altmarius

cultură şi spiritualitate

1859. április 25. | Megkezdődik a Szuezi-csatorna építése

Szerző: Tarján M. Tamás

Ferdinand de Lesseps egyiptomi alkonzul vezetésével és Alois Negrelli osztrák mérnök tervei alapján 1859. április 25-én kezdték meg a Szuezi-csatorna építését.

Egy Mediterráneum és a Vörös-tenger közötti esetleges vízi átjáró több ezer kilométerrel rövidítette le az Indiába és a Távol-Keletre vezető utat, megspórolva a hajók számára az afrikai kontinens megkerülését. A Szueznél megépített csatorna már az egyiptomi fáraók óta foglalkoztatta a terület birtokosait, ásatások bizonyítják, hogy II. Ramszesz koráig (Kr. e. 13. század) létezett egy vízi útvonal, amely a tengert a Nílus folyóval kötötte össze.

Ezt a csatornát II. Néko fáraó (Kr. e. 7. század) építtette újra, de létezett vízi összeköttetés a perzsa uralom és a Ptolemaidák idején, sőt Traianus (ur. 98-117) korában is. Omár kalifa (ur. 634–644) helyreállította a Keserű-tavakon keresztül haladó vízi útvonalat, amit csak a 8. század második felében temettek be a Nílus-deltában folyó lázadások elszigetelése érdekében. Eztán a Vörös-tenger és a Földközi-tenger közti hajózás egy évezredig szünetelt, pedig egy esetleges csatorna beláthatatlan módon befolyásolhatta volna a világkereskedelem kialakulását, a tengeri hatalmak megszületését és a gyarmatosítás alakulását.

Ezzel szemben a földrajzi felfedezések a világóceánon indultak meg, és a nagy expedíciók után először az Egyiptomba 1797-ben hadjáratot vezető Bonaparte Napóleon fejében született meg az ősi vízi útvonal feltámasztásának gondolata. A hadvezér ambícióit azonban kettévágta Charles Le Pére mérnök 1799-es számítási eredménye, aki – hibásan – azt állította, hogy a két tenger vízszintje között tíz méternyi különbség van, így bármilyen csatorna építése lehetetlen vállalkozás. Le Pére eredményeit azonban 1847-ben revideálták, ennek ellenére – főként brit részről – hatalmas kampány folyt a csatorna építése ellen, s az Egyiptomot elöntő áradattal riogatva, az 1799-es mérési eredményeket hozták fel indokul és elrettentésként.

Minden negatív hírverés ellenére Ferdinand de Lesseps alexandriai francia alkonzul élére állt a Szuezi-csatorna építésére irányuló kezdeményezésnek és elég részvényest gyűjtött ahhoz, hogy 99 évre megvásárolva a terület koncesszióját, 1858-ban létrehozhassa a Szuezi-csatorna Társaságot. Az 1859. április 25-én kezdődő munkálatokat Lesseps és a részvényesek hat esztendő alatt befejezhetőnek vélték, a munkát azonban – a gőzerő igénybe vétele ellenére – a munkások szervezkedése, illetve az egyiptomi éghajlaton gyakran vendégeskedő kolera négy évvel meghosszabbította.

A Szuezi-csatorna megnyitására végül 1869. november 16-án került sor: a 163 kilométer hosszan húzódó vízi útvonal a bejáratnál 72 láb, átlagosan 200-300 láb széles volt. 25 láb mélységűre tervezték, így nagyobb merülésű óceánjárók is átkelhettek rajta. Megnyitó ünnepségén mintegy 6000 híres vendég vett részt, közöttük Ferenc József császár és király, az Osztrák–Magyar Monarchiát képviselő hadihajó közvetlenül a brit és francia naszád után hajózott át a csatornán.

Téves az a hiedelem, miszerint a csatorna átadásakor mutatták volna be Verdi Aida című operáját, a valóságban annak ősbemutatójára csak 1871 decemberében került sor a kairói operaházban. Annak ellenére, hogy a britek kezdetben mindent megtettek a csatorna építésének megakadályozásáért, idővel arra törekedtek, hogy minél nagyobb részesedést szerezzenek belőle. 1875-ben Benjamin Disraeli miniszterelnök javaslatára Nagy-Britannia kivásárolta a csatorna egyiptomi részvényeit, majd az 1882-es intervenció után tényleges irányítása alá került a szigetországot Indiához és Ausztráliához közelebb hozó vízi útvonal.

Vizualizări: 60

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

1 stat are peste 20,000  clickuri (Italia)

2 state au peste 10.000 clickuri (Franta,  Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusistoric Ian 17.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor