altmarius

cultură şi spiritualitate

A „virágok csatája” sem akadályozta meg a Városliget szirmokba borulását

2021. május 10. 17:27

Pest város kertészete 1867-ben, a Városligetben kezdte meg működését Fuchs Emil (1830-1896) irányításával. A növényházakat a Páva-szigeten alakították ki, ahol felügyelői házat is építettek. Fuchs Emil 35 évesen, 1865-ben váltotta a városi főkertészi hivatal élén Pecz Ármint, az állatkert parkjának tervezőjét. Gondozásba vette az elhanyagolt Városligetet, fasorokat és virágos területeket alakított ki. Munkája eredményeként jelentek meg a városligeti rondón (ismertebb nevén Köröndön) is az első virágágyások. A Körönd színpompás rózsakertje akkoriban a Liget egyik közismert látványossága volt.

virágok
A Nebbien Henrik irányításával 1817-ben elkezdett munkálatok során virágágyásokkal díszített, árnyas sétányokat alakítottak ki a városligeti tó partján (Josef Kuwasseg: Im Stadtwäldchen, kőnyomat, részlet, 1830-as évek)

A virágok kultusza hasonló méreteket öltött a 19. század második felében, mint napjainkban. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra felépült az Iparcsarnok, amely előtt kialakították az első nagyvárosi jellegű ligeti sétaparkot, látványos virágágyásokkal, szökőkúttal, zenepavilonnal. Magán a kiállításon önálló pavilonban kapott helyet a virág- és zöldségbemutató, mely szép sikert aratott. Ifjabb Emich Gusztáv zoológus kezdeményezésére ugyanebben az évben alakult meg az Országos Magyar Kertészeti Egyesület. A kertészeti kultúra fejlesztése jegyében az egyesület 1886-tól rendszeresen szervezett virágkiállításokat a Városligetben is.

A bécsi Prater Blumenkorsoinak mintájára a Városligetben is rendeztek látványos, tavaszi virágkorzókat. Első alkalommal 1893. május 20-án vonultak fel a ligeti korzón az arisztokrácia és ismert fővárosi személyiségek virággal gazdagon díszített fogatai. A Stefánia út két oldalán mintegy 35 ezer fős közönség gyűlt össze. Az elegáns úrihölgyek – külön látványosságként – az erre az alkalomra épített tribünökön foglaltak helyet. A Vasárnapi Újság így számolt be a rendkívüli eseményről: „A korcsolyacsarnok előtt húzódó félkörben állott fel a gyönyörűen díszített kocsik hosszú sora. Négy órakor a főrendező intésére megkezdődött a korzó. A kocsik lassú ügetésben haladtak egymás után a Stefánia úton az István útig, honnan visszafordultak és megkerülve az ártézi forrás környékét ismét visszatértek. Így ment ez a keringés másfél órán át szakadatlanul. Körülbelül 500 kocsi vett részt a korzóban. A hölgyek mind elegáns öltözékben foglaltak helyet, aranyos kosárkákkal, melyekből a virágokat szórták. A fővárosi élet ismert alakjait a közönség mindig megéljenezte, s a kedvelt művésznők fogatába szívesen dobálta az apró bokrétákat.”

A felvonulás este hat órakor ért véget, majd az Iparcsarnokban monstre hangversenyt tartottak, amelyre szintén nagyszámú közönség volt kíváncsi.

A következő év májusában megrendezett, második virágkorzó, a felvonulók és a nagy számú vegyes összetételű közönség viselkedése miatt botrányos jelenetekbe fulladt. Szépen földíszített kocsik, szép lovak, szép hölgyek ezúttal is megjelentek, de a kocsizók és a közönség közötti szellemi összhang nem alakult ki. A bajt az ünnepély fénypontja, a „virágok csatája” okozta. Az előre megbeszélt koreográfia szerint a kocsikból virágesőt szórtak a közönségre. Arra azonban nem számítottak, hogy a közönség bárdolatlanabb része ugyancsak elkezdi dobálni virággal a kocsikban ülőket. Mentől többször fordultak meg a kocsik, annál élénkebb és általánosabb lett a virágdobálás, majd elkezdték a kocsik virágait is letépdesni. A Magyar Szalon így tudósított a kibontakozó „virágcsatáról”: „A harmadik fordulónál már tíz helyen is áttörték a kordont, a tömeg beözönlött az elzárt térre, körülfogta a kocsikat, melyek ezentúl már cammogva, megrekedve, folytonos hahó között mozoghattak előre. Roppant tolongás kezdődött mindenfelé. A tömeg megrohanta a kocsikat, a virágdíszt, a kocsisok az ostorral, az inasok az üres virágos kosárral hasztalan csaptak a fosztogatók nyaka közé. A kocsik egy része nemsokára megkuszálva, összeborzolva menekült a korzóról; de csöbörből vederbe jutottak, mert a kordonon kívül hemzsegő tömegek láttak  virágfosztogatáshoz.”

Az 1894-es virágcsata valószínűleg a legjelentősebb összecsapás volt a Városligetet párhuzamosan használó különböző társadalmi csoportok, az úri osztály és a köznép között. Ám a virágfosztogatással végződő kocsifelvonulás nem szegte a szervezők kedvét. A következő évtizedekben újabb ötletekkel igyekeztek életben tartani a tavaszi virágkorzót. 1897-ben a budapesti sportegyletek rendeztek kerékpáros rendezvényt, amely mintegy 30 ezer nézőt vonzott. A virágokkal feldíszített kerékpárok felvonulását a Műcsarnok előtt katonazenekar játéka kísérte. 1904-ben a Budapesti Automobil Klub rendezett automobil virágkorzót.

A kalandos történetű virágkorzóknál békésebb hangulatú események voltak a Ligetben rendszeresen megrendezett kerti ünnepélyek és kertészeti kiállítások. 1904. május 3-án napsugaras, derűs időben nyílt meg a virágok kiállítása, melyet Ilsemann Keresztély (1850-1912), a főváros kertésze rendezett a   Műcsarnokban és környékén. A tavaszi virágkiállítás olyan nevezetes eseménynek számított, hogy megnyitására az épp a magyar fővárosban tartózkodó Ferenc József  is ellátogatott. Fogadására természetesen összegyűltek az előkelőségek: miniszterek, arisztokraták, az előkelő társaság hölgytagjai sorakoztak fel a király tiszteletére a Műcsarnok lépcsőjén. Miközben érdeklődéssel végignézte a kiállítást, számos kérdést intézett a főkertészhez, sőt, a Vasárnapi Újság tudósítója a szélesebb közönség számára is közreadhatta az alábbi királyi szavakat: – Szívesen jöttem el a kiállításra, mert a virágokat magam is nagyon szeretem!

Nem sokkal a Mezőgazdasági Múzeum ünnepélyes átadása előtt az egyik elkészült épületrészben és az előtte elterülő kertben nyílt meg 1906 májusában a húszéves Országos Magyar Kertészeti Egyesület jubileumi kiállítása. A korabeli tudósítások szerint változatosságával és tömérdek újdonságával becsületére vált az egyesületnek a virágbemutató. Tetszettek a látogatóknak a látványos virágkötészeti munkák is. Különleges kertészeti attrakciót is megtekinthettek az érdeklődők: korábban jégbe fagyasztott és frissen hajtatott májusi gyöngyvirágot, az úgynevezett jégcsíráktól a kifejlett illatos virágokig.

A 20. század elején elkezdődött a nemzetközi virágkiállítások napjainkig tartó sorozata is a Ligetben. A legnagyobb hazai kiállítási épületben, a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg 1910-ben a II. Nemzetközi Tavaszi Kertészeti Kiállítást. Ezen bemutatkozott a királyi várkertészet, a főváros margitszigeti kertészete és herceg Esterházy Miklós kismartoni kertészete mellett több szászországi kiállító is.

1912-ben az Auguszta tüdőbeteg-szanatórium javára rendeztek kerti ünnepélyt a városligeti Gerbaud-pavilonban. A jótékony célú eseményen megjelent a főhercegi pár, József főherceg és a szanatórium névadója, Auguszta főhercegnő is. Jelenlétük sok előkelőséget vonzott az egyébként is népszerű ligeti Gerbaud-ba. A megjelenteket csinos hölgyek igyekeztek rábírni minál több virág megvásárlására. A közönség, amellett, hogy jól szórakozott, a virágok megvásárlásával támogatta a tüdőbetegek gyógyítását.

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület a két világháború között is rendszeresen szervezett kiállításokat a Városligetben. 1938-ban tervpályázatot írtak ki egy állandó kiállítási helyre, ahol a kertészeti kiállításokat, gyümölcsbemutatókat meg tudják tartani. Az építkezés 1939 tavaszán indult, és az év második felében már fel is avatták a korszerű Virágkiállítási Pavilont. Ám a remek adottságú kertészeti kiállítóhely csak néhány évig működhetett. 1942-ben még itt nyílt meg a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete utolsó nagy kiállítása. 1944-ben azonban az épület bombatalálatot kapott és olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a háborút követően elbontották.

Természetesen nem csupán feldíszített kocsikon és kertészeti kiállításokon tűntek fel a virágok, hanem tavasztól késő őszig gyönyörködtették a látogatókat a szabadban, a Liget sétányain. A Városliget kertészeti aranykora az 1900-as évek elején köszöntött be. A harmadik jelentős budapesti főkertész, az 1912-1930 között működő Räde Károly (1864-1946) nevéhez fűződik a városligeti közpark 20. századi szerkezetének kialakítása. A jelentősen megnövekedett forgalom miatt kibővítette és átrendezte a Városliget közúti hálózatát és sétányait. Tágas, pihenésre alkalmas pázsitfelületeket létesített, játszótereket alakított ki a gyermekeknek. A látogatott helyekre szép látványt nyújtó tulipánfákat és díszalmafákat telepített. A park megújult arculata jól illett a Liget vidám, nyüzsgő élethez.

A második világháborút követő évtizedekben váltakozó intenzitással gondozták a Liget virágágyásait, de a 20. század elejének kertészeti aranykora egészen a legutóbbi időkig nem tért vissza. Az utolsó, átfogó kertépítészeti átalakítást a BNV elköltözése után, az 1970-es évek második felében valósította meg a Főkert. Nőtt a parkosított területek aránya, rendezték a Széchenyi Fürdő előkertjét is. A rondó állapota viszont az 1980-as évekre jelentősen leromlott. Eltűntek a virágágyások, helyükön egyszerű gyepes rét maradt.

Az utóbbi időben ismét kedvező változások tapasztalhatók. A Mezőgazdasági Múzeum felélesztette és gondosan ápolja a ligeti virágkiállítások 130 éves hagyományát. A Liget Projekt nyertes tájépítészeti tervpályáza növelte a kiültetett virágok mennyiségét az elmúlt években. Többek között egy látványos rózsakertet hoztak létre az Olof Palme Ház új főbejárata előtti területen. (x)

Vizualizări: 3

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

19. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor