A Ferenc körúton, melyet eredetileg Malom utcának hívtak, az 1880-as évek közepétől kezdték a jobbára kétszintes, klasszicista stílusban épült házakat és a közöttük még nagy számban található kisebb gyárakat, műhelyeket felváltani azok a sokemeletes bérházak, melyek a Nagykörút egységes képét a mai napig meghatározzák.
A körút és egy-egy keresztező út vagy utca sarkán általában nagyobb alapterületű és homlokzatát tekintve részletgazdagabb épület látványa emelte az összhatást. Ilyen épület volt a Ferenc körút 46. alatt, az Üllői út sarkán 1890-ben elkészült bérház is. Tervezője és egyben tulajdonosa a Hubert József és Móry Károly alkotta építészpáros volt.
Nevükhöz számos budapesti bérház, főúri palota, vidéki kastély, állami középület terve fűződik. Ifjabb Dréher Antal sörgyáros palotája a Kossuth Lajos utcában, dr. Heinrich Kálmán, a Rác Fürdő igazgatójának háza a Döbrentei utca 6. szám alatt vagy éppen Fülöp István palotája a Dob utca – Vörösmarty utca sarkán bizonyítja, hogy két, a historizáló stílusokban igencsak jártas tervező álmodott szép házat a Ferenc körút utolsó telkére, szemben az akkor Mária Terézia laktanyának hívott hatalmas épülettel.
Az Üllői út – Ferenc körút sarka 1900 körül, háttérben az Iparművészeti Múzeum, elől a Ferenc körút 46., majd az Üllői út 41. és 39. (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A Ferenc körút 46. négyemeletes, több kupolás, igazi előkelő bérház volt. Az Üllői úti rövid front földszintjén egy bizonyos Preisich Mór szabómester üzlete és raktára működött. A Ferenc körúti oldalon volt azonban az igazi attrakció. A homlokzati síkból négy aprólékosan megmunkált oszlop ugrott ki, a főbejárat kovácsoltvas kapuja fölött antik hatású épületdíszek voltak láthatók. A lényeg mégis a falakon belül várta a vendégeket: egy kávéház, mely természetesen már az eredeti tervlapokon is ott szerepelt.
1890-ben egy bizonyos Kereszty Aurél nyitotta meg vendéglátó helyét, a következő évben pedig a budapesti kávésok egyik legkiválóbbja, Gebauer József vette át az üzletet. A korabeli napilapokban az alábbi hirdetést jelentette meg, mely egyfelől szaktársainak példát adott abból, hogyan kell a közönséget megszólítani, másfelől a szolgáltatások rövid, de velős listája garanciát jelentett a színvonalra: „Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy Ferenc körút 46. sz. és az Üllői út sarkán a modem felfogás minden kívánalmainak megfelelő fényes és a legnagyobb kényelemmel berendezett kávéházat nyitottam KÖRÚTI KÁVÉHÁZ cím alatt, melyet szombaton , október hó 3-án fogok megnyitni. A legjobb amerikai tekeasztalok a t. c. vendégek rendelkezésére állnak, számos bel- és külföldi újságot állandóan tartok. Kiváló minőségű italokról gondoskodva van. Számos látogatásért esd mély tisztelettel!”
Villamos a József körút – Üllői út találkozásánál, háttérben a Ferenc körút 46. (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.07.109)
A Nagykörút az Üllői útnál, jobbra a Ferenc körút 46. (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A kávéház a századfordulón a ferencvárosi sportélet, főleg a labdarúgás egyik fontos szervezőpontja lett. Az FTC alapítói gyakran jártak ide, hogy az egyesület létrehozataláról vitatkozzannak. Köztük Gabrovitz Kornél vitte leggyakrabban a szót, ami valószínűleg Gebauer Stefániának, a tulajdonos egyik leányának imponálhatott is. A szervezkedésnek egyfelől a legnépszerűbb egyesület születése volt az eredménye 1899-ben, másfelől Stefánia és Kornél házasságkötése.
Akár a családi érintettség volt az ok, akár nem, de a klub szervezőirodája is a kávéházban működött évekig, sőt a legenda szerint a legelső pályán használt kapufákat is itt tárolták, amikor éppen nem volt rájuk szükség. 1909-ben Gebauer József Budára tette át székhelyét, eladta az üzemeltetés jogát Rapszky Zsigmondnak, aki viszont addig az Erzsébet-híd kávéház tulajdonosa volt a Döbrentei téren. Egy évtizeddel később már nem elsősorban a kávézás szerelmesei keresték fel az épületet, hanem az édességre vágyók. A Stühmer Csokoládégyár nyitott mintaboltot 1925-ben, a berendezést és a belsőépítészeti kiképzést Kende Ferenc tervei alapján készítették.
A Tér és Forma 1929. júniusi számában megjelent fotó a mintaboltról
Képzeletben tegyünk néhány lépést az Üllői úton a Kálvin tér irányába, mert a mai Hőgyes Endre (akkor Rákos) utca sarkán állt egy kétszintes ház, ahol a különböző betegségek ellenszerei mellett a túlzott étel- és italfogyasztástól szenvedő polgár kaphatott gyógyírt. 1847-ben Ivanovics Alajos az Angyalhoz címzett patikája nyílt meg ebben a házban. 1869-ben Baier Arnold gyógyszerész a házat megvette és Gottgeb Antal tervei alapján átalakíttatta. Az épület sarki homlokzatán hatalmas feliratok és egy egész alakos szobor jelezte az angyali jelenlétet.
Baier Arnold köhögés és rekedtség elleni cukorkáival, illetve hashajtószereivel hamarosan hírnevet szerzett magának Budapesten. Fia talán még nagyobb sikereket könyvelhetett el, mert saját gyártmányai közül a Purgo nevű készítmény csokoládéízű változata iránt olyan nagy lett az érdeklődés, hogy egész gyárat alapíthatott a megrendelésektől ösztönözve. 1902-ben Bayer Dezső (az említett fiú, aki doktori címmel is rendelkezett és a nevét is másként írta, mint apja) megvásárolta a Ferenc körút 46. és az Angyal Gyógyszertár között álló egyemeletes kis házat, hogy az egyre nagyobb forgalmat bonyolító vállalkozásának megfelelő teret biztosítson.
A Purgo Gyár olyan ismert és keresett lett, hogy a Nyitra vármegyei Szakolcán is nyílt egy Bayer-féle üzem, az emésztést elősegítő tabletták pedig Európa szinte minden országában, sőt, Észak- és Dél-Amerikában is kaphatók voltak. A cég egészen a II. világháborús ostromig működött.
Az Angyal Gyógyszertár az Üllői út – Hőgyes Endre utca sarkán (Forrás: Tolnai Világlapja, 1908. március 22.)
A Purgo gyár udvara (Forrás: Tolnai Világlapja, 1908. március 22.)
Kép a gyógyszergyártásról (Forrás: Tolnai Világlapja, 1908. március 22.)
1944-1945 telén ugyan több helyen is megsérült a három ház a harcokban, de ekkor még sikerült többé-kevésbé helyreállítani. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején azonban olyan károkat szenvedtek, melyek megpecsételték a sorsukat. A szovjet tankok belövései lehetetlenné tették az újjáépítést.
Szovjet katonák a József körúton 1945 januárjában, háttérben a három ház és az Iparművészeti Múzeum (Fotó: Fortepan/Képszám: 32051)
Az Üllői út - Ferenc körút sarka, balra a teljesen szétlőtt Ferenc körút 46. (Fotó: Fortepan/Képszám: 39833)
1957-ben elbontották a házakat, a helyükön pedig egy nagy alapterületű épület emelkedett 1959-ben, mely azóta is viseli a Lottóház feliratot. Ez azonban már egy másik történet, az egykori kávéház emlékét képeslapok, fotók és sporttörténeti feljegyzések őrzik, az Angyal Gyógyszertár berendezését pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.
A Lottóház 1966-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 118192)
A Lottóház és előtte az Angyal István Park 2014-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Nyitókép: Az Üllői út – Ferenc körút sarka 1900 körül, háttérben az Iparművészeti Múzteum, elől a Ferenc körút 46., majd az Üllői út 41. és 39. (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius