cultură şi spiritualitate
Szerző: Tarján M. Tamás
„Mi nem akarjuk lenyűgözni a szovjet embereket. Csupán meg akarjuk mutatni, hogy jogunk van választani. Nem akarjuk, hogy a legmagasabb kormányzati tisztviselőink eldöntsék, hogy az otthonainknak ugyanúgy kell épülnie.”
(Richard Nixon)
1959. július 24-én, a moszkvai Amerikai Nemzeti Kiállítás megnyitóján került sor Nyikita Hruscsov szovjet első titkár és Richard Nixon amerikai alelnök híres „konyhai vitájára.” A két politikus az Egyesült Államokban felépített mintaház bemutatása közben, a kamerák kereszttüzében keveredett politikai-ideológiai vitába, mely – a hidegháborús erőviszonyokat is tükrözve – eldöntetlenül zárult.
Az 1957-es Nemzetközi Geofizikai Év során kezdődő űrverseny és a szovjet Szputnyik–1-es műhold fellövése következtében a szuperhatalmak viszonya ismét hűvössé vált, ezzel együtt viszont Washington és Moszkva egyaránt hajlandónak mutatkozott a közeledésre. Ezt bizonyítja, hogy 1958-ban a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyezményt kötött, mely a kulturális kapcsolatok kiszélesítését irányozta elő: a szerződésben a felek vállalták, hogy a következő esztendőben vendégül látják majd a másik „nemzeti kiállítását.” A megegyezés hátterében persze sokkal inkább a technikai fölény demonstrálása, mintsem a baráti szándék állt – a szovjetek abban bíztak, hogy az űrversenyben felmutatott sikerek után a „földön” is vereséget mérhetnek majd az amerikaiakra, míg Eisenhower elnök abban reménykedett, hogy a tengerentúli életszínvonal bemutatásával az Egyesült Államok megrendítheti a kommunista ideológia bástyáit.
A nemzeti kiállítás emellett azért is komoly jelentőséggel bírt, mert Moszkva és Washington vezető politikusai az 1955-ös genfi konferencia után – mely a francia-vietnami háborút volt hivatott lezárni – ez alkalommal találkozhattak először hivatalos rendezvényen. Az Egyesült Államokat az orosz fővárosban megnyíló kiállításon Richard Nixon alelnök képviselte, aki 1959 nyarán összesen 11 napot töltött a Szovjetunióban. A „baráti látogatás” körüli ellentmondásokat kiválóan szemlélteti, hogy az amerikai törvényhozás néhány nappal azelőtt fogadott el egy határozatot, mely a „kelet-európai rab nemzetek” önrendelkezésének biztosítása érdekében szólalt fel.
Az Amerikai Nemzeti Kiállítás megnyitására 1959. július 24-én este került sor, amikor újságírók és televíziós riporterek hada előtt Richard Nixon beinvitálta a szovjet első titkárt egy mintaházba, melyet Andrew Geller álmodott meg. Az oldalról nyitott épület – az előzetes terveknek megfelelően – azt volt hivatott hangsúlyozni, hogy a tengerentúlon – vagy, ha úgy tetszik a „kapitalista világban” – az egyszerű polgárok is olyan kényelemben élnek, amiről a szocialista blokkban csak álmodhatnak: a mintaházban többek között színes televízió, gyümölcsfacsaró, és mosogatógép várta Hruscsovot, aki természetesen lefitymálóan nyilatkozott a látottakról.
A szovjet első titkár ironikus mosollyal – tolmács útján – azt kérdezte Nixontól, hogy az amerikaiak feltaláltak -e már olyan szerkezetet, amelyik magától megeteti tulajdonosát, hiszen a bemutatott eszközök sem sokkal hasznosabbak annál. Másfelől Hruscsov arról igyekezett meggyőzni Eisenhower alelnökét, hogy a Szovjetunió néhány éven belül utoléri, sőt, el is hagyja majd az Egyesült Államokat a technikai versenyben, valamint arról beszélt, hogy a látott „szerkentyűk” hiányának dacára a kommunista blokkban jóval értékesebb, tartósabb és könnyebben megfizethető házakat építenek. A spontán vitában persze Nixont sem kellett félteni, aki a szovjet lakóhelyek egyforma külsején keresztül magát a kommunista ideológiát támadta, és a szabad akarat hiányát kérte számon Hruscsovon.
Az amerikai alelnök az eszmék zavartalan áramlását propagálta, míg az első titkár azt bizonygatta, hogy a szocialista blokkban nem félnek a kapitalizmustól, egyszerűen túlhaladták azt; a két politikus vérmérsékletét ismerve nem meglepő, hogy ezen a ponton a vita már emelt hangnemben és heves gesztikulációval zajlott, ám a célját egyik fél sem érte el. A mintaházból kilépve Nixon és Hruscsov azzal zárta le beszélgetését, hogy a két szuperhatalomnak a kulturális kapcsolatok további szélesítésére kell törekednie, ezenfelül pedig abban is megállapodtak, hogy a vitát a szovjet és az amerikai televíziótársaságok is bemutatják majd a közönségnek. Erre az Egyesült Államokban már másnap sor került, az orosz nyelvű adók azonban csak július 27-én késő este sugározták a beszélgetést, ráadásul Nixon mondandóját csupán töredékesen fordították le.
A „konyhai vita” tehát eldöntetlenül zárult, és a sajtószenzáció ellenére nem okozott változást a hidegháborús világpolitikai rendszerben. A szuperhatalmak viszonyát híven tükröző beszélgetés elsősorban Nixon számára hozott jelentős hasznot, ugyanis erőteljes fellépésével és helytállásával – amit utóbb a Time magazin is kiemelt – hatalmas mértékben növelni tudta népszerűségét; a vita komoly szerepet játszott abban, hogy a Republikánus Párt őt indította az 1960. évi – utóbb elveszített – elnökválasztáson. A politikus egyébként 11 napos látogatása során egy alkalommal – augusztus 1-jén – még a szovjet állami televízióban is beszélhetett, ahol újfent a kommunista ideológiát ostorozta, és annak terjesztése esetén retorzióval fenyegette meg Hruscsovot.
A kiállítást egyébként 1959 nyarán mintegy 2,7 millióan tekintették meg a Szokolnyiki parkban, a szovjet média azonban lehetőségeihez mérten igyekezett ellensúlyozni a látogatókra gyakorolt hatást. A TASZSZ – a szovjet hírügynökség – például úgy nyilatkozott a mintaházról, hogy az épp annyira jeleníti meg az átlagos amerikai munkásotthont, mint amennyire a Taj Mahal az indiai textilmunkások életviszonyairól tanúskodik. Mindeközben a hidegháborús sakkjátszma új szakaszába lépett: az erősödő kubai-szovjet kapcsolatok, az U–2-es kémrepülőgépek botránya és az 1960. évi ENSZ-közgyűlés már előkészítette a karibi térségben kirobbanó nagyhatalmi válságot, mely kis híján nukleáris háborúba torkollott.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius