A vadon élő emlősök nőstényei hosszabb életűek, mint a hímek

[Magyar lap]

2020.03.26.MTI

https://ng.hu/tudomany/2020/03/26/a-vadon-elo-emlosok-nostenyei-hos...

Egy új tanulmány szerint a vadon élő emlősfajok nőstény egyedei átlag 18,6 százalékkal élnek tovább, mint a hímek. Ennek okát kereste egy nemzetközi tudományos kutatócsapat.

Nőstény kanadai vadjuh bárányával (Ovis canadensis).

FORRÁS: DON & MELINDA CRAWFORD/EDUCATION IMAGES/UNIVERSAL IMAGES GROUP VIA GETTY IMAGES

Ez az eredmény jóval nagyobb eltérést mutat, mint amit korábbi tanulmányok találtak az embereknél, ahol a nők átlagosan 8 százalékkal élnek tovább a férfiaknál.
A tudósok úgy vélik, a vadon élő nőstény és hím állatok élettartama közötti különbség a nemekre jellemző tulajdonságok kombinációjától és a környezeti tényezőktől függ – olvasható a CNRS (Francia Tudományos Kutatási Központ) oldalán megjelent írásban.
Az emberi populációkban a nők tovább élnek a férfiaknál, ezt támasztja alá, hogy a 110 éven felüliek közül tíz emberből kilenc nő. A kutatók szerint ez a minta az első hiteles születési nyilvántartások megjelenése, a 18. század óta jellemzően megfigyelhető.
Az állatfajokkal kapcsolatban az adatok, köztük a vadon élő emlősök nagyszabású felméréseinek hiánya miatt eddig nem álltak rendelkezésre hasonló összegzések. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta a nemekre jellemző halálozást 101 vadon élő emlősfajnál.
Az elemzett populációk 60 százalékában a nőstények túlélték a hímeket, átlagosan 18,6 százalékkal.
Jean-Francois Lemaitre, a Lyoni Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint „a fajok élettartama és öregedése valószínűleg a környezeti viszonyok és a nemekre jellemző genetikai variációk kölcsönhatásától függ”.
A kutató a kanadai vadjuh példáját említette, amelynek különböző populációiról sok adat állt rendelkezésre. Ahol a természeti források folyamatosan elérhetők, kis különbség mutatkozott a nemek közötti élettartamban. Ám azokon a helyeken, ahol a tél különösen kegyetlen volt, a hímek sokkal rövidebb életűek voltak.
A hím kanadai vadjuhok nagyon sok energiát fordítanak a szexuális versenyre, a testtömegük növelésére, és valószínűleg érzékenyebbek a környezeti változásokra. Ezek a tulajdonságok tehát több energiájukat emésztik fel.
A kutatók ugyanakkor azt is megállapították, a hímek várható halálozása mindig magasabb, de a halálozási arány mindkét nemben nagyjából megegyezik az életkorral.

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint a férfiak és nők genetikai különbségei kulcsfontosságúak ezen a területen. Az emberek sejtjei nemtől függően különböző kromoszómákat tartalmaznak. A nőknek két X kromoszómájuk van, míg a férfiaknak X és Y. Az elmélet szerint a nőkben lévő extra X kromoszóma véd a káros mutációk ellen, és ez más fajokra is igaz.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerzője szerint egyértelmű, hogy a kromoszómák hatással vannak a nőstények élettartamára. Hozzáfűzte azonban, hogy a tanulmányban azt mutatták be, hogy a különbségek fajonként nagyon változóak, és ennek a változatosságnak a megmagyarázásához minden faktort figyelembe kell venni.