A fekete bég

[Magyar lap]

írta: Cabe Ferrant

http://magyar-bajnok.blog.hu/2017/10/16/a_fekete_beg_338?token=e637...

Különös kor volt az… Úgy volt béke az országban, hogy szinte folyamatosan harci cselekmények zajlottak. A határmenti települések lakói soha nem lehetettek biztosak abban, ki követel tőlük adót másnap. Ennek a fura békességnek – és az ezt követő tizenöt éves háborúnak – volt gyermeke, hőse, a híres-neves fekete bég, a törökverő Nádasdy Ferenc.

Sárváron, 1555. október 6-án született, nem akármilyen családban. Apja, Nádasdy Tamás, az ország nádora – és nem mellesleg egyik leggazdagabb földesura, neves politikusa, kiváló hadvezére – volt. Édesanyja, Kanizsai Orsolya neve szintén ismerősen cseng, Kanizsai Dorottyának, a mohácsi csata halottjait eltemettető nagyasszonynak volt az unokahúga. Nádasdy nősülni is okosan nősült, a kor egyik leghíresebb szépségét, a nem mellesleg kőgazdag Báthory család leányát, Erzsébetet vette nőül. A családi vagyon és a később csejtei rémként elhíresült széplány hozománya együttesen az ország egyik leggazdagabb főurává tette.

Apja a török elleni harcot hagyományozta örökségként a fiára, de az érdeklődő ifjú elleste a művészetet, tudományt pártoló bőkezű mecénás szerepét is. Herczeg Ferenc így írt róla:

„A fekete bég sereget tartott a maga zsoldján, amely sűrűn csapott át a török végekre fejeket szedni. A száguldozásokat Nádasdy uram maga vezette, és ahol a hadizászlóit meghordozta, ott ámulatot keltett a mindent mérő vitézségével, és rémületet a kegyetlenségével. És bár a mezei munka (portyázás) volt az úri kedvtelése, ezért sok más mesterségben is jeleskedett. Szerette a lantosokat és a képírókat, csuda tulipánokat és óriás barackokat növesztett kertjében, idegen nyelveket tanult, külhoni tudósokkal levelezgetett, aranyon vásárolta a szép könyveket, és Sárváron könyvsajtót tartott. Az urasága dúsabb volt a bécsi királyénál…”

Még csak huszonhárom esztendős, mikor a budai pasa először él panasszal ellene, hiszen a nyughatatlan ifjú annyi borsot tör az orra alá, nem átallja zaklatni az ő békés embereit. A derék pasának később ez már valóságos szokásává vált, sorra tehette és tette is a panaszokat, de Nádasdy harci kedve mit sem változott. Lehet, hogy Budán egymást váltották a pasák, sokban különböztek is egymástól, de egy közös szokásuk biztosan volt: panaszos leveleket írni Bécsbe, vagy ahová csak lehetett, hogy az a fránya fekete bég már megint miket művelt.

Első igazi nagy hadi vállalkozására 1586-ban került sor Koppánynál. A következő évben Szigetvárnál ütött egy jót a törökön. Néha persze kudarcok is érték, mint Vértesaljánál, de az ilyen apróságok sosem szegték kedvét. Kezdte elölről, azaz inkább folytatta tovább, ahol abbahagyta kedvelt mulatságát, a törökvadászatot.

Arra, hogy bizonyíthassa, nem csupán a portyák mestere, egészen az 1591-ben kezdődő tizenöt éves háborúig kellett várnia. Itt megmutathatta, hogy nem csak a török zaklatásához ért, de képes várat, várakat is bevenni. Részese volt a sziszeki győzelemnek 1593-ban, de ott küzdött a Székesfehérvárnál és Pákozdnál is. Aztán jöttek a várak: elfoglalta Segesdet, Berzencét, Szőnyt. Ott volt Esztergom sikertelen ostrománál is – itt esett el a költő Balassi Bálint. 1595-ben újra ott van Esztergomnál. Nagyon kellett az a vár a magyar, német, osztrák és olasz seregnek. Nádasdy Pálffy Miklóssal hidat veret a Dunán, és átkelve elfoglalják Párkányt. A budai beglerbég felmentő seregét szintén Pálffy és Nádasdy verték szét.

De a hadi újításoktól sem idegenkedett, nem ragaszkodott mindenáron a magyaros, huszáros harcmodorhoz. 1597-ben Tata ostrománál használják először a petárdát, ezt a nyugati országokban már ismert eszközt a kapu betörésére.

1598-ban vette át a dunántúli főkapitány tisztségét barátjától és Zrínyi Györgytől. És nem nyughatott… Utolsó győztes csatáját 1603. szeptember végén vívta és alig néhány hónappal később, Sárvári birtokán hunyt el, 1604. január 4-én.

„Ő volt a törökök által elismert kiváló hadvezér, korának megbecsült, a magyar nemzeti érdekeket minden időben szemmel tartó magyar főúr, aki apja, Nádasdy Tamás nádor életútját követve munkálkodott a magyarság megmaradásán, egy olyan korban, amikor erre kevés esély volt. Életpályája mindannyiunk számára követésre méltó!” (Dr. Söptei István, a Nádasdy múzeum igazgatója)

 Forrás: Wikipédia; Users.atw.hu/fbegbaranta; Rubicon.hu; Nadasdymuzeum.hu

Képek: Wikipédia