altmarius

cultură şi spiritualitate

1877. október 28. | A Nyugati pályaudvar megnyitása

Szerző: Tarján M. Tamás


„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!”
(Petőfi Sándor)

1877. október 28-án nyitották meg Budapest és az ország utazóközönsége előtt a Nyugati pályaudvar új épületét, mely hároméves munkálatok során, Gustave Eiffel és August de Serres tervei nyomán készült el. Az első magyar vasútvonal átadása óta működő állomást városrendezési okok miatt építették át, a tervezők zsenialitása folytán pedig az új épület egyszerre szolgálhatta az utazók céljait és a körút esztétikumát.

A József nádor által 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal megépítésekor – Zitterbarth Mátyás tervei nyomán – az első indóházat a mai Nyugati pályaudvar helyén húzták fel. Miután a következő évtizedekben a hazai vasútvonalak egyre csak terebélyesedtek, az állomás – a Déli és a Józsefvárosi pályaudvarok megnyitása ellenére is – szintén terjeszkedni kezdett, hiszen forgalma és apparátusa egyaránt megsokszorozódott. Hasonlóan jelentős változás volt az is, hogy bár az 1840-es években a Nyugati pályaudvar még Pest szélén helyezkedett el, az 1871-ben egyesített fővárosban már mindinkább a központ része lett, vagyis a városrendezés terén is komoly kihívást támasztott.

A belső kerületekhez jobban illő, nagyobb és egyúttal impozánsabb épület iránti igény mellett az utóbbi ok, a Nagykörút megtervezése is arra sarkallta Budapest vezetését, hogy az 1870-es évek elején pályázatot írjon ki az új pályaudvar megépítésére, melyet August de Serres és a később világhírűvé vált Gustave Eiffel nyert meg. A két mérnök tervei nyomán a munkálatok 1874 során kezdődtek meg, három év után pedig a Zitterbarth-féle indóház helyén már egy modern pályaudvar állt

A tervezők első és legfontosabb feladata a korábbi épület „elmozdítása” volt, hiszen a régi pályaudvar éppen a tervezett Nagykörút – a mostani Teréz körút – kellős közepén helyezkedett el. Napjainkban ugyan már nincs szemmel látható nyoma a helyváltoztatásnak, az 1970-es évekig azonban még állt az utca túlsó felére került két irodaépület, melyek egykor az indóház részét képezték. De Serres és Eiffel tervrajzai nyomán aztán Zitterbarth Mátyás alkotásának helyén Európa egyik legmodernebb pályaudvara született meg, mely híres, a körút felőli oldalon emelt üvegfalával és – hosszú ideig építészeti kuriózumnak számító – vasszerkezetével a kortárs Franciaország hasonló célból készült épületeit idézte.

Az új állomás kezdetben egyszerűen Budapesti pályaudvar néven volt ismeretes, 1891-ben azonban Nyugati pályaudvarra keresztelték át; ha az épület Budapesten belül elfoglalt helyét vizsgáljuk, ez az elnevezés igencsak furcsának tűnhet, viszont gyorsan le kell szögeznünk, hogy az nem az égtájra – még csak nem is az onnan induló vonatok irányára –, hanem az építkezést finanszírozó társaságra utalt.

Az 1877. október 28-án átadott új épület a város vezetésének minden elvárását teljesítette, hiszen meg tudta őrizni a közlekedési csomópont központi szerepét, ezzel együtt pedig stílusjegyeivel a körút képét is gazdagította. A forgalmas pályaudvar megnyitása persze negatív következményekkel is együtt járt, hiszen a főváros legfontosabb „kapuja” a bűnözőket – főleg tolvajokat és leánykereskedőket – is magához vonzotta. Az állomással szemben fekvő szállodának – mely csak Westend néven volt ismeretes – tehát nem ok nélkül volt páratlanul rossz híre, és nem véletlenül alakultak később azok a nőegyletek sem, melyek a Nyugati pályaudvarra érkező – cselédsorba szegődő – fiatal, vidéki leányokat fogadták.

Mindazonáltal az állomás a következő évtizedekben – minden negatívumával együtt – Budapest vérkeringésének egyik központja lett, ezzel együtt pedig a magyar vasút modernizációjában is élen járt: 1881-ben például a Nyugati pályaudvaron vezették be először a Siemens&Halske cég modern váltórendszerét, később pedig ugyancsak innen indultak próbaútjukra az első Kandó Kálmán-féle villanymozdonyok is. A 20. század második felében aztán az állomás környéke jelentős átalakuláson ment keresztül, hiszen megépült a metró, majd a millennium környékén egy modern bevásárlóközpont is kinőtt a földből. A modernizáció dacára ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy az előbb Berlinről, majd sokáig Marxról elnevezett tér hangulatát máig a Nyugati pályaudvar impozáns épülete határozza meg, melyet – jogos büszkeséggel – a világ legszebb állomásai között tarthatunk számon.

Vizualizări: 32

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

 

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor