Szerző: Tarján M. Tamás
1752. július 7-én született Joseph Marie Charles, ismertebb vezetéknevén Jacquard, a szövőszék feltalálója, aki szerkezetével a számítógép későbbi megtervezésében is segítséget nyújtott. Jacquard találmánya döntő módon hozzájárult a francia ipari forradalom egyik leglényegesebb ágazatának, a textiliparnak a robbanásszerű fejlődéséhez.
Jacquard – aki a népes Charles-család ágainak megkülönböztetésére viselte e nevet –a textil- és selyemszövés fellegvárában, Lyonban látta meg a napvilágot, maga is egy tehetős gyáros gyermeke volt. Mint a családi vállalkozás kijelölt örököse, kiskorától kezdve a selyemgyárban dolgozott, ahol a többi gyermekhez hasonlóan a szövőmesterek munkáját segítette: egy előre betanult mondóka segítségével úgy kellett igazgatnia a kezében lévő fonalakat, hogy azok a megfelelő mintát adják ki. Jacquard bevallása szerint gyűlölte ezt a monoton munkát, ezért fiatal korától kezdve a szövés gyorsításának lehetőségein gondolkodott, ám törekvése az első évtizedekben nem hozott nagy eredményt, és megörökölt vállalkozása hamarosan csődbe is ment. A feltaláló ekkor könyvkötőnek, majd mészégetőnek állt, a francia forradalom azonban csekély megélhetését is elvette, ráadásul Lyon 1793-as elpusztítása során első, kísérleti szövőszéke és műhelye is megsemmisült.
Jacquard megélhetés híján csatlakozott a forradalmárokhoz, és egészen Napóleon hatalomra kerüléséig le kellett mondjon tervei megvalósításáról. 1801-re viszont már újjáépítette kezdetleges szövőszékét, mellyel a párizsi ipari kiállításon bronz minősítést nyert. Két évvel később már egy olyan eszközzel hívta fel magára a figyelmet, amely automatizálta a halászháló szövését; Napóleon tetszését olyannyira elnyerte az elmés találmány, hogy kinevezte Jacquard-t Párizs műszaki múzeumának igazgatójává. A feltaláló számára valóságos paradicsom lett ez az intézet, hiszen itt őrizték a régi fejlesztéseket, többek között Jacques de Vaucarson damasztszövő gépét, valamint egy másik 18. században alkotó úriember, Jean Falcon szerkezetét, mely a lyukkártyás rendszer beépítésére ösztönözte Jacquard-t. Így a feltaláló – a nagy elődök ötleteiből merítve – elkészíthette legendás szövőgépét is, melyet 1805 áprilisában a Lyonba látogató Napóleon és Joséphine császárné előtt, mutatott be.
Jacquard szövőszéke esetében az igazi újdonságot a mintakészítés lehetősége jelentette: bár John Kay, a repülő vetélő feltalálója már az 1730-as években készített egy hasonló eszközt, az még nem oldotta meg a mintázat automatizálásának problémáját. Falcon gépe azért volt fontos a francia feltaláló számára, mert az ottani lyukkártyás vezérlési elvet át lehetett ültetni a szövőszékbe is: a szövés során a táblán végigfutó fonalak a kártyákon lévő lyukak alapján maradtak a helyükön, vagy emelkedtek fel, így több száz, vagy több ezer – megfelelően sorba állított – lyukkártya kiadott egy mintát, melyet tekercsbe foglalva végteleníteni lehetett. A gép kezdetben emberi erővel működött, de a 19. század során – főleg a brit példát követve – hamarosan a gőz, majd később az elektromos áram is a gyárak szolgálatába állt.
A Jacquard-féle szövőszék egyetlen nehézsége a kártyák összeállítása volt, de miután ezzel elkészültek, hihetetlen mennyiségű – mintázott – ruhaanyagot lehetett vele gyártani, ráadásul igen gyorsan. Ezt a korabeli takácsok is felismerték, nem véletlen, hogy 1803-ban megsemmisítették a feltaláló munkájának gyümölcseit, a gépromboló mozgalom tagjai pedig később hasonló sorsra juttatták Jacquard több szövőszékét is. Mindez persze hasztalan volt, hiszen az új gép előnyei nem maradtak rejtve a vállalkozók előtt, és az pár év alatt meghódította Franciaországot: Lyon városa már a bemutatás évében megvette a szövőszék szabadalmát, a feltaláló pedig Napóleon jóvoltából életre szóló állami nyugdíjban részesült, egészen 1834-ben bekövetkező haláláig.
Jacquard szövőszéke, a francia ipari forradalom legfontosabb eszköze utólag nem csak a termelés, hanem a számítástechnika fejlődésében is sorsdöntőnek bizonyult, nevezetesen a lyukkártyás rendszer kialakításával. A feltaláló – talán önkéntelenül – a Jacquard-elven működő szövőszékkel ugyanis egy szabadon programozható gépet teremtett, mely a lyukas vagy zárt kártyák révén ugyanazon elv – a kettes számrendszerben történő információátvitel – alapján kezdte meg 19. századi pályafutását, mint korunk legmodernebb számítógépei. Joseph Marie Jacquard tehát a szövőszék feltalálásával az emberiség két technikai forradalmában is döntő szerepet játszott.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius