Magyarországon a zenei oktatás intézményesítéséhez kalandos út vezetett. Sokáig a polgári családoknál magántanároktól kaphattak zenei oktatást az érdeklődők, az első zeneiskola Budán nyílt 1727-ben, ezenkívül volt még zeneoktatás Sárospatakon és debreceni kollégiumokban. A Pesti Énekiskola 1829-ben nyílt meg, 1834-ben pedig a Pest-Budai Hangászegyleti Zenede, 1840-ben pedig a Magyar Nemzeti Conservatorium alapítására adott hangversenyt Liszt Ferenc.
Látható, hogy a XIX. század közepére felerősödött az igény, hogy egy igényes, modern és magas szintű intézményesített zenei oktatást létesítsenek hazánkban. Az első törvényjavaslatot egy Zeneakadémia létesítésére 1871. október 8-án elvetette az országgyűlés és csak két év múlva, 1873. február 8-án fogadta el. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc óriási lendülettel és álmokkal vágtak bele az intézmény tervezésébe, 25 fős tanári karral szerették volna elkezdeni a tanítást, de az Európán végigsöprő nagy gazdasági váltság az egész ország anyagi helyzetét megrendítette.
Újabb két évet kellett várni, amíg 1875 márciusában megalakult az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia Liszt Ferenc elnökletével. Március 21-én Lisztet a Zeneakadémia elnökének nevezték ki, szeptember 2-án Erkel Ferencet igazgatóvá és rendes tanárrá, Volkmann Róbertet rendes, Ábrányi Kornélt rendkívüli tanárrá és titkárrá, Nikolits Sándort pedig segédtanárrá.
Liszt Ferenc az 1875. november 14-ei ünnepélyes megnyitón nem tudott részt venni, levélben köszöntötte Erkel Ferencet. Trefort Ágost közoktatási miniszter és több arisztokrata előkelőség tette tiszteletét az ünnepségen, ahol Erkel olvasta fel nyitóbeszédét, amelyet kisebb hangverseny követett, majd a himnusz eléneklésével zárult a program.
A Hal tér 1900-ban (ma Március 15-e tér) (Fotó: Fortepan/Képszám: 82466)
A Zeneakadémia végül összesen tehát öt tanárral és harmincnyolc növendékkel kezdte meg a működését november 15-én a Hal téri (ma Március 15.-e tér) tizenhat szobás bérházban. A Közoktatási Minisztérium bérelte a házat a Zeneakadémia számára, és egyúttal itt biztosítottak Liszt Ferencnek is lakhatást az épület első emeletén. Négy évig folyt itt a tanítás, majd 1879 őszén akkor már nyolcvannyolc növendékkel az Andrássy úti új háromemeletes palotába költözött az intézmény.
Ez a hely nem csupán nagyobb méretei által volt alkalmasabb az oktatásra, de elhelyezkedését tekintve reprezentatívabb, emellett a múzeumok és a Képzőművészeti Főiskola közelsége miatt a főváros kulturális csomópontjában is állt. Itt, az első emeleten kapott helyet Liszt Ferenc lakása, amely a mai napig is látogatható. Erkel Ferencnek szintén itt, a második emeleten biztosítottak lakhatást.
Az Andrássy úti palotában működött 1879-től a Zeneakadémia (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. május 12.)
A nagyobb tér lehetőséget adott több hallgató, több osztály és új szakok létesítésére is, ami egyúttal a tantestület létszámának növekedésével is járt. A zeneszerző és zongora tanszék mellett orgona, hegedű, gordonka, ének és karének szakok alakultak, az év záró műsoraiban a növendékek többek között a zeneszerző hallgatók műveit adták elő. 1886-ban Liszt Ferenc halálával, 1887-ben Erkel Ferenc nyugdíjba vonulásával lezárult a Zeneakadémia első korszaka, de az intézmény gyarapodása és fejlődése folyamatos volt.
Az 1900-as évek elejére kinőtte az Andrássy úti épületet, és szükség volt egy új, korszerűbb helyre. A terveket Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek készítették, és ez a palota volt az első, amely a Zeneakadémia számára épült, így minden felmerülő igényt képes volt kielégíteni, és a mai napig a magyar zenei élet fontos helyszíneként működik.
A Liszt Ferenc téri épületet 1907-ben avatták fel, Erdélyi Mór felvétele 1907-ből (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A mai Liszt Ferenc téri épület felavatása 1907. május 12-én történt, az ünnepségeket ötnapos koncertsorozattal kötötték össze. 1925-ben pedig, a fennállás jubileumi 50. évfordulójának alkalmából az intézet felvette Liszt Ferenc nevét, így a mai napig Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemként működik.
A Zeneakadémia, 1940-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 24145)
A Zeneakadémia az elmúlt 145 éves működése alatt olyan nagy tehetségeket nevelt ki, mint Doráti Antal, Vásáry Tamás, Ránki Dezső vagy Kocsis Zoltán. A zenei oktatásban egyaránt tartja fontosnak a magyar hagyományok és a jövő zenéjének megalkotását, méltón tekinthetünk tehát rá úgy, mint a zeneművészeti képzés magyar fellegvárára.
Nyitókép: A Zeneakadémia a Liszt Ferenc téren (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius