Az előző bejegyzésemben az Andrássy család történetét mutattam be röviden. 2016 novemberében – miután a Bükkben tett három napos lillafüredi kirándulásunk során megnéztük a Muhi Csata Emlékművét, az ónodi, a diósgyőri és a szarvaskői várakat, majd a bélapátfalvai ciszterci apátságot – hazafele útba ejtettük Tiszadobot, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnyugatibb fekvésű települése.
Tiszalúc felől közelítettük meg Tiszadobot, hiszen kíváncsi voltam a Tiszán átvezető pontonhídra, amin átkelni nagy élményt jelentett.
A faluba beérve ki van táblázva az út a kastély felé, bár mi azért egyszer sikeresen eltévedtünk. Az Alkotmány utcáról balra kell letérni a Bocskai utcába, ami kivezet egészen a kastélyig (címe: Tiszadob, Bocskai utca 59.). Elég nagy parkoló van kialakítva a gépjárműveknek, és a parkolásért nem kellett fizetni. Miután letettem a kocsit, elindultunk egy ösvényen az egykori gyermekváros elhanyagolt épületei között és rövidesen fel is bukkant az Andrássy kastély felújított, impozáns épülettömbje.
(Kép: http://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2015/12/08/kinyitotta-k...
A kastély építése
Tiszadobot Andrássy II. Mátyás szerezte meg, amikor feleségül vette Monoky Annát – az ősi Monoky család fiúsított tagját –, akinek családja Monoky János halálával 1643-ban fiúágon kihalt, így a Monoky javak egy része, köztük Tiszadob és Monok az Andrássyak tulajdonába került. A tiszadobi, romantikus stílusú Andrássy kastélyt idősebb gróf Andrássy Gyula – miniszterelnök, majd a Monarchia közös külügyminisztere – építtette 1880-1885 között, Meining Arthur építész tervei alapján. A terveket határozottan felügyelő grófot a Loire-menti kastélyok ihlették, amelyeket az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni száműzetése során látogatott meg.
(Kép: http://www.avorospostakocsi.hu/2010/06/30/a-tiszadobi-andrassy-kast...
1890-ben meghalt idősebb Andrássy Gyula, ekkorra a kastély már elkészült, a belső berendezés és a park kialakítása ifjabb Andrássy Gyulára maradt. 1892-ben a kastélyban született meg – egy nyári vendégeskedés idején – Andrássy Tivadar lánya, Katalin (Katinka), aki később gróf Károlyi Mihály felesége lett.
(Kép: http://www.forsterkozpont.hu/gyujtemenyek-magyar-epiteszeti-muzeum/...
Tivadar 1905-ben bekövetkezett halálát követően a tőketerebesi birtokot is ifjabb Andrássy Gyula kapta meg, és négy évvel később feleségül vette sógornőjét gróf Zichy Eleonórát. A tiszadobi kastély tornyait egyesek híres erdélyi épületekkel azonosítják, így a labirintusra néző északkeleti tornyot – melynek az aljába a könyvtár található – a vajdahunyadi vár Hímes-toronnyal azonosítják (nevezik Óratoronynak is), a délkeleti oldalon álló tornyot – aljában az ebédlővel – a Törcsvári kastély egyik tornya után Törcsvári-toronynak nevezik, míg az északnyugati tornyot – melynek aljában egykor a királyi, majd grófi hálószoba volt – a vajdahunyadi Nebojsza-toronnyal párosítják. Az U alaprajzú, saroktornyos épület délkeleti tornyához csatlakozik az egyetlen később épült rész, a zárterkély, melyet 1910-ben épített Möller István építész. Ebben az épületrészben alakították ki a kastély télikertjét, melyet Rippl-Rónai József tervezett szecessziós stílusban.
A kastély hányattatott sorsa
1918 őszén fegyveres forradalmárok törtek be a kastélyba, amelynek teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték, összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a festményeket és könyveket megsemmisítették vagy széthordták. A kastély nem heverte ki a barbár pusztítást, úgy tartják, hogy ifjabb Andrássy Gyula gróf többet nem is tért oda vissza. A második világháború végén román hadikórházat telepítettek a kastélyba, az elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. 1945-ben elvették a kastélyt az Andrássy családtól és állami tulajdonba került. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt a kastélyban, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek oda. 1950-től 2007-ig gyermekvárosként – a magyar gyermekvédelem nevelőiskolájaként, az elhagyott gyermekek menedékhelyeként – működött. Ekkor a gyermekváros Tiszadobon belül új, modern épületegyüttesbe költözött, és megkezdődött a kastély és a park teljes rekonstrukciója az Észak-Alföldi Operatív Program keretében, ami hosszú időn át zajlott, egészen 2015-ig.
Beléptünk a kastély előterébe
Az U alaprajzú kastélyépületnek a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata van, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. A kastély főhomlokzata a labirintusra néző északi oldal, a vendégek is az északra nyíló főbejáraton érkeztek, jelenleg azonban a délnyugati oldalról lehet bemenni a kastélyba.
A főbejárat fölötti színes ablakokon az Andrássyak címere látható, míg az előtér terméskő padlóburkolata közepén a márványmozaik oroszlán – a család címerállata – a hatalmat és az erőt jelképezi.
Innen indul a 2,7 méter széles, vörösmárvány lépcső a magasföldszintig, ahonnan gyönyörű, fafaragásos, háromkarú falépcső vezet tovább a felső emeletekre.
A lépcsőház-toronyból a magasföldszinten található fiókos dongaboltozatú nagyterembe, az egykori lovagterembe vagy bálterembe nagy, négyszárnyú, üvegezett ajtó vezet.
Lovagterem a magasföldszinten
A téglalap alaprajzú földszinti nagyterem (lovagterem) vagy hall – mely teremben található a pénztár is – északi falának közepén gótikus-reneszánsz kőkandalló áll, homlokán az Andrássy család jelmondatának felirata "Fidelitate et Fortitudine" (Hűséggel és bátorsággal!).
A kandalló körül a kastély aranykorában az Andrássy ősök portréi és gobelinek, valamint régi fegyverek, páncélok borították a falakat. Archív felvételek bizonyítják, hogy az egész kastély, de különösen a nagyterem falait és egész belső terét műkincsek sokasága díszítette, amiket 1918-ban a kastélyba betörő forradalmárok barbár módon megsemmisítettek. Ma csak nagyon kevés bútor imitálja szerényen az egykori díszes berendezést.
Az egykori lakosztályok és ifjabb Andrássy Gyula dolgozószobája
A nagyteremből ifjabb Andrássy Gyula dolgozószobájába léptünk, ahonnan balra indulva a Nebojsza-torony (északnyugati torony) aljában található grófi hálószoba mentünk.
(Kép: http://www.multkor.hu/lenyugozo-szazadfordulos-kepek-kastelyainkrol...
Ez a két szoba a kastély építése után a királyi vendéglakosztály nappalija és hálószobája volt, míg a királynői vendéglakosztály az első emeleten helyezkedett el, ahova a nappali helyiségből, majd később dolgozószobából lépcső vezetett fel, ami azonban már nincs meg.
Az emeleten volt a grófnéi lakosztály, a földszinti társasági termek felett. Az első emeleten a főfolyosó előteréből nyílt a Vörös-szalon – ahol egy színes csempekályha állt –, valamint a belőle nyíló toronyszoba, ahol Andrássy Katinka grófnő született. A Vörös-szalon mellett, az ebédlők felett vendégszobák sorakoztak. Sajnos csak a kastély alsó szintje van berendezve, az első emeleten egy festménykiállítást lehetett megnézni, valamint ott lettek kialakítva a mosdók is. A második emeleti szobák a kastélyba érkező vendégek számára fenntartott szobák voltak. A magasföldszinten a grófi hálószoba mellett a fürdőszoba és a kiszolgáló személyzet szobái, valamint a ruhatár voltak a kastély nyugati részében.
A nagyszalon
A grófi dolgozószobától kelet felé a 110 m2-es, L alakú gyűjteményes nagyszalonba léptünk, mely az Andrássyak idején zsúfolva volt értékes műkincsekkel és bútorokkal.
A szalon mennyezetét növénymotívumos gipszstukkó díszíti, falain alacsony lambéria fut körbe, déli falán nagyméretű, gazdagon faragott tölgyfaborítású kandalló, melyen szimmetrikusan egy-egy teljes páncélzat állt a XX. század elején.
A falakon két nagyméretű, figurális falikárpit, értékes festmények között pajzsok alá tett fegyverbokréták voltak láthatók, azonban ezek megsemmisültek. A szalonból két ajtó nyílt északi irányba a kettőserkélyre, ahol Andrássy Katalin emlékiratai szerint a délutáni teát szolgálták fel.
(Kép: http://www.avorospostakocsi.hu/2010/06/30/a-tiszadobi-andrassy-kast...
A zeneszalon és a könyvtár
A zeneszalonba egy négyszárnyú, spalettás ajtó vezet át a nagyszalonból keleti irányba. Mennyezetét gipszstukkó, falait alacsony, barnára lakkozott lambéria fedi. Innen nyílik a Hímes-torony (északkeleti torony) aljába rejtett kör alakú könyvtárszoba, ahol körben gyönyörű fa könyvespolcok kaptak helyet, melyek a mennyezetig érnek. Az egykori óriási könyvgyűjteményt az egész Andrássy család gazdagította, így felbecsülhetetlen volt az értéke. A beépített kandallónak nem volt kéménye, ugyanis a kastély falfűtéses volt.
A fekete ebédlő, a nagyebédlő és a télikert
A következő, keletre néző terem az úgynevezett fekete ebédlő, ahova a zeneszalonból kétszárnyú ajtó vezet.
A faburkolatba rejtve nyílt a tálalóba vezető ajtó, amely mellett, a sarokban színes csempekályha állt.
Innen a nagyebédlőben mentünk, majd az utolsó helyiség, amit megtekintettünk a télikert volt, amit 1910-ben utólag építettek a Törcsvári-toronyhoz (délkeleti torony) csatlakozva. Rippl-Rónai Józsefet 1897-ben bízta meg gróf Andrássy Tivadar a budai Duna-parti Andrássy-palota ebédlőjének teljes, szecessziós berendezésének megtervezésével. Ezeket a bútorokat és a porcelánokat Zichy Eleonóra ifjabb Andrássy Gyula tiszadobi kastélyába költöztette férje, Tivadar halálát követően. A télikert Rózsáskert című üvegablakát Róth Miksa készítette, azonban a gyermekváros működőse során az eredeti ablaküveg kitört – csak a két felső tábla maradt meg a bal oldalon –, így az ablakot a fellelhető források alapján 2002-ben rekonstruálták.
A mennyezetburkolat fényezett mahagóni fából készült, melynek közepén 4×3 méteres, színes, ólomba foglalt üveg-felülvilágító látható.
A kastély parkja
Miután végignéztük az összes termet, elhagytuk a kastélyt, majd az épületet megkerülve beváltottunk az északi oldalán kialakított – és a közelmúltban rendbe hozott – tiszafákkal határolt, középkori liliom rajzolatú bukszus labirintusba, melynek közepén Fadrusz János Lányszöktetés című szobra áll.
Valaha a kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét, mely nyolc hektár alapterületű és északról 500 hektáros, ősfás gazdasági erdő határolja. A labirintus legtávolabbi pontjáról fenséges látványt nyújtott a kastély felénk néző, északi főhomlokzata. Ha megnőnek a bokrok, még nagyobb élményt fog nyújtani a labirintusban való sétálás. Még egy kicsit időztünk a parkban, majd búcsút vettünk a kastélytól és elindultunk a parkoló felé.
Még több kép a tiszadobi Andrássy kastélyról a Studhist Facebook oldalán:https://www.facebook.com/studhist/
Végül egy videó a kastély történetéről és felújításáról:
Források és ajánlott oldalak:
http://www.forsterkozpont.hu/helyszinek/tiszadob-andrassy-kastely/905
http://kirandulastippek.hu/zemplen/tiszadob-andrassy-kastely
http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20161020-bemutatjuk-a-tisza...
http://www.avorospostakocsi.hu/2010/06/30/a-tiszadobi-andrassy-kast...
http://kialakito.blogspot.hu/2016/05/gyemant-bross-tiszaban-es-titk...
http://mult-kor.hu/20110609_andrassy_grof_tiszadobi_alomkastelyanak...
http://mandarchiv.hu/cikk/4617/Egy_evnyi_kastely_a_Tisza_oleleseben
http://docplayer.hu/3937920-Belsoepiteszeti-tervdokumentacio-a-tisz...
http://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2015/12/08/kinyitotta-k...
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius