altmarius

cultură şi spiritualitate

A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál

Írta: Viczián Zsófia
Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.

Van Pesten, a város egyik legkitüntetettebb helyén egy különös sziget. Nem, nem a Duna folyja körül, se más patak, hanem beton és száguldó autók. Híd nem vezet át a földjére, se zebra, megközelítése így ezer veszélyt tartogat. A szigetnek két őslakója van: Széchenyi István és Deák Ferenc, bronzszoborként tekintenek szét innen, kőből rakott magaslatukról, körülöttük évszázados fák. Helyben vagyunk: ez itt az egykori Roosevelt, újabban Széchenyi István tér.

És a téren Pest egyik legöregebbnek tartott fája, egy erősen megdőlt akác. Mondhatnánk, hogy idős kora ellenére jól tartja magát, de az igazság az, hogy már jó ideje támasztékok tartják inkább. A már eredetileg is – állítólag a folyton fújó dunai szél miatt – ferde törzsű növény az évek előrehaladtával egyre jobban megdőlt. Amikor a '80-as években elszáradt a felfelé nyúló ága, ellensúly sem maradt, ami fékezné ezt a folyamatot: mára szinte már lefeküdt a földre az öreg törzs, olyan, mint a Lánchídon emberemlékezet óta kolduló, hajlott hátú fejkendős asszony.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A Főkert, amely a terület gazdája, példásan gondoskodik az idős fáról. Néhány éve új mankója készült: két eltérő magasságban támasztották alá az ágakat, számoltak az oldalirányú erőkkel is. A rendszert többször lekezelt fagerendákból készítették, betontuskókba ágyazott gerendatartó vasakon áll. Még arra is gondjuk volt, hogy ne dörzsölődjön ki a törzs, ezért az érintkezési pontokon 3 cm vastag védőréteget építettek be. Egyszóval rajtuk már nem fog múlni, meddig él még a Széchenyi téren az akác.

Igen ám, de mióta is áll itt ez a fa? Ezzel kapcsolatban többféle adatot is találhatunk. Az akácot tavaly az Év Fája versenyre benevezett Belvárosi Szabadegyetem Egyesület (pontosabban az őket információval ellátó Főkert) szerint a fa 227 éves. „Egyidős a francia forradalommal. Közelről látta Ferenc József koronázását. Öregebb a Lánchídnál, a Magyar Tudományos Akadémia épületénél és a Gresham Palotánál – régebb óta áll itt, mint a környezetében lévő bármely épület.” Egy másik forrás azt is tudni véli, hogy „a jelenlegi Nyugati pályaudvar környékén álló Schulek-féle faiskolából származik, az akkori Duna-partra telepített, Pest első fasorának utolsó, még élő tagja”. Széchenyi az árnyékába húzódott egyeztetni Clark Ádámmal, Ybl Miklósa  törzsének támaszkodott, mikor az Akadémia építésén munkálkodott, Ferenc József a lombja felé suhintotta kardját, mikoron 1867-ben királlyá koronázták – meglódult az ember fantáziája, na.

Milyen szép volna így! De azért gyanút fogtam, hogy talán mégse… Azt hiszem, nincs még egy fa, amelynek a helyzete ennyire jól dokumentált volna, hiszen a környező épületekről, beleértve a Lánchidat is, már a fotózás kezdeteitől készültek képek, képeslapok. És sajnos az a helyzet, hogy nincs rajtuk ez a fa. Mármint az 1867-es koronázás előtti képeken, de még utána sem egy ideig, mert akkor a térnek ezen a részén egyáltalán semmilyen növény nem volt, csak a vármegyék és szabad királyi városok által összehordott anyaföldből emelt koronázódomb. Klösz György 1875-ös fotóján még konflisok álldogálnak a helyén (lásd az alábbi fotót).

Az akác a harmincas években (fent) és a hetvenes években (lent)

De azért csüggedésre semmi ok! Egy 1930-as képeslapon már tekintélyes törzsű akácfaként szerepel, nem is beszélve a hetvenes évekről, amikor még támaszték nélkül állt a budapesti szmogban. Ha nem is 227 éves, azért nagyjából 120 így is megvan, és ez is tiszteletre méltó teljesítmény egy ilyen frekventált helyen két világháború és számtalan építkezés után.

A Széchenyi tér a következő években, ha minden igaz, újra átalakítás előtt áll: a látványtervek szerint birtokba vehetik majd a sétáló városiak, a bámészkodó turisták is (akik már így is kitapostak egy széles ösvényt mellette, a Bazilikától induló Zrínyi utca természetes meghosszabbításaként a Lánchíd irányába). Az öreg akácfára remélhetőleg derűs nyugdíjas évek várnak, itt, a város közepén.   

Vizualizări: 3

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

206 state 

(ultimul: Ciad)

Numar de steaguri: 270

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 36

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, UngariaSpania,, Marea Britanie,)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  Canada,  )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

20 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4.ANTICARIAT UNU

https://www.anticariat-unu.ro/wishlist

5. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

6. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

7. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

8. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12.CONTRAMUNDUM

https://contramundum.ro/cart/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15.OKAZII

https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT URSU

https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home

19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS

http://www.teora.ro/cgi-bin/teora/romania/mbshop.cgi?database=09&action=view_product&productID=%20889&category=01

20. BOOKS EXPRESS

https://www.books-express.ro/search?q=national+geographic+traveler

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23.LIBREX

https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/

25. LIBRIS

https://www.libris.ro/account/myWishlist

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

32. F.N.S.A

https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2023   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor