1854. március 31. | Véget ér Japán bezárkózásának két és fél évszázada

[Magyar lap]

Szerző: Tarján M. Tamás

1854. március 31-én írták alá a Tokugava-sógunátus képviselői és Matthew Calbraght Perry amerikai hajóskapitány a Tokió melletti Kanagawa halászfaluban a japán–amerikai barátságról és békéről szóló egyezményt.

Japán a Tokugavák hatalomra jutása után elzárkózott a külvilág elől, egyedül Nagaszaki kikötője közelében, egy apró szigetet adott Hollandia számára, a szigetekre lépés és azok elhagyása tilos volt. Japán azonban ezzel a stratégiával sem tudta elkerülni a gyarmatosítók figyelmét, akik közül a britek az első ópiumháború után (1840-42) megkezdték a térség ősi vezető hatalmának, Kínának a félgyarmati sorba szorítását. Közben az oroszok az Ohotszki-tengerre kijutva elérték a Japánhoz közeli Szahalint, a franciák és amerikaiak pedig nem akartak lemaradni a két nagyhatalom mögött.

Végül az Egyesült Államok tette meg az első lépést Japán megnyitására: 1853-ban Fillmore elnök megbízásából, néhány hadihajó behajózott a tokiói kikötőbe, a Perry parancsnok pedig tárgyalni akart az ország vezetőivel. Tokugava Iejosi sógun erre nem volt hajlandó, csak Fillmore levelét vette át. Perry egy év haladékot adott az ország vezetőinek, majd kihajózott.

Japánban a „fekete hajók”, a gőzösök ugyanakkor hatalmas félelmet keltettek, a sógun zavarában a tényleges hatalommal nem rendelkező császár, Kómei engedélyét is kikérve, a következő év elején beleegyezett a tárgyalásokba. Ezek eredményeként született meg a Kanagawa-egyezmény, az első szerződés Japán és a nyugati hatalmak között, melyben az Egyesült Államok megnyittatta Shimoda és Hakodate kikötőket és jogot szerzett konzulátus létesítésére a szigetországban.

Ezzel véget ért Japán számára a bezárkózás korszaka, az amerikaiakkal kötött szerződés következtményeként pedig a többi nagyhatalom is „bejelentkezett”: Nagy Britannia pár hónappal Perry után, Oroszország a következő évben, Franciaország 1858-ban írt alá hasonló szerződést a sógunátussal. Az egyezményben foglaltak természetesen fokozatosan szélesedtek, az amerikai konzul, Harris 1858-ban már kereskedelmi koncessziókat is szerzett Japánban.

Az ázsiai ország az egyenlőtlen szerződések miatt félgyarmati sorba került. A gyarmatosítók térnyerése 1868-ra a sógunátus bukását, és a Meidzsi-restaurációt, egy, a császár nevében kormányzott nyugati mintájú rendszer kialakítását eredményezte.