.

Németalföldi útjával kezdődött érett kori arcképeinek sora; ezek közé tartozik Bernhard von Resten képmása, az Előkelő férfi képmásaés Johann Kleberg portréja. Ezek a képek nemcsak Dürer, hanem az egész középkori német festészet fő művei.

A Lovag, a Halál és az Ördög (1513)

Korának humanizmusát az antik kultúra újrafelfedezése, a teológia tanulmányozása és a nemzettudat kialakulása jellemzi. Ez legjobban híres rézmetszetében, a Melankóliában, valamint a szintén híres Szent Jeromos és A Lovag, a Halál és az Ördög című grafikákban teljesedik ki.

Utolsó éveinek legnagyobb művészi eseménye németalföldi utazása volt. Mély benyomást tettek rá a 15. század mesterei és a kortárs festők művei. A Szent Jeromos című festmény az első, amelyen saját újításai a németalföldi művészet hatásaival ötvöződnek. A csodásan árnyalt, pompás színezésű képen nagy realizmussal és mély lélekelemzéssel hihetetlen formagazdagságot hoz létre.

Élete vége felé szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti és geometriai kutatásokkal, 1525-ben megjelent A mérés tankönyve, két évvel később az Erődítéstan, 1528-ban pedig közreadta az Arányelmélet című értekezését. A tudományos megalapozottságú műben elméleti fejtegetések során eljutott az egyetlen szépségideál keresésétől „a tökéletességben megnyilvánuló változatosság” elméletéhez.

Szent Jeromos (1521)

Híres művei

Édesanyja, Barbara Dürer portréja (14901493)
Édesapja, id. Albrecht Dürer portréja (1490)
Dürer szobra Gyulán.
Kocsis András alkotása (1963)
  • 1484 – Önarckép 13 éves korából, Graphische Sammlung, Albertina, Bécs
  • 1489 – Taposómalom, akvarell, Kupferstichkabinett, Berlin
  • 1490 – A művész apjának portréja, Galleria degli Uffizi, Firenze
  • Erasmus, fekete kréta, Musée du LouvrePárizs
  • 1493 – Önarckép eryngiummal, Musée du Louvre, Párizs
  • 1493 – Krisztus, a fájdalmak férfia, Staatliche Kunsthalle, Karlsruhe
  • 1493 – Önarckép, Metropolitan Museum of Art, New York
  • Kost fordítva meglovagoló boszorkány, rézmetszet, Kupferstichkabinett, Staatliche Museen Preussischer Kulturbesitz, Berlin
  • 1494 – Szent Jeromos az erdőben, Fitzwilliam Museum, Cambridge
  • 1494 – Orpheusz halála, rézmetszet, Kunsthalle, Hamburg
  • Szűz és a Gyermek egy boltíves folyosó előtt, Fondazione Magnani-Rocca, Parma
  • 1497 – A festő apja, The National Gallery, London
  • 1497 – Négy boszorkány, rézmetszet, The Metropolitan Museum of Art, New York
  • A Háromkirályok imádása, rézmetszet
  • Szent Brigitta egyik víziója, fametszet
  • Alexandriai Szent Katalin, fametszet
  • Szent Kristóf viszi a gyermek Krisztust, fametszet
  • Angyali üdvözlet, fametszet
  • Az Apokalipszis – Négy angyal, fametszet, Bibliothèque Nationale, Párizs
  • 1498 – Az Apokalipszis négy lovasa, fametszet
  • 1498 – Négy bosszúálló angyal, rézmetszet, British Museum, London
  • 1498 – Angyal a Feneketlen Gödör kulcsával, rézmetszet, Kupferstichkabinett, Berlin
  • 1498 – Önarckép, Museo del Prado, Madrid
  • 1498–1504 – Paumgartner-oltár, Pinakothek, München
  • 1499 – Elsbeth Tucher portréja, Staatliche Kunstsammlungen, Kassel
  • 1500 – Önarckép szőrmebundában, Pinakothek, München
  • 1500 – Templomba készülő nürnbergi nő, toll és akvarell, Graphische Sammlung, Albertina, Bécs
  • 1500–03 – A halott Krisztus siratása, Pinakothek, München
  • 1502 – Nyúl, tollrajz, Bécs, Albertina Múzeum
  • 1501–03 – Poynter-Apollo, Metropolitan Museum of Art, New York
  • 1503–04 – A Jabach-oltár, Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt
  • 1504 – Ádám és Éva, rézmetszet, Metropolitan Museum of Art, New York
  • 1504–05 – A napkeleti bölcsek imádása, Galleria degli Uffizi, Firenze
  • 1504–1507 – Madonna és a Gyermek, The National Gallery of Art, Washington D.C.
  • 1505 – Fiatal velencei nő portréja, Kunsthistorisches Museum Wien, Bécs
  • 1506 – Rózsafüzérünnep, Prágai Nemzeti Galéria, Prága
  • 1506 – Krisztus a tudósok között, Foundation Thyssen-Bornemisza, Madrid
  • 1508 – A Tízezrek mártíromsága, Kunsthistorisches Museum Wien, Bécs
  • 1508 – Kéztanulmány, Graphische Sammlung, Albertina, Bécs
  • 1511 – A Szűz születése, rézmetszet
  • 1511 – Szentháromság imádása, Kunsthistorisches Museum Wien, Bécs
  • 1512 – Madonna és a Gyermek, Kunsthistorisches Museum Wien, Bécs
  • 1512 – Gyurgyalagszárny, akvarell, Graphische Sammlung, Albertina, Bécs
  • A Szentcsalád egy lugasban, Metropolitan Museum of Art, New York
  • 1513–14 – A lovag, a Halál és az Ördög, rézmetszet
  • 1514 – Szent Jeromos a dolgozószobájában, rézmetszet
  • 1514 – Melankólia I, rézmetszet
  • 1515 – Rinocérosz, fametszet
  • 1516 – Fülöp apostol, tempera, Galleria degli Uffizi, Firenze
  • 1516 – Michael Wolgemut portréja, olaj és tempera, Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg
  • 1516 – Egy egyházfi portréja, The National Gallery of Art, Washington D.C.
  • 1518 – Lucretia, Pinakothek, München
  • 1519 – A Szűz és a Gyermek Szent Annával, tempera és olaj, Metropolitan Museum of Art, New York
  • 1520 – A tékozló fiú, rézmetszet, British Museum, London
  • 1521 – Szent Jeromos, Museu Nacional de Arte Antiga, Lisszabon
  • 1521 – Bernhard von Reesen portréja, Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda
  • 1523 - Az utolsó vacsora, Museum of Fine Arts, Boston
  • 1526 – Johann Kleberger portréja, Kunsthistorisches Museum Wien, Bécs
  • 1526 – Hieronymous Holzschuher portréja, Gemäldegalerie, Berlin
  • 1526 – Philipp Melanchthon portréja, rézmetszet
  • 1526 – Négy apostol, olaj, Pinakothek, München

Jegyzetek

  1. Jump up Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  2. Jump up Integrált katalógustár, 2014. december 30.

Források

  • A művészet története: Az érett reneszánsz. Corvina Kiadó.
  • Dürer and his Contemporaries. Monumental Woodcuts by Outstanding Artists. Triumph of Emperor Maximilian I. Museum of Fine Arts, 2005. július 1–október 9. Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom

  • Erwin Panofsky: Dürer és klasszikus ókor, In: A jelentés a vizuális művészetekben, Budapest, Gondolat Kiadó, 1984.
  • dr. Perjési Klára: A nyitott ajtók és DÜRER und die offenen türen, kétnyelvű (német-magyar) kiadvány, Gyula, Typografika Kft. Gyula város megbízásából, Dürer Nyomda Kft., 2008, ISBN 978-963-9792-07-4

További információk

Wikimédia Commons tartalmazAlbrecht Dürer témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Vizualizări: 219

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

1 stat are peste 20,000  clickuri (Italia)

2 state au peste 10.000 clickuri (Franta,  Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusistoric Ian 17.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor