Fotó: Profimedia

A tanulmányban ausztrál, amerikai és brit tudósok egy csoportja az óceán nitrogénszintjét hasonlította össze az Indiai-óceán Afrika és Indonézia közötti részén fekvő tucatnyi sziget környékén.

A Chagos-szigetcsoport hat szigetén élnek patkányok, további hat szigeten azonban nem. Andrew Hoey, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint ennél alkalmasabb helyszínt és körülményeket nem is találhattak volna a kutatáshoz.

A kutatás eredményei szerint a madárvilág kulcsfontosságú a korallok egészsége szempontjából, mivel a madarak nitrogéntartalmú ürüléke rendkívül hasznos a korallok és a környező ökoszisztéma számára. A patkányok azonban felfalják a fiókákat és a tojásokat, ezzel megzavarják a természetes táplálékláncot.

A kutatás megállapította, hogy a tengeri madarak populációja 760-szor nagyobb azokon a szigeteken, ahol nem élnek patkányok, e szigetek környékén a nitrogénszint is 250-szer nagyobb hektáronként, mint ahol patkányok pusztítanak. A patkánymentes szigetek környékén ezért a korallok is egészségesebbek.

Ausztráliában az őshonos madárvilágot és vadvilágot súlyosan károsították a behurcolt invaziv fajok, köztük a patkányok. A tanulmány szerzői szerint a környezetvédelemben prioritást kellene kapnia a szigeteken elszaporodott patkányok kiirtásának.

Hoey emlékeztetett arra, hogy az Antarktisz közelében, a Macquarie-szigeten sikeresen, a környezet és más fajok veszélyeztetése nélkül kiirtották már a patkányokat és a rókákat a madárvilág védelmében.

A kutatást 2015-ben végezték a Chagos-szigetcsoporton és környékén. 2016-ban a szokatlanul meleg víz okozta tömeges korallpusztulás a szigetek környékét is elérte, és a korallzátonyok mérete 75 százalékkal csökkent. A kutatók szerint a patkánymentes szigetek környéke ellenállóbbnak bizonyulhatott a pusztulással szemben, ugyanis a madarak ürülékében lévő foszfor javítja a korallok melegtűrő képességét.