altmarius

cultură şi spiritualitate

A 175 éve elhunyt József nádor már évtizedekkel a Közmunkatanács előtt tervszerűen fejlesztette Budapestet

Írta: Domonkos Csaba
József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet Budapest neki.

József nádor, azaz Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich 1847. janár 13-án hunyt el Budán. A főherceg, aki azért lett magyar nádor, mert bátyja, Sándor Lipót főherceg, a korábbi nádor egy vegyészbalesetben elhunyt, több mint ötven évig töltötte be a Magyar Királyság legmagasabb – király utáni – méltóságát.

Ugyan a fiatal Józseffel szemben az volt az elvárás, hogy nyugtassa le, és terelje vissza a birodalmi akolba a Martinovics felkelés által kissé felzúdult magyarokat, ehelyett a magyar érdekek képviselője, szószólója lett az udvarnál. Mindemellett szenvedélyesen fejlesztette, szépítette, támogatta Pestet és Budát.

A nádor talán legismertebb képe, Barabás Miklós portréja 

A nádor kifejezetten támogatta Széchényi Ferencet, amikor a főúr úgy döntött, hogy hatalmas könyvtári és egyéb gyűjteményét a nemzetnek adományozza. A gigantikus gyűjteményből – az első átadott, közel 30 ezer tételt tartalmazó anyag 11 tonnát nyomott – József nádor javaslatára szervezték meg a Nemzeti Múzeumot, amelynek anyagát adományokkal is bővítette.

A tudományos tevékenységeket más formában is támogatta, egyik szorgalmazója, kezdeményezője volt a gellérthegyi csillagvizsgáló felépítésének, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy 1815-ös megnyitására ide utazott az egyébként Bécsben, a napóleoni háborúk utáni Európáról tanácskozó I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és természetesen I. Ferenc magyar király és osztrák császár.

A Magyar Tudományos Akadémia alapításánál is azonnal támogatóként lépett fel, nemcsak Bécsben lobbizott az engedélyezés mellett, de 10 ezer forinttal támogatta az intézményt.

Javaslatára szervezték meg Széchényi Ferenc adományából a Magyar Nemzeti Múzeumot (A Nemzeti Múzeum épülete Rudolf Alt metszetén az 1840-es években) 

Már korán megtapasztalta, mennyire fontos az állandó kapcsolat Pest és Buda között, ugyanis megesett, hogy fél Pest a nádor „nyakán ragadt”, amikor épp az általa adott budai bálon résztvevő pesti előkelőségek nem tudtak hazamenni, mert a jégzajlás miatt lezárták a hajóhidat.

Természetesen nem csak ezért, de lelkes támogatója volt Széchenyi Istvánnak a híd felépítésében. Szükség is volt erre, mert a bécsi udvar, valamint a hadsereg vezetése nem igazán támogatta az állandó hidat, politikai, katonai és presztízsokokból, no meg a magyar nemesség egy része sem szívesen mondott le a kiváltságaikról. A nádor egyengette tehát a híd ügyét mind Bécsben, mind az Országgyűlésben. Bármekkora szervezőzseni volt is Széchenyi, a nádori támogatás nélkül nem biztos, hogy megvalósulhatott volna a Lánchíd.

A Lánchíd sem jöhetett volna létre József nádor nélkül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény. A hídról készült egyik legkorábbi felvétel) 

József nádor ugyan főhercegnek született, és ez meghatározta azt, hogy „főállású” politikus legyen, de az igazi szenvedélye a kertészet és az építészet volt. Nagy figyelmet szentelt Pest fejlesztésének, szépítésének, nem véletlen, hogy már 1801-ben kijelentette, hogy Pestet tervszerűen kellene fejleszteni, és 1804-re Hild Jánossal együtt kész terveket tett le az asztalra. Pár évvel később, 1808-ban az ő kezdeményezésére alakult meg a pesti Szépítő Bizottmány. Mindez évtizedekkel Széchenyi István ténykedése előtt.

Széchenyivel – akinek nagy terveit, a Hengermalmot, amely nem véletlen viselte a nevét, a dunai hajózást, a hajógyárat támogatta – egyébként volt egy alapvető vitája a városfejlesztési kérdésekről. A gróf ugyanis támogatta a városokon belüli kisebb-nagyobb zöldterületeket, a városon belül fasorokat, kisebb parkokat látott volna szívesen, míg a nádor inkább a nagyobb parkok híve volt, nem igazán látta be, hogy miért kell a város belső területeire zöld. Ő a nagy parkokért rajongott, hiszen elvileg „tanult mestersége” a kertészet volt.

Minden testvére – ahogyan ő maga is – már ő is fiatalon kitanult egy-egy szakmát. János főherceg – aki ugyan a természettudományok iránt érdeklődött, de katonai pályára vitte a Habsburg családi kötelesség – órás, míg Ferenc, azaz a későbbi császár esztergályos volt.

A nádor a Városliget fejlesztését, szépítését ugyanúgy támogatta, mint a saját tulajdonát, a Margit-szigetet, amelyet 1816-ban a nagyközönség előtt is megnyitott.

Mind a két nagy parkba sokat telepített kedvenc fájából, a platánból, de a városligeti vadgesztenyefák is tőle származnak, amelyeket azután ültettek, hogy 1830 telén a nádor utasítására a szegények megsegítésére a korábbi nyárfákat kivágták tűzifának.

Szobra 1883-ban a róla elnevezett téren. Emlékét már 1848-ban törvénybe foglalták, halála után azonnal mozgalom indult a szoborállításért, amelyre 1869-ben került csak sor (Fotó: Fortepan Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet  HU.BFL.XV.19.d.1.05.089)

A nádor nem csak a szegényekkel törődött, hiszen ő alapította meg 1826-ban Pesten a Vakok Intézetét, és a katasztrófák idején sem hagyta magára a pest-budaiakat. Az 1810-es budai tűzvész idején maga is mentette az embereket, sőt itt meg is sérült, majd az 1838-as árvíz idején az újjáépítések szervezője volt.

Nem véletlen, hogy az Institutum Geometricum 1846-tól József Ipartanoda néven működött, és a budapesti műszaki egyetem 1949-ig viselte a nádor nevét.

A közlekedési fejlesztéseket is támogatta, így a gyorsan hamvába holt kőbányai lebegővasutat, amely 1827-ben nyílt meg, és 1828-ban tönkre is ment, majd a gőzvasutat is. Mind 1827-ben a kőbányai lóvasútat, mind 1846-ban a Pest-Vác vasútvonalat ő nyitotta meg, majd ő és családja voltak az első utasok.

Kimondhatjuk tehát, hogy az a Budapest, amelyet ma ismerünk, nem jöhetett volna létre József nádor nélkül, aki Széchenyi István, majd Andrássy Gyula, illetve a Közmunkatanács előtt évtizedekkel már tervszerűen fogott hozzá, hogy a két kisvárosból valódi világvárost formáljon. A működésének 51 éve alatt sikerrel is járt.

A város méltó módon emlékezett meg József nádorról, hiszen nagyon sok intézmény, közterület viseli nevét, és szobra ott áll a róla elnevezett tér közepén. A szocializmus ugyan megpróbálta szerepét csökkenteni, de szerencsére a nemzet és Budapest emlékezetéből nem sikerült kitörölni. 

Nyitókép: A József nádor-szobor leleplezése (A Magyarország és a Nagyvilág illusztrációja 1869. május 9.) 

Vizualizări: 2

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

206 state 

(ultimul: Ciad)

Numar de steaguri: 270

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 36

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

20 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. PALATUL VECHITURILOR

https://www.palatulvechiturilor.ro/carti

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA CASA CĂRȚII

https://www.casacartii.ro/editura/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23.LIBREX

https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/

25. DAFFY'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/toate-produsele/filtre/3f-editura,polirom

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. LIBRĂRIA DELFIN

https://www.librariadelfin.ro/librarie-virtuala/carti-noi

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2022   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor