altmarius

cultură şi spiritualitate

Ahol a gyermek József Attila tyúkot sétáltatott – A költőóriás elcsodálkozna, ha ma látná a Ferenc teret

Számos olyan utcája, tere van fővárosunknak, mely végső formáját a nagy 1838. évi árvíz után nyerte el. Ezek közé tartozik a IX. kerületi Ferenc tér is, mely 1839 óta szerepel a pesti térképeken, s mely az elmúlt 180 év alatt számos alkalommal kapott új arculatot. Volt, amikor a legszegényebbek élettere volt, máskor tankok szántották fel a földjét, hősök és ártatlan civilek vére borította a kövezetet. Manapság az egyik leghangulatosabb fővárosi térként tartják számon.

Írta: Gönczi Ambrus

Ferencváros középső része, a Soroksári út – Ferenc körút – Üllői út – Vágóhíd utca által határolt terület az 1830-as évek végéig egészen más képet mutatott, mint manapság. Az egyszintes, falusisas jellegű házak mögött kiskertek, szántóföldek, szőlőültetvények húzódtak, az állattenyésztés és növénytermesztés határozta meg az itt élők mindennapjait. Ennek az emlékét máig hordozzák az itteni utcanevek.

A Páva, Liliom, Bokréta, Viola utcák a helyi piacokra termelő régi franzstadtiakra emlékeztetnek. Az utcák közül fontosságát tekintve kiemelkedett a Ferencváros tengelyét is jelentő Fő utca, mely a mai Kinizsi utcát kötötte össze a városárokkal (a mai Haller utcával). A párhuzamos és merőleges utcákban a vályogból vagy földből emelt lakóházakat annyira sűrűn építették egymás mellé, amennyire csak a már említett kertek, ültetvények engedték.

172578_ferenc_ter_nyito.jpg (1200×648)

A Ferenc tér napjainkban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1838 márciusában a főváros történetének addigi legnagyobb katasztrófája következett be. A jeges árvíz a Csepel-sziget felől visszacsapva elöntötte Budát, Óbudát és Pestet. A tragédia következményeként Ferencváros jelentős része elpusztult, a Fő utcától jobbra és balra elhelyezkedő területek szinte minden egyes épülete megsemmisült.

Az újjáépítés gyorsan megindult, hamarosan gátrendszer védte a Soroksári út mentét a mai Haller utca vonaláig, onnan pedig egészen a Nagyvárad térig. 1838 novemberében már építési szabályzat rendelkezett arról, milyen anyagból (kőből és téglából) emelhetnek házakat a Rákos-árkon belüli területen, hány emeletes lehet egy lakóház, az első emelet honnan indulhat, s a mérnökök arra is vigyáztak, hogy a régebbi, sűrű beépítést terek kialakításával bontsák meg. 12 házhely területén alakult ki így a Ferenc tér, melyet ezután három utca: a Ferenc, a Bokréta és a Fő utca felől lehetett megközelíteni.

Az 1838. évi árvíz után térképeken ugyan még név nélkül, de már szerepel a Ferenc tér 
Szabályozási terv részlete 1840-ből (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tér már névvel szerepel Halácsy János 1872-es térképén (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tér egyes oldalain először ismét egyszintes házak épültek, de az 1860-as években jelentősen megváltozott a helyzet. A közeli Üllői és Soroksári út mentén vegyigyárakat, húsipari üzemeket és hatalmas gőzmalmokat alapítottak, ahová egyre nagyobb számban érkeztek a szakképzett és szakképzetlen munkások.

Természetes módon, ahol munkát találtak, ott kerestek családjuk számára lakást is. A Ferenc tér és környéke gyorsan a kor ingatlanhasznosítóinak érdeklődését is felkeltette, s az egyszintes házakat sok helyen emeletes bérkaszárnyák váltották fel. Itt az elsődleges szempont az volt, hogy a kis alapterületű lakásokban minél több ember kapjon szálláshelyet. Az a családfenntartó, aki egy-két heti lakbérrel elmaradt, nagyon gyorsan a kilakoltatás sorsára jutott.  

Ezt a nehezen kiszámítható életet élte József Áron szappanfőző mester és családja is. Ebbe a családba született 1905. április 11-én a magyar irodalom óriása, József Attila. Ugyan szülőháza a Gát utca 3. szám alatt található, de 1920-ig, amikor édesanyja halálát követően testvéreivel Makai Ödön Lovag utcai lakásába költözött, a Ferenc tér és közvetlen környéke volt a lakóhelye. A Gát utcában, a Márton utcában, a Bokréta utcában vagy éppen a Thaly Kálmán utcában összesen több, mint két tucat helyen lakott édesanyjával és nővéreivel.

A Ferenc tér 5. alatt egy jövendőmondással foglalkozó vajákos asszony fogadta be őket 1910-ben néhány hónapra, de a Ferenc tér volt az a hely, ahol gyermekkorának leghosszabb idejét töltötte. A 11. szám alatt ház harmadik emeletén majdnem négy évig éltek.

A Ferenc tér – Bokréta utca sarka egy 1910 körüli képeslapon (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Ferenc tér a Nagykörút felé nézve, 1910 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Ferenc téren 1912-től már mozi is működött, mely mintegy 100 fős nézőterével a főváros legkisebb filmszínháza volt a két világháború közötti időszakban. Itt is gyakori vendég volt Attila, illetve dehogy vendég, hanem kisegítő, amikor édesanyja takarította a helyet, idősebbik nővére, Jolán jegyszedő, fiatalabb nővére, Etelka pedig cukorkaárus volt. Az ő munkájukat segítette Attila, de vizet is kínált a vendégeknek, ha igény volt rá.

Dolgoztak ők a közeli Világ Mozgóban és a Tátra Moziban is (előbbi a Mester utcában, utóbbi az Üllői úton működött), sokszor iskola helyett is inkább a némafilmeket, a szerelmes vagy kalandos cselekményű mozikat nézte Attila. Gyermekkorának egyik furcsa, kitörölhetetlen élménye is a Ferenc térhez kötötte. Már a 11. szám alatt laktak, amikor valahonnan Pőcze Borbála egy fiatal tyúkot szerzett, melyet a lakásban tartottak, hogy legalább friss tojással a gyomrukban kezdhessék a mindennapokat.

A tyúkot persze legeltetni is kellett a téren, s ezt a feladatot sokszor Attila kapta. A környékbeli fiúk természetesen nem hagyták szó nélkül a dolgot, a spárgán sétáltatott tyúk miatt kinevették, kicsúfolták. A fiú úgy döntött, megszabadul az állattól, de hiába. Akárhányszor megpróbálta elhagyni valahol, a szegény jószág, amint az egy igazi háziállathoz illik, hazatipegett és megkereste a gazdáját.

Évtizedekkel később, a pszichoanalízishez készült Szabad ötletek jegyzékében a költő a tyúk legeltetését, mint magányának, kirekesztettségének egyik gyermekkori példáját örökítette meg.

A Ferenc tér 11. felújítás előtt, 2004-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A lakás, ahol József Attila négy évig lakott. A fotó a ház felújítása előtt, 2004-ben készült (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tér az 1910-es és 1950-es évek között keveset változott, szegény munkáscsaládok töltötték itt szabadidejüket, a fák árnyékában általában kártya- és sakkpartik zajlottak, a sarki mozi az 1940-es évektől már nem üzemelt. Október elején, a Ferenc napi búcsúk alkalmával mutatványosok és mézeskalácsárusok lepték el a helyet, cigányzenészek és vásározók próbálták szórakoztatni a környék lakosságát.

A tér 1950 körül, a kép bal felső sarkában a Berzenczey utca torkolata látszik (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1956 októberében, nem sokkal a már említett búcsút követően a tér különösen fontos szerepet kapott. A forradalom kitörését követően hamarosan fegyveres felkelők vették birtokba a Ferenc tér 15. szám alatti rendőrőrsöt. A Berzenczey utca, Tompa utca, Bokréta utca, Balázs Béla utca felől érkező szovjet páncélozott járművek közül többet megsemmisítettek a Wagner István vezette csoport egységei, majd az október 30-án bejelentett tűzszünet idején biztosították a környék lakosságának nyugalmát és élelmiszerrel való ellátását.

A harcokban elesett forradalmárok és ártatlan civilek a téren kaptak ideiglenes sírhantokat, melyeket a középen kialakított út mellett kétoldalt helyeztek el. November 4-én ismét fegyverropogástól volt hangos a Ferenc tér, három napig folyt itt, és a közeli utcákban az elkeseredett harc, újabb és újabb áldozatokat követelve.

Sírok a Ferenc téren 1956 őszén (Fotó: Fortepan)

A Ferenc tér az 1960-as évek elején (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A szabadságharc leverését követően a sírokat felszámolták és eltüntették a harcok nyomait. A tér egyik végén óvoda épült, időnként kisebb felújításokat is eszközöltek: az 1970-es években játszóteret építettek az egyik oldalon és egy emlékoszlopot is felavattak, mely Somogy megye ajándékaként jutott el a IX. kerületbe.

A rendszerváltozás után először lassan, majd egyre gyorsabban látványos változások tanúi lehettek az itt élők. A középső-ferencvárosi tömbrehabilitáció eredményeként (mely1986-ban kezdődött, majd kisebb szünet után 1992 óta tart) a téren álló többemeletes házak megújultak, a foghíjtelkeken modern lakóépületek emelkedtek, s egy szálloda is felépült.

A térrendezés a 2000-es években kapott lendületet, és több ütemben egy futópályával, játszóterekkel, díszkúttal, az 1895-ből fennmaradt és az eredeti tervek alapján felújított nyilvános WC-vel, s talán ami a legfontosabb: sok fával, bokorral és gondozott zöld területtel rendelkező közterület várja a kikapcsolódni vágyó lakókat. A díszítésre, csinosításra mindig akad hely, ennek szellemében avattak idén egy József Attila-szobrot (Pintér Attila alkotását) is.

A költőóriás bizonyára elcsodálkozna, ha gyermekkorának egyik legfontosabb helyét, a Ferenc teret ma meglátná. A babakocsikat toló kismamák, a fák alatt nyári hétvégenként komolyzenei koncertet hallgatók vagy a sakkozáshoz kialakított asztaloknál ülők remélhetőleg sosem szorulnak már arra, hogy valahonnan egy tyúkot szerezzenek és azt a téren legeltessék.

Nyitókép: A Ferenc tér – Bokréta utca sarka egy 1910 körüli képeslapon (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Vizualizări: 1

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor