altmarius

cultură şi spiritualitate

1895. december 28. | A Lumiére testvérek első nyilvános filmvetítése

Szerző: Tarján M. Tamás

„A találmányom […] használható, mint egyfajta tudományos kuriózum, de ezen kívül semmiféle gazdasági haszna nincsen.”
(Auguste Lumiére)

1895. december 28-án tartották a Lumiére fivérek első nyilvános filmvetítésüket a párizsi Salon Indien du Grand Café közönsége előtt, amivel új korszakot nyitottak a képi ábrázolás történetében. Jóllehet, a francia testvérpár előtt többen – köztük Thomas Alva Edison is – alkottak már olyan szerkezetet, amivel mozgó képeket lehetett készíteni, vagy bemutatni, a Cinématographe debütálása mégis történelmi jelentőségű volt, hiszen ez a találmány a felvételre, tárolásra és vetítésre egyaránt alkalmasnak bizonyult.

Bár a fényképezőgépet és a kamerát alapvetően a modern korhoz szokás kötni, az elgondolás, hogy az ember mozgóképeket, vagy pillanatképeket rögzítsen, korántsem volt új. Ennek lehetőségeiről már az ókori Hellászban is gondolkodtak, a görögök teóriái nyomán pedig a 10. század végén, az arab al-Haiszamnál megszületett a camera obscura elméleti alapja, ami a fényképezés első állomásának számított. Ez a találmány egy kis doboz, úgynevezett „lyukkamera” volt, melynek segítségével egy sötét szobában ki lehetett vetíteni a külvilágból származó képeket; az eszköz elsősorban a művészek és a tudósok – például a csillagászok – számára bizonyult hasznosnak, akik – főleg az emberi és állati mozgás tanulmányozásának céljával – később a filmezés lehetőségeinek felkutatásában is tevékeny szerepet játszottak. A 19. század első felében Joseph Plateau és az osztrák Simon Stampfer a diszkosz alakú phenakisztoszkóppal már létrehozott mozgóképeket – ezek a lemez körbeforgásával ciklikusan ismétlődtek –, a jövő azonban mégiscsak a fényképezés „továbbfejlesztésében” rejlett.

Az 1870-es évek végétől a filmezéssel foglalkozó feltalálók – Leland Stanford, Étienne-Jules Marey és társaik – már inkább azzal kísérleteztek, hogy minél gyorsabban megismételjék a fénykép rögzítésének műveletét. Így készült el az első film 1878-ban a lovával galoppozó Salle Gardnerről, illetve az 1888-as Roundhay-i kerti jelenet, a világ legrégebbi megmaradt kópiája. Az 1890-es évek elején aztán Edison is előállt a maga kinetográfjával, majd példáját mások is követték a nyugati világ minden tájáról, az eddig felsorolt eszközöknek azonban volt egy nagy fogyatékossága: a filmezés három stádiumából – felvétel, tárolás, lejátszás – legfeljebb kettőre voltak képesek, a rögzített anyag megtekintése pedig gyakran egyszerre csak egy személy számára volt lehetséges. A Lumiére fivérek szerkezete ebből a szempontból áttörést jelentett, ám mindez nem valósulhatott volna meg korábbi munkásságuk és édesapjuk mellett szerzett tapasztalataik nélkül.

A két fivér, Auguste és Louis 1862-ben és 1864-ben, Besanconban látta meg a napvilágot, egy fényképészettel foglalkozó vállalkozó családjában. A feltalálók első éveiket ebben a városban töltötték, mígnem 1870-ben Claude-Antoine Lumiére, a családfő Lyonba települt át, ahol a két testvér előbb a La Martiniére nevet viselő kollégium falai között, majd a családi vállalkozásban szerezte meg a kinematográf feltalálásához nélkülözhetetlen ismereteket. Bár a fivérek közül Louis volt a fizikus, és Auguste inkább menedzserként segítette a céget, az üveg fényképezőlemez és a perforált film bevezetése során mindketten komoly munkát végeztek, így az utókor a végeredményt közösnek ismerte el. Az általuk eszközölt fejlesztések aztán 1894-ben nyertek igazán értelmet, amikor a fivérek részt vettek egy kiállításon, mely Edison fent említett kinetográfját mutatta be a francia közönség számára. Ennek nyomán épült meg a Cynématographe, amit a Lumiére testvérek 1895 februárjában szabadalmaztattak, egy hónappal később pedig már rögzítették is rajta első filmkockáikat.

Több hónapos kísérletezgetés után a testvérpár 1895. december 28-án, a Salon Indien du Grand Café közönsége előtt mutatta be először nyilvánosan filmvetítő gépét, melyen ebből az alkalommal 10 darab, egyenként 50 másodperces – 17 méteres szalagra rögzített – felvételt játszottak le. A filmek közül az első egyébként a Lumiére gyárból távozó munkásokat örökítette meg. A technikatörténet a december 28-i előadást tekinti a mozi születésének, hiszen ez volt az első alkalom, hogy a közönség pénz fejében egy vászonra kivetített előadást tekinthetett meg. A műsornak Párizsban és egész Franciaországban hatalmas sikere volt, így a fivérek hamarosan hajóra szálltak, és Angliától Amerikán át Indiáig az egész világot bejárták szerkezetükkel, mely a fejlett területeken a filmipar születését eredményezte.

Bár az anyagi haszon jelentős volt, ezzel együtt a Lumiére testvérek mégsem maradtak meg a mozgóképeknél, ugyanis azt haszontalan és értéktelen szórakozásnak tartották, ami, úgy vélték, sohasem hódítja majd meg a nagyközönséget. Ezzel magyarázható, hogy Auguste és Louis néhány év után visszatért a fényképészethez, és a színes fotók készítésének rejtélyének szentelte kutatásait, melyek az „Autochrome Lumiére” feltalálásával 1903-ban sikerrel zárultak. Annak ellenére, hogy a Lumiére fivérek nevének hallatán ma mindenki a filmjátszásra és a mozira gondol, a két francia feltaláló „kalandozása” a mozgókép világában csak rövid kitérőnek bizonyult, a testvérpár a 20. század legnépszerűbb médiumává váló szerkezet későbbi diadalútját már kívülről szemlélte.

Vizualizări: 40

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor