altmarius

cultură şi spiritualitate

1980. január 22. | Andrej Szaharov letartóztatása

Szerző: Tarján M. Tamás

„A mi országunk egy rákos sejthez hasonlít – messianizmusával és hódítási vágyával, az eltérő vélemények totalitárius elnyomásával, tekintélyelvű hatalmi struktúrájával és a fontos bel-, illetve külpolitikai döntések társadalmi kontrolljának teljes hiányával. Egy zárt társadalom, mely semmi lényegesről nem tájékoztatja a polgárait, és elzárkózik a külvilágtól a szabad utazás és a korlátlan információáramlás biztosítása nélkül.”
(Andrej Szaharov)

1980. január 22-én tartóztatták le Moszkvában Andrej Szaharov világhírű fizikust, aki korábban oroszlánrészt vállalt a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében, politikai nézetei – konkrétan az 1979-es afganisztáni intervenció elutasítása – miatt azonban majdnem hét esztendeig tartó száműzetésbe kényszerült.

Szaharov 1921-ben, Moszkvában, egy értelmiségi család gyermekeként látta meg a napvilágot. Apai nagyapja ügyvédként küzdött az emberi jogokért és a társadalmi igazságtalanságok ellen a cári Oroszországban, édesapja pedig fizikatanárként és népszerű tankönyvíróként szerzett magának hírnevet, vagyis a szülői házból kapott „szellemi táplálék” a tudós egész pályafutását meghatározta. Szaharov 1938-ban érettségizett, és kiváló eredményeinek köszönhetően a Moszkvai Állami Egyetem fizika szakán folytatta tanulmányait. A náci Németország Szovjetunió elleni támadása miatt a rendkívüli képességekkel rendelkező fiatalember a mai Türkmenisztán fővárosában, Asgabatban szerezte meg diplomáját – 1942-ben –, és egy ideig nehéz fizikai munkával kereste kenyerét, majd mérnökként a Volga menti Uljanovszk fegyvergyárába helyezték.

Az itt töltött esztendők alatt Szaharov számos – elméleti fizikával kapcsolatos – tanulmányt küldött Moszkvába, melyek nem kerültek ugyan publikálásra, ám mégis felkeltették a fővárosi akadémikusok figyelmét. E dolgozatok jelentős szerepet játszottak abban, hogy a fiatalember a második világháború befejezése után a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev Intézetében folytathatta karrierjét, ahol neves tanárai, Igor Kurcsatov és Igor Jevgenyevics Tamm révén idővel a szocialista szuperhatalom atomprogramjába is bekapcsolódott.

Mint ismeretes, 1949 augusztusában a Szovjetunió – az első sikeres kísérleti robbantással – megkezdte felzárkózását a nukleáris fegyverkezés terén zajló őrült versenyfutásban, melynek második szakaszában a szuperhatalmak a hidrogénbomba kifejlesztését tűzték ki célul. E kutatások során a szovjet oldalon Andrej Szaharov érte el a legjelentősebb áttörést; jóllehet, Teller Ede és Sztaniszlaw Ulam érdemeinek köszönhetően ez alkalommal is az Egyesült Államok „vitte el a pálmát”, a szaharovi „harmadik ötlet” 1955-re a Szovjetuniót is e rettenetes termonukleáris fegyver birtokába juttatta.

Az orosz fizikus az 50 megatonnás Cár-bomba megalkotásával (1961) aztán sok tekintetben felül is múlta amerikai kollégáit, ám ezzel egy időben jóval jelentősebb eredményeket ért el a nukleáris robbantások „kordában tartása” terén, amivel megnyitotta az utat az atomenergia békés célokra történő felhasználása előtt. Szaharov és Tamm 1950-től már egy fúziós reaktor megépítésén dolgozott, illetőleg olyan robbantásos kísérleteket folytattak, melyek során korábban sosem látott erejű mágneses mezőket alakítottak ki. Talán ezek a kutatások is szerepet játszottak abban, hogy – Oppenheimerrel szemben – a szovjet fizikus sohasem érzett bűntudatot amiatt, hogy egy újabb pusztító fegyver birtokába juttatta a világot.

Ezzel együtt Szaharov Teller Ede történelmi szerepéről is jóval árnyaltabb képet festett, mint a magyar származású tudóst „kiátkozó” amerikai akadémikusok köre; úgy gondolta, a hidrogénbomba megépítése a szuperhatalmak rivalizálásának egyenes következménye volt, amiben valójában ők ketten, a feltalálók tudták biztosítani a törékeny békét és egyensúlyt. Teller iránti megbecsülése ugyanakkor mégsem akadályozta meg Szaharovot abban, hogy erőteljes bírálatban részesítse kollégáját az atmoszférában végzett atomkísérletekkel, vagy az 1980-as években meghirdetett amerikai „csillagháborús tervvel” kapcsolatos nézetei miatt. Ez a véleménykülönbség vezetett a szovjet tudós első jelentős közéleti szerepvállalásához, Szaharov ugyanis 1963-ban oroszlánrészt vállalt a nemzetközi atomcsendegyezmény tető alá hozásában.

Andrej Szaharov nézeteiben az 1960-as évek elejétől tapasztalt nemzetközi folyamatok – az atomfegyvert birtokló államok számának erőteljes növekedése, illetőleg az antiballisztikus rakétavédelmi rendszerek kifejlesztése –gyökeres változást idéztek elő. A szovjet tudós ekkoriban már úgy látta, hogy a termonukleáris fegyverek egy újabb, végzetes háborúba fogják sodorni a világot, ezért 1967-ben levélben próbálta meg figyelmeztetni a moszkvai politikai vezetést, majd Megjegyzések a fejlődésről, a békés együttélésről és a szellemi szabadságról című esszéjével igyekezett gátat vetni az általa lefestett szörnyű jövőnek. A brezsnyevi érában ezek az erőfeszítések természetesen kudarcra voltak ítélve: Szaharov sohasem kapott engedélyt röpiratának publikálására, ezért szamizdat formájában kezdte el terjeszteni azt, majd 1968-ban egy holland lapban és a New York Timesban szerzett magának nyilvánosságot.

Erre válaszul a szovjet pártvezetés derékba törte a fizikus karrierjét, eltávolította őt a katonai fejlesztésektől, és a Lebegyev Intézetbe „száműzte” Szaharovot, ahol részecskefizikával és kozmológiával – az univerzum szerkezetével – kezdett el foglalkozni. Új kutatásaival egy időben a tudós mind több energiát fordított a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalom szervezésére, mely hamarosan az alapvető emberi jogok érvényesítésének és a szovjet rendszer demokratizálásának jelszavát is zászlajára tűzte. Andrej Szaharov 1970-ben – Valerij Khalidzéval és Andrej Tverdoklebovval közösen – megalapította az Emberi Jogok Bizottsága a Szovjetunióban nevet viselő szervezetet, melynek élharcosaként öt évvel később elnyerte a Nobel-békedíjat.

Bár Szaharov az 1970-es években – a Moszkvában tartózkodó európai és amerikai tudósítókon keresztül – számos alkalommal hallatta hangját a nyugati sajtóban, a szovjet pártvezetés erőszakos fellépését végül azzal váltotta ki, hogy nyilvánosan bírálta az 1979-es afganisztáni intervenciót. Nyilatkozata után néhány héttel, 1980. január 22-én a moszkvai rendőrség letartóztatta a fizikust, és hamarosan Gorkij városába – a mai Nyizsnyij Novgorodba – internálták őt, ahol majdnem hét esztendeig élt házi őrizetben. Ezek az évek bővelkedtek megpróbáltatásokban, ugyanis Szaharovot számtalanszor zaklatták – kijelölt – otthonában, a férfi pedig több alkalommal is éhségsztrájkba kezdett annak érdekében, hogy felesége, Jelena Bonner az Egyesült Államokba utazhasson egy életmentő szívműtétre.

A világhírű tudós végül Gorbacsov közbenjárására, 1986 decemberében térhetett vissza Moszkvába, ahol hamarosan bekapcsolódott a peresztrojka korszakának politikai küzdelmeibe. Szaharov 1989-ben tagja lett az első demokratikus módon megválasztott szovjet törvényhozásnak, ez év decemberében azonban szívrohamban életét vesztette. Személyében a 20. század egyik legkiemelkedőbb tudósa és emberi jogi harcosa távozott a földi világból, akinek érdemeit az Európa Parlament által 1988-ban alapított Szaharov-díj napjainkban sem engedi feledésbe merülni.

Vizualizări: 14

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

 

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor