altmarius

cultură şi spiritualitate

1759. október 27. | Kazinczy Ferenc születése

Szerző: Tarján M. Tamás


„A szobám falán három ’családi kép’ van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik ’nem bennfentes’ látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők…”
(Radnóti Miklós)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc író, műfordító, a nyelvújítás mozgalmának legjelentősebb alakja, aki évtizedeken át széphalmi birtokáról szervezte a magyar irodalmi életet. A köznemesi famíliából származó irodalmár anyanyelvünk ápolása mellett hazánk művelődésének ügyét is szívén viselte, hosszú pályája során ugyanis többek között részt vett a II. József-féle oktatási reformok megvalósításában, a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében és a korszak legjelentősebb folyóiratainak szerkesztésében is.

Kazinczy a bihari Érsemlyénben látta meg a napvilágot. Életének első éveit anyai nagyapjánál, Bossányi Ferencnél, a vármegye jegyzőjénél töltötte, akitől a debreceni református kollégiumba, később pedig Késmárkra, majd Sárospatakra került. A fiatalember érdeklődésének középpontjába a diákévek során az antik kultúra, illetve a műfordítás állt, ám – vélhetően ősei példája nyomán – Kazinczy Patakon jogi tanulmányokat is folytatott. Orientációja ellenére az író első megjelent műve egy 1775-ben kiadott földrajztudományi munka volt, legelső fordítása pedig csak két évvel később, Bessenyei György Der Amerikaner című regényéből készült el. Miután Kazinczy befejezte sárospataki tanulmányait, éveken át patvaristaként – vagyis ügyvédbojtárként – Kassán, Eperjesen, majd Pesten gyakornokoskodott.

A vándorévekkel együtt a fiatalember életébe a reménytelen szerelmek kora is beköszöntött, Kazinczy pedig csalódásai hatására a szentimentalizmus felé fordult, aminek eszményképe a Goethe által megrajzolt Werther figurája volt. Az állítólag igen érzékeny lelkű íróra nagy hatást gyakorolt a német költő művének hangulata, miután azonban ahhoz nem férhetett hozzá, később Salamon Gessner Idyllumait fordította magyar nyelvre, a Bácsmegyey öszve-szedett levelei című regény megalkotásával pedig Albrecht Christoph Kayser egyik Werther-utánzatát ültette át hazai környezetbe.

A pályája elején álló fiatalember kortársai mellett a világirodalom óriásainak műveit is előszeretettel fordította – egyik leghíresebb munkája az 1790-ben megjelentetett Hamlet-fordítás –, de a Franciaországból érkező esszéket és pamfleteket is érdeklődéssel vette kezébe. Kazinczy talán fiatalságából eredően is vonzódott a felvilágosodás és a francia forradalom eszméihez, kalandvágya pedig a nyugati mintára megalakuló titkos társaságok – a szabadkőművesek, majd a Rózsa Rend – után később a jakobinusok közé sodorta őt. Vándorévei alatt az író számos feltörekvő fiatal pályatársával megismerkedett, például Batsányi Jánossal, akivel 1787 során megindította a Magyar Museum című folyóiratot.

Kazinczy írói sikerei mellett ígéretes hivatalnoki karriernek nézhetett elébe, ugyanis 1784-ben táblabírói, 1785 novemberében pedig – tíz vármegyére kiterjedő hatáskörrel bíró –  tanfelügyelői pozícióba került. A férfi öt éven keresztül töltötte be ezen hivatalát, kiváló iskolaszervező munkája ellenére azonban II. József (ur. 1780-1790) halála után – valószínűleg református vallásából eredően – hamarosan elveszítette állását.

Kazinczy pozíciója visszaszerzése érdekében 1791-ben Bécsbe utazott, ekkor találkozott először Hajnóczy Józseffel, aki évekkel később bevonta őt a jakobinus szervezkedésbe. Barátságuk sok szempontból végzetesnek bizonyult az író-műfordító számára, ugyanis annak ellenére, hogy 1794 során mindösszesen az összeesküvők kátéjának terjesztésével próbálkozott, a mozgalmat felgöngyölítő császári hatóságok decemberben őt is őrizetbe vették. Kazinczyt először fő- és jóságvesztésre ítélték, a magyar kultúra szerencséjére azonban büntetését végül börtönfogságra enyhítették, és a következő években többek között Brünnben, Spielbergben, Kufsteinben és Munkácson őrizték.

A férfi hat év után, 1801-ben szabadult rabságából, amiről később Fogságom naplója című művében emlékezett meg. Kazinczy karrierjét a börtönévek menthetetlenül kettétörték: miután jól fizető hivatalt többször már nem kapott, rokonaival fennálló konfliktusa pedig – örökségéért folytatott – hosszadalmas és eredménytelen pereskedésig fajult, anyagi problémái állandósultak. Az író-műfordító édesanyjától mindösszesen egy Sátoraljaújhely melletti kis birtokot kapott, amit később Széphalomnak keresztelt el. Kazinczy 1804 után ide költözött feleségével, Török Zsófiával – Sophie-val –, a következő évtizedekben pedig ebben a kis kúriában építette fel a magyar szellemi élet fellegvárát. Az irodalmár élete végéig igen szerény körülmények között élt, 1806-ban például meg kellett válnia könyvtárától, 1821 után pedig arra kényszerült, hogy a sátoraljaújhelyi levéltárban vállaljon munkát.

A börtönévek Kazinczy munkásságában is vízválasztónak bizonyultak, ugyanis a fogság után a férfi elsősorban az irodalmi élet szervezésébe fektette energiáit. Példátlanul kiterjedt – több ezer írást számláló – levelezése révén az író-műfordító hamarosan a magyar művészet fókuszpontjába került, akihez személyesen, vagy levél útján a század elejének írónemzedéke számtalanszor „elzarándokolt”, hogy tanácsot, véleményt, vagy útmutatást kérjen. Kazinczy utóbb befolyását anyanyelvünk modernizációja érdekében használta fel, az 1800-as évek során ugyanis a nyelvújítás programjának legfőbb szószólója lett, ezzel együtt pedig a választékos nyelvhasználatot előtérbe helyező klasszicista stílus mellett szállt síkra. Az író-műfordító úgy vélte, az alkotás mellett egyúttal a nyelv művelése, építése – új kifejezések kialakítása és használatba ültetése – is az irodalmárok feladatai közé tartozik, amit egyes műveiben talán túlzottan is komolyan vett.

Kazinczy neologizmusaival – és ideáit hirdető Csokonai-nekrológjával, valamint a Tövisek és virágokkal – számos egykori barátjával maga ellen fordította, egyúttal pedig háborút robbantott ki az irodalmi berkekben, mely során a „frontvonal” a neológusok – azaz az újítók – és az ortológusok között húzódott. Kazinczyt ellenfelei az 1813-as Mondolat című gúnyirattal személyében is támadták, Kölcsey és Szemere Pál azonban két évvel későbbi válaszukban pártfogásukba vették az irodalmárt, aki a Tudományos Gyűjteménybe írt 1819. évi cikkével – Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél – aztán békét teremtett a vitázó felek között, és – kevésbé radikális álláspontra helyezkedve – a konszenzus lehetőségeit kezdte keresni.

A nyelvújítási vita idején Kazinczy már elérte 60. életévét, és úgy érezte, számot kell adnia addigi pályájáról, amit fogságáról írt naplója mellett Pályám emlékezete című önéletrajzával tett meg. Az író-műfordító talentumát mutatja, hogy idős kora ellenére utolsó, erdélyi és magyarországi utazásairól készült leírásai munkásságának csúcspontját jelentették. Eközben művelődésszervezői erőfeszítései sem lanyhultak, bár tény, hogy a Szemerét és Kölcseyt követő írógeneráció már nem Széphalmot, hanem a hamarosan reformkorba lépő Pestet tekintette központjának.

A köztiszteletben álló nyelvújító – miután kibékült Kisfaludy Károllyal – ezekben az években közreműködött az Aurora folyóirat szerkesztésében, majd oroszlánrészt vállalt a Magyar Tudományos Akadémia szervező munkálataiban is. Élete utolsó évében már szinte minden energiáját a születő Akadémiába fektette, a munka azonban egyúttal fel is emésztette az idős férfi egészségét. Kazinczy 1831 júniusában tért haza Pestről széphalmi birtokára, augusztusban pedig a Felvidéken pusztító kolerajárvány áldozata lett.

Kazinczy Ferenc halálával a magyar irodalomtörténet egyik legkimagaslóbb alakja távozott az élők sorából, aki levelei, fordításai és önéletrajzi írása mellett az irodalom és a művelődés szervezésében, valamint nyelvünk megújításában is múlhatatlan érdemeket szerzett. Kazinczy hatalmas munkabírásával szinte egymaga képezett hidat a bécsi udvari testőrség és a reformkori Pest által megteremtett irodalmi élet között, aminek nyomán jelentőségét nehéz méltóképpen szavakba önteni.

Vizualizări: 30

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

 

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor