altmarius

cultură şi spiritualitate

A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete

Írta: Bodó Péter
A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.

Az Országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben – az úgynevezett millenniumi törvényben – határozott a Szépművészeti Múzeum alapításáról és annak Budapest egy alkalmas helyén épület emeléséről. A Városliget nyugati felére esett a választás, ugyanis az ekkorra kiépült Andrássy út egy méltó lezárást kívánt. A korábban ott álló, a Feszty-körkép bemutatására szolgáló Rotunda egyrészt nem volt elég monumentális, másrészt pedig ekkoriban üresen állt, hiszen A magyarok bejövetele akkora sikert aratott, hogy Nyugat-Európába vitték többéves körútra. A területet a székesfőváros átadta az államnak, a tizenhatszög alaprajzú épületet pedig lebontották.

A Feszty-körkép bemutatására szolgáló Rotunda (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.112.)

Wekerle Sándor miniszterelnök Kammerer Ernő jogász-történészt tette meg a Szépművészeti Múzeum ügyeinek kormánybiztosává, az általa vezetett bizottság pedig 1898. szeptember 14-én pályázatot hirdetett az új épület megtervezésére. Az 1899. március 1-i határidőig kilenc pályamű érkezett be, a tíz nappal később tartott eredményhirdetésen pedig Pecz Samu munkáját jutalmazták első díjjal. A második helyezett Schickedanz Albert – Herzog Fülöp közös terve, a harmadik pedig Árkay Aladár lett.

Schickedanz Albert portréja az 1880-as évek végén (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1888. május 27.)

Ennek ellenére a részlettervek kidolgozásával Schickedanzékat bízták meg, mert elképzelésük jobban illeszkedett az – egyébként saját maguk által kialakított – környezetbe. Ugyanis ők tervezték a téren ekkor már álló Műcsarnokot és az épülőfélben lévő Millenniumi emlékművet is. Ezekhez hasonlóan a múzeum előépületét is klasszicizáló stílusban tartották, mely a tér felől nézve jórészt eltakarja a nagyobb, neoreneszánsz tömböt. Ráadásul Schickedanz már 1894 óta részt vett a tervpályázat előkészítésében: Kammererrel közösen ők mérték fel a szükséges igényeket, amelyek alapján egyáltalán ki lehetett írni a megmérettetést.

A Műcsarnok 1896 óta áll a Hősök terén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építési engedélyt 1900. március 1-jén kapták meg a Fővárosi Tanácstól, a kivitelezők pedig július 17-én vonultak fel a helyszínre. Az építkezés két részben folyt: előbb a hátsó, nagyobb szárnyat építették fel 1902 végére, csak ezután kezdtek neki az előépületnek, melyet 1906 őszére fejeztek be. Ünnepélyes felavatását a király jelenlétében december 1-jén tartották, a nagyközönség számára pedig négy nappal később nyitották meg.

A Szépművészeti Múzeum nem sokkal az átadása után, 1906-ban (Forrás Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.113)

Az épület valóban a művészet temploma lett, hiszen a Hősök tere felé néző előépület három görög templomból áll, melyeket alacsonyabb, oszlopsoros szárnyak kötnek össze. A középső templom nyújtja a legismerősebb látványt, hiszen itt nyílik a főbejárata, melyhez 24 fokos, széles lépcsőn jutunk fel. A vájatolt törzsű, korinthoszi fejezetű, oszlopok háromszögű timpanont tartanak, melyben az olümpiai Zeusz-templom szoborcsoportjának másolata látható. Schickedanz sokkal gazdagabb szobrászati díszítést álmodott meg: a homlokzati vakablakokba és a homlokzat tetejére is szobrok sorát, a hátsó épület két alacsony tornyára pedig egy-egy kétlovas diadalszekeret tervezett, melyek azonban az anyagiak hiányában sajnos nem valósulhattak meg.

Schickedanz Albert festményén látható a gazdag szobrászati díszítés (Forrás: Schickedanz Albert 1846-1915. Kiállítási katalógus, 1996)

A hátsó, emeletes tömb neoreneszánsz stílusát a szimmetria jellemzi: északi, az Állatkert felé néző oldalának közepe és két széle is enyhén előrelép – úgynevezett rizalitok alakulnak ki. A középső szélesebb és magasabb is, de díszítése alapvonalaiban megegyezik a sarokrizalitokkal: emeletének szélein oszloppárok állnak, közöttük díszes keretezésű ablakok kaptak helyet. Míg azonban a középrizalit valódi ablakokkal büszkélkedhet, a sarkokon csak vakablakok tölti ki a falfelületet.

Az Állatkert felé néző, hátsó homlokzat középrizalitja (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az ablaknyílások a földszinten és az emeleten is félkörívben záródnak, az emeleten falipillérek (pilaszterek) választják el őket. A függőleges tagolásnál még erősebb a vízszintes: a két szint között övpárkány húzódik, alatta a kváderköveket imitáló vakolatkiképzés sokkal plasztikusabb, az emeleten viszont játékosabb, ugyanis a pilaszterek fejezetének vonalában puttókkal és füzérekkel díszített frízben gyönyörködhet a szem.

A Dózsa György úti homlokzat (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A tömb két oldalhomlokzata is nagyrészt azonos kiképzésű: a földszinten egyenes, az emeleten pedig félköríves záródású ablakok sorakoznak. Különbség viszont, hogy az emeleti ablakok a nyugati (Dózsa György úti) oldalon valójában csak vakablakok, vagyis falifülkék, melynek boltívét kagylók tölti ki. A homlokzat közepén egy oldalbejárat is nyílik, ennek párjaként a keleti oldalon egy rövid erkély jelenik meg.

Az épület földszinti és emeleti alaprajza (Forrás: Schickedanz Albert 1846-1915. Kiállítási katalógus, 1996)

A művészet temploma azért is, mert belsejét a nagy belmagasságú, hatalmas csarnokok határozzák meg. A főbejárat egy kisebb előtér közbeiktatásával a téglalap alaprajzú Márványcsarnokba vezet, ahonnan egyenesen továbbhaladva a Reneszánsz csarnokba jutunk. Ez már a hátsó tömb része és tulajdonképpen egy téglalap alaprajzú, fedett udvar, amit a földszinten árkádsor, az emeleten pedig oszlopos körfolyosó vesz körül. Ettől balra a néhány évvel ezelőtt gyönyörűen felújított Román csarnok nyílik, jobbra pedig a Barokk csarnok található. Ezek is téglalap alaprajzúak, de hosszirányuk merőleges a Reneszánsz csarnokra.

A Márványcsarnok (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az előépület két szélső temploma is egy-egy nagyobb termet rejt: a bal oldalit ión, a jobb oldalit dór teremnek nevezik a mennyezetet tartó oszloprendek után. A Reneszánsz csarnok mögött, az épület középtengelyének végében a szintén jelentős Michelangelo-terem található. Utóbbi már a kisebb, hivatali helyiségek és raktárak sorába illeszkedik – pontosabban azt töri meg –, melyek a hátsó tömb külső oldalain futnak és veszik körbe a Román, illetve a Barokk csarnokot. E két csarnok – a Reneszánsszal egyetemben – tulajdonképpen fedett udvaroknak is tekinthetők, hiszen saját tetőszerkezetük van. A nagy alapterületű múzeumnak vannak azonban nyitott udvarai is, melyek a mai látogatók előtt mégis zárva vannak: az előépület három temploma között helyezkednek el és eredetileg lapidáriumnak, azaz kőtárnak szánták őket.

A Reneszánsz csarnokot is falfestményekkel díszítve képzelte el a tervező (Forrás: Schickedanz Albert 1846-1915. Kiállítási katalógus, 1996)

Száztizenöt évvel ezelőtt az első látogatók a nagyméretű csarnokokban híres szobrok gipsz másolatait csodálhatták meg és az előépület kisebb termeiben is plasztikákat állítottak ki. A festmények a hátsó tömb emeletén lévő, felülvilágítós kiállítótermek falain függtek (műtárgyvédelmi okokból a felülvilágítókat utólag besötétítették). Ha a Márványcsarnok bal oldalán emelkedő lépcsőn mentek fel, akkor a körfolyosóról a XIX. századi (vagyis akkoriban modern) alkotásokat bemutató teremsorba léphettek be, míg a jobb oldali lépcső a középkori, reneszánsz és barokk képekhez vitt közelebb. Ezeken kívül kisebb kabinetekben is folytatódott a kiállítás, melyek fölé a nyugati szárnyban egy második, alacsony emeletet is beépítettek. A középtengely vége a legmagasabb szakasza az épületnek, hiszen a Michelangelo-terem fölött két emelet is nyílik: az elsőn a tervezőről elnevezett Schickedanz-terem található, a második emelet kiállítóterébe pedig a történelmi képcsarnok műdarabjait szánták.

Az (eredetileg) felülvilágítós kiállítótermek (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Schickedanz Albert tervei szerint a látogatók nemcsak a műalkotásokban, de a belső falfestésben is gyönyörködhettek volna. Festőművész is lévén számos színes vázlatot készített a belső terek kifestésére, de azok csak az ión és a dór termekben, valamint a Barokk csarnokban valósultak meg. A Reneszánsz csarnok kifestésére Lotz Károlyt kérte meg, de a művész 1904-ben bekövetkezett halála miatt végül Kovács József rajztanár készítette el a művész- és mecénás portrékat, Schickedanz maga pedig a boltozat homorlatait látta el díszítőfestéssel. Sajnos ma már ezek sem láthatók, mert a második világháború során megsemmisültek.

A kiállítóterek festésterve (Forrás: Schickedanz Albert 1846-1915. Kiállítási katalógus, 1996)

Az épület kimagaslóan legszebb tere a többéves restaurálás eredményeként 2018-ra helyreállított Román csarnok. Ide a freiburgi dóm Aranykapujának gipsz másolatán át léphettek be a látogatók, és az egész csarnok is a román kori bazilikák stílusát idézte: oszlop- és pillérsor tagolja háromhajóssá, falait pedig gazdag növényi és figurális elemekből álló díszítőfestés borítja. Schickedanz tervei nyomán Reissmann Károly Miksa és Glaser János életfákat, griff- és sárkány alakokat, a halhatatlanságot jelentő pávákat, állatövi jegyeket, valamint címereket is festettek a falakra és a boltozatokra. E szakrális jellegű tér igazán méltó a Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteményéhez, egyúttal remekül kifejezi, hogy az épület a művészet temploma.

A gyönyörű Román csarnok (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A nyitóképen: A Szépművészeti Múzeum a Hősök teréről nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vizualizări: 3

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

203 state 

(ultimul: Cabo Verde)

Numar de steaguri: 265

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 39

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. PALATUL VECHITURILOR

https://www.palatulvechiturilor.ro/carti

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA CASA CĂRȚII

https://www.casacartii.ro/editura/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/edituri/polirom/?utm_source=Newsletter%20T%C3%A2rgul%20C%C4%83r%C8%9Bii&utm_medium=email&utm_campaign=Reduceri%20Polirom%20de%20p%C3%A2n%C4%83%20la%2090%.%20Lectura%20te%20binedispune!

25. DAFFY'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2022   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor