altmarius

cultură şi spiritualitate

711. április 29. | Tárik vezér partra száll seregeivel Európában

Szerző: Tarján M. Tamás

„Nulli expugnabilis hosti”, azaz: „Egyetlen ellenség által sem meghódoltatva.”
(
Dzsebel al-Tarik mottója)

711. április 29-én kelt át Európába Tárik ibn-Zijád arab vezér azon a helyen, mely később a Dzsebel al-Tarik, azaz Gibraltár nevet kapta. A „Tárik sziklájánál” partra szálló mintegy 15 000 berber harcos hamarosan elpusztította a Vizigót Királyságot, és Hispánia jelentős részét a kalifák fennhatósága alá vonta.

Miután Mohamed próféta az iszlám zászlaja alatt egyesítette a korábban egymással rivalizáló arab törzseket, a térségben rengeteg energia szabadult fel, mely valósággal leradírozta a térképről a Mediterráneum több évszázados birodalmait. A Rásidún kalifák (634-661) alig 25 esztendős uralkodása alatt a félsziget harcosai elfoglalták Szíriát és Egyiptomot, megdöntötték a Szasszanida Birodalmat, és Bizáncra is számos súlyos vereséget mértek. Az iszlám hódítók a következő évtizedekben sem veszítettek lendületükből, így a 8. század elejére nyugaton az Atlanti-óceánig, keleten Belső-Ázsiáig, északon pedig Konstantinápoly hatalmas falaiig jutottak, ám a várost négyéves ostrom (674-78) árán sem tudták elfoglalni.

Az Omajjád-dinasztia összesen három hadjáratot indított Észak-Afrikába, így 709-re Ceuta kivételével az egész déli mediterrán partvidék az arabok kezére került. A Maghreb területén kivívott sikerekben egy szíriai születésű hadvezér, Músza ibn-Nuszaír játszotta a főszerepet, aki flottája révén felülkerekedett a bizánciakon, majd több földközi-tengeri szigetet is birtokába kerített. Az észak-afrikai területek későbbi kormányzója egyedül Ceuta ura, Julianus gróf ellen vallott kudarcot, aki valószínűleg a vizigót királyok nevében irányította a napjainkban Spanyolországhoz tartozó kikötővárost.

Az arabok új nyugati ellenfele, a Vizigót Királyság a 711-es arab invázióig a Róma bukása után születő barbár államok egyik legsikeresebbikének számított. Túl azon, hogy a germán törzs uralma alatt egyesítette, stabilizálta és felvirágoztatta a félszigetet, a keresztény hit és az európai kultúra egyik fellegvárává nőtt – itt alkotott például Sevillai Izidor –, mindamellett pedig jelentős katonai erőt is képviselt, mellyel képes volt megállítani a bizánci hódítókat. A vizigótok szemszögéből nézve azonban az arabok a lehető legrosszabb pillanatban jelentek meg a királyság határán, ugyanis 710-ben Roderic (ur. 710-712) megbuktatta, és valószínűleg meg is ölette a fiatal Witizát (ur. 694-710), amivel a polgárháború szélére sodorta Hispániát, ráadásul II. Achila (ur. 711-714) uralkodói címének elismerésével ketté is szakította az államot.

A főhatalomért vívott küzdelembe Julianus, a ceutai várúr is bekapcsolódott, aki Witiza halála után egyezséget kötött Múszával és hajóit az arabok rendelkezésére bocsátotta. 710 során Tarif ibn-Málik már végrehajtott egy kisebb portyát az Ibériai-félszigeten: azt a Julia Transductát fosztotta ki, melyet később – a hadvezér nevéből eredően – Tarifa névvel illettek. Egy évvel ezután Tarik ibn-Zijád is partra szállt a Vizigót Királyságban.

Miután a rendelkezésünkre álló kortárs források meglehetősen szűkszavúak, és az eseményeket egy 17. századi krónika beszéli el a legrészletesebben, Tárik partraszállását illetően rengeteg a tisztázatlan részlet. A történészek a keresztény írók által több százezres hordaként leírt arab sereget mindössze 10-15 000 fő közé becsülik, és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Músza felszabadított rabszolgája, egyik legtehetségesebb tábornoka csupán egy portyát vezetett Andalúziába, esetleg be akart avatkozni a vizigót trónharcokba.

Az arab krónikák persze azt állítják, hogy 711. április 29-én végrehajtott partraszállása után Tárik céltudatosan Hispánia alávetésére törekedett, és elszántsága jeléül – Cortezhez hasonlóan – elégette hajóit, majd megindult észak felé. Annyi bizonyos, hogy a meggyengült Vizigót Királyság komoly hibát követett el azzal, hogy nem őrizte megfelelően a stratégiai pontokat – például „Tárik szikláját”, azaz Gibraltárt –, így elképzelhető, hogy a könnyedén előrenyomuló arabok étvágya már evés közben jött meg. Roderic király igyekezett útját állni a berber harcosoknak, ám 712-ben, a guadaletei csatában megsemmisítő vereséget szenvedett, és ő maga is életét vesztette.

Ezzel az ütközettel megpecsételődött a vizigótok sorsa: két évvel ezután de facto megszűnt a királyság intézménye, 718-ra pedig egészen a Pireneusokig és a kantábriai hegyláncokig arab kézre került a félsziget. Tárik utódai később a Rhône folyóig és Gallia déli részéig nyomultak előre, Martell Károly frank maiordomus azonban a 732-es poitiers-i csatában megállította az iszlám hit terjesztőinek diadalmenetét. Ezután lassú fordulat következett be Hispániában, melynek eredményeként a félsziget északi peremvidékére visszaszoruló államocskák szívós, több évszázados háborút indítottak az arabok kiszorítására.

Vizualizări: 49

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

1 stat are peste 20,000  clickuri (Italia)

2 state au peste 10.000 clickuri (Franta,  Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusistoric Ian 17.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor