A Szentháromság tér 6. szám alatti egykori Pénzügyminisztérium épülete elhelyezkedésénél és építészeti megoldásainál fogva is különleges helyet foglal el a budapesti középületek között. Most, hogy folyamatban van az eredeti homlokzat visszaállítása és többször esik róla szó, talán érdemes áttekinteni, milyen mesterek játszottak szerepet a palota külső és belső kialakításában.
A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete Fellner Sándor építész tervei alapján épült 1901 és 1904 között. Fellner így érvelt a sokak által kritizált neogótikus stílus mellett az általa tervezett palotáról 1908-ban kiadott kis albumban:
„Az kínálkozott feladatul, hogy munkámmal harmonikus képet teremtsek e téren... Midőn mindezt latra vetettem, önként kínálkoztak a gótika azon korszakának formái, amelyek legközelebb állanak a mai esztetikai és gyakorlati igényekhez, monumentális hatás kifejtését engedik s modern és nemzeti irányba fejleszthetők.”
A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri főhomlokzata (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A budavári Nagyboldogasszony templommal a közös stílus mellett más látható hasonlóságot is felfedezhetünk. Ilyen a két épület tetejének cserépburkolata, ami szintén a tér összhangjának megteremtésében játszott fontos szerepet. A színes, mintás Zsolnay cserepek a budai Vár egy másik középületével is kapcsolatot teremtenek: a Magyar Nemzeti Levéltárral. Ha alaposan megfigyeljük ezeket a tetőzeteket, akkor a színes cserepek mintájában a magyar zsinórszerű díszítő hímzések világát fedezhetjük fel.
A Zsolnay gyárral 1902. július 9-én kötöttek szerződést a pirogránit, majolika és terracotta szobrászmunkákra. A Zsolnay név szinte megkerülhetetlen ebben az időszakban, hiszen a XIX.-XX. század számos jelentős építkezésénél találkozhatunk a pécsi gyár által készített termékekkel. Zsolnay Miklós 1851-ben vásárolt telket Pécsen agyagbányával és téglaégető kemencével, amivel elkezdte a gyártást, ezt vette át 1865-ben Vilmos fia. Ő építette fel a kerámiaműhely helyén az Első Pécsi Cement-, Chamotte- és Tűzálló Agyagáruk Gyárat, és kísérletezett ki új technikákat és eljárásokat.
Vízköpő a nagyszentmiklósi kincs bikafejes mintájával, a Zsolnay gyár munkája, az Országház utcai szárny homlokzatán (részlet) (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az 1880-as években az építészeti kerámiák gyártása felerősödött, legújabb találmányával, a pirogránittal pedig a budapesti Országházon kívül számos múzeumon, vásárcsarnokon és középületen találkozhatunk. A gyár az 1900-as évek elején a Monarchián belül a legnagyobb kerámiaipari üzemnek számított, számos megbízást kapott külföldről, eredményeit több világkiállításon jutalmazták.
A Zsolnay gyár termékeivel a Pénzügyminisztérium épületének belsejében is találkozhatunk. A díszlépcsőházban például nyolc apród és nemes kisasszony pirogránit szobra áll, a lépcsőkorlát elemei, a színes mázas majolika oszlopfők és konzolok, a lépcsőház falainak burkolata és a terracotta vízköpők is a pécsi gyárból származnak.
A díszlépcső apród és nemes kisasszony pirogránit szobrai a Zsolnay gyárból (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)
A nagycsarnok lépcsőkorlátja Zsolnay kerámia elemekkel
A díszlépcső Zsolnay kerámiás oszlopfője (Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)
A díszlépcső Zsolnay kerámiás falburkolata (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)
Gregersen Guilbrand és Fiaival a padozat (vagyis padló és parketta) elkészítésére és asztalosmunkákra kötöttek szerződést. Gregersen Norvégiában született 1824-ben. Huszonévesen egy véletlen folytán került Budapestre, amikor Münchenbe tartva ellopták a poggyászát a vonaton. Hallott a budapesti építkezésekről, és úgy döntött, szerencsét próbál és itt keresi meg az utazáshoz kellő pénzt. Végül részt vett a szabadságharcban, több családtagját ide hívta Norvégiából, és az ország egyik legnagyobb vállalkozását sikerült felépítenie.
Ácsként számos fontos vasútvonalat (például: Esztergom–Párkány) és vasúti hidat, alagutat és pályaudvart (Keleti pályaudvar) köszönhetünk neki. A Ferencvárosban, a Lónyay utcában alapította meg fatelepét, ahol ma is tábla őrzi a nevét egykori lakóházán. Számos nagy budapesti építkezésre szállított faanyagokat, így az Országház, a Mátyás templom, a Szépművészeti Múzeum vagy a Bakáts téri templom esetében is az ő nevével találkozunk.
Lépcsőház díszes korlátai és magyaros mintás díszítőfestés (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
A szegedi árvíz utáni helyreállító munkálatokból oroszlánrészt vállalt, tetteiért ekkor nemesi címet is kapott. Szobon ismerkedett meg feleségével, akivel 19 gyermekük született. Családja körében megtanult magyarul, a norvég és a magyar szellemiséget egyaránt fontosnak tartotta és képviselte.
A Schlick-féle vasöntöde és gépgyárral a könyvtárlépcsőre kötöttek szerződést. Schlick Ignác vasgyáros 1821-ben született Pesten. Tanulmányait Franciaországban, Svájcban végezte, 1847-ben, hazatértekor alapította meg vasgyárát Budán. Az Óbudai Hajógyár öntödéjének vezetője volt egy ideig, majd Pesten Schlick-gyár néven ismét gyárat alapított vejével, Langenfeld Frigyessel. Budapesten számos helyen találkozhatunk a nevével, többek között az Operaház színpadát és tetőszerkezetét, az egykori Fővámház, az MTA és az Iparcsarnok vasszerkezetét köszönhetjük neki.
A díszlépcső a Haas Fülöp gyára által készített szőnyeggel. Megfigyelhetjük a boltozat magyaros mintás díszítőfestését (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
A díszterem különleges, bordázott boltozata Ligeti Sándor üvegablakaival (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
Hochmann Józseffel kötöttek szerződést a díszműlakatos munkákra. Hochmann 1870-ben született, és sajnálatos módon korán, 1912 április 28-án, 42 évesen hunyt el. Rövid pályafutása alatt olyan színvonalon dolgozott, mint leghíresebb műlakatos társai, Jungfer Gyula, Árkay Sándor vagy Páder Nándor. Műhelye a Rózsa utcában, majd a mai Rózsák terénél, élete végén pedig Dongó utcai gyárában volt, ahol 150 főt foglalkoztatott.
A Pénzügyminisztérium műlakatos szerkezetei korai munkái közé sorolhatók, ahol a pályázat során a korszak legnagyobb műlakatosaival szemben nyerte meg a versenyt. A lépcsőkorlát mellett ő készítette a főhomlokzat három hatalmas kapuzatát, ahol az épülethez igazodó gótizálás mellett a szecessziót jegyeit is felvonultatta.
Díszes főbejárati kapu, Hochmann József díszműlakatos munkája (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
Díszes kapu címerrel, koronával a Fortuna utcai oldalon (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
A belső berendezéseknél érdemes megemlíteni még Zilzer Antal és Ligeti Sándor nevét, akik a festett üvegablakokat készítették, Thék Endre és Schmidt Miksa a bútorokat szállította, Gönczy Lajos pedig Ferenc József szobrát faragta ki, amit a miniszteri fogadóteremben helyeztek el. Melocco Péter műhelye gyártotta a padlóburkolatokat, a díszlépcső vörös, csomózott szőnyege pedig Haas Fülöp üzeméből érkezett.
A díszlépcső fordulója a pihenővel, Zilzer Antal üvegablakaival (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
A miniszteri fogadóterem lenyűgöző iparművészeti alkotás. A padlóburkolat a Gregersen Guildbrand és Fiai cég munkája, a kandallón a Gönczy Lajos által készített Ferenc József-dombormű látható (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
Egy gyönyörű csillár a miniszteri váróteremből. Budapest legtehetségesebb mesterei dolgoztak az épületen (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
Ma is csodáljuk a korabeli mesterek munkáit (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
Hein János a palota udvarának parkosításáért felelt. Ezüstfenyőt, nyírfát és virágágyást tervezett az udvarba, melyeket buxussal határolt. Hein 1866-ban született Hamburgban, 1891-ben utazott Magyarországra, ahol egy budapesti kertészetben dolgozott. 1893-ban már kertépítészeti irodát, majd díszfaiskolát alapított. 1935-ben bekövetkezett haláláig körülbelül háromszáz díszkertet tervezett és épített, karrierjének egy nagy lépcsőfoka volt, amikor 1900-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert kerttervével. Budapesten a Pénzügyminisztérium palotáján kívül a Lukács fürdő parkját, a Stefánia úti Park Club kertjét, a Klinikák és a Lipótmezei Elmegyógyintézet parkját is neki köszönhetjük.
Érdemes még kiemelni Fellner Sándor törekvését a magyaros motívumok felvonultatására, amit ő maga így fogalmazott meg a már említett, 1908-ban kiadott könyvében:
„Midőn a kiképzésnél történeti stílust vettem alapul, az volt a fő törekvésem, hogy ennek magyar jelleget kölcsönözzek. Magyar érzést akartam kifejezni a bordák, ivezetek, mérőművek vonalvezetésében, az ornamentikában, a növény- és vonaldisz formálásánál.”
Lépcsőház festett boltozata gránátalma mintával (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)
A díszlépcső figurális konzolfejei tölgy és búzakalász mintával (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)
Az épület külső díszítésén a már említett tetőcserepek hímzésre utaló mintája mellett a tíz darab vízköpőt is fontos kiemelni. A gótikába illeszthető szörnyfejű építészeti elemek ugyanis itt a nagyszentmiklósi aranykincslelet bikafejes ivócsanakjának alakját öltik magukra.
A belsőben a falfestést megfigyelve fedezhetjük fel a pávatoll, a gránátalma vagy a tulipán motívumait. A konzolfejekre is megéri vetni egy pillantást, ahol a kalászok mellett szőlő és tölgyfaleveleket, tobozokat ismerhetünk fel. Fellner ezekkel a szimbólumokkal a bőség, a gazdagság, gyarapodás és termékenység fogalmaira, valamint egyúttal az épület funkciójára utalt.
Az 1945-ben megsérült főhomlokzat (Fotó: Fortepan / Military Museum of Southern New England)
A neogótikus formákat felvonultató épület a Várnegyed ostromáig eredeti állapotában maradt fenn, akkor azonban több sérülést szenvedett. A műemlékvédelem akkori szempontjainak megfelelően a helyreállításhoz 1948-ban Rados Jenő ötlettervét, egy egyszerűsített, gótizáló homlokzatú megoldást fogadott el a Műemlékek Országos Bizottsága.
A „helyreállított” épület (Fotó: Budapesti Történeti Múzeum)
Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete különleges helyet foglal el a Várnegyed, és ezáltal Budapest arculatában. A historizmus korában a neogótikus, a szecessziós és magyar jegyeket egyaránt magában foglaló díszítések különleges egységét sikerült az itt dolgozó művészeknek mind kívül, mind belül megteremteni. Reméljük, hogy a rekonstrukció során a Fellner Sándor által képviselt szellemiségben láthatjuk viszont a megújult palotát.
Nyitókép: Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius