cultură şi spiritualitate
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-rettenetes-nagy-pesti-arvizn...
A Margitsziget nem csupán kellemes közpark, pihenésre és feltöltődésre alkalmas felület a nagyvárosban, hanem az egyik történelmi emlékhelyünk is.
A ma már csak romjaiban látható domonkos kolostor volt IV. Béla királyunk utolsó lakóhelye, a templom pedig végső nyughelye. És nem csupán őt temették ide, hanem utódját és fiát V. Istvánt, és Béla egyik lányát, a későbbi Szent Margitot.
Ma is beleborzong az ember, ha végigjárja a romokat. Legalább egy órát, de annál többet is el lehet itt tölteni. Ha erre járok, képtelen vagyok megállni, hogy megérintsem a köveket, hogy végigsimítsak a megmaradt ódon falakon.
A Margitszigetet, pontosabban mostani, mesterségesen létrehozott sziget helyét, a korábbi 3 szigetet az XI-XII. században az Árpád-házi uralkodók vadászterületnek használták. Középkori források szerint Imre király itt rendezte be a rezidenciáját 1196 és 1204 között.
Még a 1200-as évek során további épületeket emeltek az egyik szigeten. A legnagyobb területű a Margit-romok néven ismert épületegyüttes, vagyis az egykori domonkosrendi templom és zárda romjai. A zárdát és a templomot IV. Béla építtette lánya, Margit számára az 1250-es években. Margit néhány évvel később tett fogadalmat, és korai haláláig itt élt, a szigeten, és is temették el.
A kolostor ezt követően még évszázadokig működött. Jelentősége Margit halála után a szentté avatással kapcsolatban tovább nőtt. Mivel még a királylány életében több csodás eseményről tudósítottak, életéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276-ban kezdődött vizsgálat és az arról írt jegyzőkönyvek. A Margit-legenda is ezek alapján íródott. A legendának több latin nyelvű változata készült, és az egyik magyar fordítást Ráskai Lea készítette, aki maga is a kolostor lakója volt, és több kódexet is leírt az 1510-es években.
Amikor a törökök betörtek Magyarországra, az apácák elmenekültek a szigetről, a zárda elnéptelenedett. Buda elfoglalása után a szigetet feldúlták a törökök, az épületeket katonai célokra használták, ezért azok tönkrementek, és Buda visszafoglalásakor, a 17. században már romokban álltak. Az épületek maradványaival a későbbiekben az emberek nem sokat foglalkoztak, bizonyára a növényzet is benőtte azokat, majd lassan betemette a föld. A sziget a Habsburg-családból kikerülő pihenőhelye lett.
Ám az 1838-as szörnyűséges pesti árvíz a szigeten is pusztítást végzett. A víz több mint két méter magasan borította, és miután az ár elvonult, egy méteres iszapréteg fedte a szigetet. Azonban pont a nagy árvíznek köszönhető, hogy romok előbukkantak. A hullámverés régi falmaradványokat hozott a felszínre, és a víz nyomán a templom alaprajza is kirajzolódott. A margitszigeti kolostortemplom hajóját 1838-ban tárták fel és az ásatás nyomán a legutolsó, XVI. századi állapotot ismerték meg a régészek.
„Toszt Károly nádori főkertész ugyanis ezt követően javította meg a töltéseket, az ehhez szükséges földet a szentély feletti föld megmozgatásával kívánta biztosítani. Ekkor kerültek elő a következő leletek: korona, gyűrű, pénz, aranyfoszlányok és gyöngyök. A dokumentálatlan, minden szakmaiságot mellőző feltárás első leírása is csupán néhány évvel később született: Luczenbacher János Margitsziget-írása (1847), majd Kubinyi Ferenc Margitsziget műemlékeivel foglalkozó tanulmánya (1861). Kubinyi Ferenc talán elsőként készített pontos felméréseket a domonkos romokról, majd írásba is foglalta tapasztalatait: 1861-ben a fő- és melléképület alapjait omladék borította, a falak magassága legalább három-négy láb volt, helyenként akár a három-négy ölt is elérte. A templom alapfalait letisztították, belülről kiásták, láthatóvá váltak a sarkaikból kiemelkedő faragott kőoszlopok. Kubinyi feltételezte, hogy a szentély alapfalai néhány lábbal magasabbak lehettek, ezeket Toszt hordatta le. A templomban talált sírok csontvázait ugyan Toszt főkertész később közös sírba temettette el, a sírmellékletek egy része kézen-közön elveszett (a koronát kivéve, amely ma is a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található). Meglepő módon, még a kevésbé mozgatható „tárgyak” sem voltak biztonságban.” - írja az Újkor.hu az első ásatásról.
Később több alkalommal is végeztek feltárási munkákat a Margit-romoknál, például 1914-ben, 1923-ban, 1937-ben, és 1958-tól.
- Itt az apácák konyhája, amott a betegház, emitt a négyszögletes udvart körülfutó árkádos folyosó, s ahol állunk: a kút, amelyből a vizet hordták a konyhába.
Az egyik ember, aki a romok közt dolgozott, beleszólt:
- Nincs ott kút kérem, nem is volt soha!
- Volt, csak maguk nem ott keresik, ahol kell – válaszolta Gárdonyi.
A vitára felfigyelt Lux Kálmán, aki a feltárást vezette. Az egyik embere mondta is neki, hogy itt egy úr azt állítja, azon a helyen ott kút volt. Lux Kálmán azt mondta Gárdonyinak:
- Egy kút nem tűnik el… Ha lett volna, akkor most itt volna.
Gárdonyi Géza tovább erősködött, hogy kút nélkül elképzelhetetlen egy apácazárda konyhája. A következőképp magyarázta Lux Kálmánnak:
-A sziget forrása messze van. A Duna vize nem alkalmas… S különben is, ki győzött volna annyi sok vizet összehordani egy klastromnyi apácának…
Amikor pedig Lux Kálmán megkérte, akkor mutassa meg, hol állt a kút, az író körülnézett, majd az egykori konyhaajtó feltételezett bejáratától 8 lépést tett az udvar felé, majd a lába elé mutatott, hogy ott. Meg is magyarázta, miért pont ott kellett lennie szerinte a kútnak.
- Nem lehetett máshol, mert ha a konyhaajtót a betegház ajtajával képzeletben összekötjük, máris megtaláljuk az apácák sétaútját. A sétaút mellett virágágyak voltak, s a folytatásukban, itt, ahol állok, pedig a kút.
Lux Kálmán elkezdett azon a helyen ásatni, Gárdonyi és a fia elbúcsúzott.
Két nap múlva a legenda szerint az író Lux Kálmántól, levelet kapott, amelyben ez állt:
„A betömött kút kőkarikáit három méter mélységben megtaláltuk. Az ön következtetése volt a helyes.”
Képek: MySecretBudapest, Fortepan
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius