Illusztráció: Wikipedia

Az új oktatási központ székhelyét Mátyás király jelölte ki, akinek meglepő módon választása Pozsonyra esett. Míg Európa legrégebbi egyetemei, úgymint Bologna, Sorbonne, Oxford már a 12-13. században megalakultak, addig az első magyar egyetem felállítására I. Nagy Lajos uralkodásáig várni kellett. Anjou Lajos volt az első uralkodó, aki nyugat-európai szintre kívánta emelni a magyar művelődést.

1367-ben a pécsi püspök javaslatára az első magyar egyetemet nem Budán, hanem Pécsen hozták létre. A bolognai mintára szerveződött egyetem minden karral rendelkezett, kivéve teológiával. Az egyetem működéséről, oktatóiról, színvonaláról igen keveset tudunk, annyi azonban biztosnak látszik, hogy Lajos halálát követően az egyetem hanyatlásnak indult és szép lassan megszűnt.

Néhány évtizeddel később Luxemburgi Zsigmond is megpróbálkozott az egyetemalapítással. 1395-ben Óbudán állított fel egyetemet, de ez szintén kérészéletűnek bizonyult.

Az újabb kísérlet Mátyás király nevéhez fűződik. 1465. május 29-én II. Pál pápa egy magyar egyetem felállításával bízta meg Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt. Az új oktatási központ székhelyét Mátyás király jelölte ki, akinek meglepő módon választása Pozsonyra esett. A rendelkezésre álló források szerint azért nem Buda lett a székhely, mert oda Európa-szerte egyedülálló egyetemi komplexumot szánt.

Vitéz János védnöksége alatt 1467-ben avatták fel a pozsonyi egyetemet, ahová nemzetközi szinten elismert professzorokat is meghívtak. Érdekes módon az egyetem mégsem vált közkedvelt oktatási központtá. A magyar nemesek és egyházfiak továbbra is Bolognába, Padovába és a közeli Prágába jártak tanulni.

Vitéz János halála után a pozsonyi egyetem az enyészetté vált; ezúttal sem sikerült egy hosszútávon jól működő oktatási intézményt létrehozni.